A háborút egyre több területre kiterjesztik: pénzügyi szankciók és sportolók kitiltása, nyugati fegyverszállítmányok Ukrajnának, gázcsapok elzárása Lengyelország és Bulgária felé, robbantások a Dnyeszter-melléken, interkontinentális rakétateszt és atomfegyverekkel fenyegetés…
Az ukrajnai konfliktus továbbterjedésének veszélyét jelezheti az is, hogy úgy tűnik, az oroszok bekeményítettek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ebből azt a következtetést szűrte le csütörtökön hogy:
Határozottan megvan annak az esélye, hogy ez a háború hónapokig és évekig elhúzódjon.”
Ezért készül a NATO Ukrajna hosszútávú fölfegyverzésére.
A hosszabb ideig tartó támogatás segít Ukrajnának áttérni a régi szovjet technológiáról a NATO-szabványú fegyverekre és olyan rendszerekre, amelyek több fölkészülést és gyakorlatot igényelnek”
– mondta a NATO-főtitkár a Reutersnek adott interjúban.
Hasonló kijelentéseket tesznek manapság más nyugati államférfiak, diplomaták és biztonsági szakértők is. Nem csoda hát, hogy az oroszok és ukránok közti béketárgyalási kísérletek teljesen befagytak, és szó se jönnek Törökország, Franciaország vagy Izrael békekezdeményezései.
Kijev ostromának feladása után Oroszország új offenzívát indított Donbászban a szeparatista luhanszki és donyecki Népköztársaságok „fölszabadítására”, és továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a „különleges hadművelet” céljai maradéktalanul megvalóstak – a jelentős veszteségek ellenére is.
A bennfenntesek szerint ez arra vall, hogy az orosz vezetés is fölkészült a hosszú háborúra, és nem korlátozza erőfeszítéseit csupán a megszállt területek konszolidálására és kiszélesítésére.
Néhány orosz tábornok nyilatkozataiból az utóbbi időben arra lehet következtetni, hogy a Kreml el akarja foglalni egész Délkelet-Ukrajnát, el akarja azt vágni a Fekete-tengertől.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
