Ki lepődik még meg azon, ha a volt kurzus valamelyik prominensének a házánál megáll a nagy fekete autó?
Sok bilincs kattant az elmúlt két évben a Fico-éra jeleseinek és háttérembereinek a kezén, hadurak egész garmadája került rács mögé. Volt történet, amely tragédiával végződött, van, amelyiknek még a végét sem látjuk, van, hogy a brigantibecsület becsődöl, s a gyanúsított kipakol, és volt, aki cinikusan vigyorogva hagyta maga mögött a kihallgatóit, írja vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő az Alkony-akció kapcsán.
A témát folytatva írja politikai összefoglalónkban Pomichal Krisztián: a fő baj az, hogy a változás ígéretével megválasztott kormány kemény és alapos munkával szétrombolta az igazság győzelmébe vetett illúziót. Amikor Robert Fico arról beszél, koncepciós eljárás zajlik ellene és, ha halva találnák, előre szól, nem lett öngyilkos, akkor a választópolgárok jelentékeny része nem rálegyint erre a hülyeségre, hanem komolyan megfordul a fejében, hogy mindez akár igaz is lehet. Ezért pedig elsősorban az aktuális kormányt terheli a felelősség. A járvány és a háború népakarattól elszakadt félrekezelése miatt a választópolgárok nagy része nem bízik saját kormányában. Az összefoglaló címe: Robert Fico csatája, avagy a lenyugvó napnak is van ereje.
Menekülés a NATO-ba. Az utóbbi időben felmerült Svédország és Finnország NATO-csatlakozása. Az ok természetesen az ukrajnai háború, illetve az oroszoktól való félelem. De vajon jogosan félnek a skandináv országok az orosz medvétől? Egy biztos, az oroszok nem néznék jó szemmel a katonai szövetség terjeszkedését. Az eheti külpolitikai jegyzetet Hajtman Gábor írta.
Győzelmi kényszerben van Oroszország, de a Nyugat is, mondta interjúnkban Stier Gábor. A külpolitikai újságíró szerint egyre távolabb kerülünk a kompromisszum lehetőségétől, ha Oroszország érvényesíteni akarja a céljait, azt most már csak katonai erővel kényszerítheti ki. „A minimális terv – a teljes Donbasz, illetve a Krím hátterét biztosító Herszon elcsatolása – az orosz társadalom hangulatát érzékelve, szerintem nehezen eladható győzelemként. Ennek akkor van igazán realitása, ha orosz szempontból kifejezetten rosszul alakul a háború – vagyis a harcok akár több hónapig is elhúzódnak” – mondta a külpolitikai újságíró, akivel Kolek Zsolt beszélgetett.
Figyeljük pénzügyeinket, mert még a koronavírus hatásait sem hevertük ki. Erre bíztat Antalík Imre, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese, akivel Rajkovics Péter beszélgetett. Állítja, egyre biztosabbak lehetünk abban, hogy az infláció elszabadulását nem tudjuk rövid távon megfékezni, s ezt már végre a kormány is próbálja kezelni, megoldani.
Törvény már van, több pénz még nincs a felsőoktatásban. Ez abból az interjúból derül ki, amelyet B. Vida Júlia készített a Selye János Egyetem rektorával. Juhász György elmondta, „az oktatás, a kutatás és a minőségbiztosítási folyamat mellé kaptunk még egy pluszfeladatot. Másfél éven belül, vagyis a következő év augusztus végéig az összes belső előírásunkat összhangba kell hozni a törvénnyel. Az alapszabály-módosítással kell kezdeni, újjá kell szervezni az igazgatótanácsot, mert ennek ősszel megszűnik a mandátuma. November végéig fel kell állnia az újnak, mert ha nem hozzuk létre, akkor igazgatótanács nélkül maradunk. A következő év augusztus végéig pedig az összes belső előírásunkat és a karok belső dokumentumait összhangba kell hoznunk az új törvénnyel. Nem mondhatok mást, mint azt, hogy a következő hónapokra bőven el leszünk látva feladatokkal”.
Emlékeznek még a csehek a deportált magyarokra? (I.) Szlovákiában, Magyarországon immár több száz beszámoló, visszaemlékezés, tanulmány, továbbá felkutatott és nyilvánosságra hozott dokumentumok, rádió- és tévéműsorok, illetve film is foglalkozik a felvidéki magyarság csehországi kényszermunkára hurcolásával. Most az egyszerű, de érdeklődő utazó szempontjából azt próbáltuk kideríteni, vajon a másik oldalon, Csehországban, van-e és milyen emléke van a deportálásoknak? Somogyi Szilárd izgalmas riportjából kiderül, hogy nem igazán.
Egy régi utazás mai felhangokkal címmel olvasható egy 1987-es utazás története, tapasztalatai. „Befizettünk egy nyaralásra a Krím félszigetre. Baráti családdal vágtunk neki a két és fél ezer kilométernek világverő Škodáinkkal. Az út izgalmai már a határon elkezdődtek, ahol a határőr valami karantént morgott az orra alatt, és elvette tőlünk a krumplit (minden eshetőségre felkészülve sok élelmet vittünk magunkkal). Majd, amikor cigarettát kért, egy hanyag mozdulattal az egész csomagot kiragadta a kezemből. A szovjet vendéglátásba vetett kételyeink már itt megalapozást nyertek… A szerző: Kövesdi Károly.
Építészeti csoda Budapesten. Zsebik Ildikó bejárta a Magyar Zene Házát, és tapasztalatait megosztja olvasóinkkal. „A látogató megérezheti a határtalanságot, azt, hogy az épített és a természetes környezet közötti határok elmosódnak. Aki benn tartózkodik az épületben, úgy érezheti magát, mintha egyúttal a parkban is lenne. Az üvegfalú épület minden irányból körüljárható, és a fény játéka még érdekesebbé teszi az alkotást. Az álmennyezet azt a benyomást kelti, mintha fémes csillogású levélszőnyeg borítaná, míg az üvegfelületek fölött egy hatalmas gombára emlékeztető kalap ül. A növényzet szinte körülöleli a zene házát, az évtizedek óta itt növekedő fák annak szerves részévé váltak. Ez nem a véletlen műve, hiszen a tervezőt elsősorban a mesterséges és a természetes környezet közötti átmenet tanulmányozása foglalkoztatta.”
Pókháló a sarokban a címe a Leporolt históriák legújabb kiadásának. Lacza Tihamér Winkler Lajos nemzetközi hírű vegyészről írt, aki elismert professzor volt és szigorú vizsgáztató, de előadásain gyakran megestek mosolyra fakasztó dolgok is. Egyszer arról beszélt a hallgatóknak, hogyan lehet kukoricából alkoholt gyártani. Az egyik diák váratlanul kérdéssel szakította félbe a magyarázatot: „Honnan van az professzor úr, hogy a disznó, amely annyi kukoricát eszik, sosem rúg be?” Winkler gondolkodás nélkül válaszolt: „Az az oka kérem, hogy a disznó éppúgy nem tanulja a kémiát, mint maga. Az ő gyomrában ezért nem tud a kukorica szesszé átalakulni.”
Fülöp Antal jegyzetének címe: Zrínyi ürügyén. Zrínyi Miklós Magyarország 17. századi történelmének máig ható személyisége: hadtudós, politikus, hadvezér, mindeközben még költő is. Méltatói szerint szellemét ellenállhatatlanul vonzotta a machiavellizmus. Önvédelmi machiavellizmus? Az ember nem is sejtené, hogy az elszánt, nem egyszer kilátástalannak tűnő védekezésnek is lehetnek machiavellista variánsai. Mert Zrínyi esetében az Oszmán és a Habsburg Birodalom között az állandó veszélyben hovatovább elvérző Magyarországon csak erről lehetett szó: elszánt védekezésről.
800 éves az Aranybulla. A magyar társadalom fejlődését évszázadokon át meghatározó okmány a magyar alkotmányos jogfejlődés első fontos állomása volt, s az évszázadokon átívelő többszöri megújításával maradandó hatást gyakorolt a későbbi jogalkotásra és a parlamentarizmus alapjainak lefektetésére is, írja Kovács László Múltunk című rovatunkban.
„Jövőképünk a fenntarthatóság, eredményesség és minőség”, hangzott el Rozsnyón, ahol megtartották a Szlovákiai Magyar Pedagógusok XXVII. Országos Találkozóját, illetve ezen belül a közoktatás megújulásáról is tanácskoztak. Átadták a Pedagógusszövetség által alapított díjakat is, melyek közül a legrangosabbat, a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ, valamint posztumusz Szigeti László kapta. Beszámolót Fábián Gergely készített.
Óvodába csalogat a Kiskakas, amelynek fenntartója a Nagykaposi Református Egyházközség. Jelenleg 7 bölcsődés gyermek jár ide. A szeptemberben nyíló óvodába a szülők május végéig írathatják be gyermeküket. Április negyedik szombatján a Kiskakas nyílt napon mutatta meg leendő ovisainak jövőbeni birodalmukat, írja Molnár Gabriella.
Nagy-Miskó Ildikó is részt vett Áder János leköszönő magyar államfő rendhagyó tanóráján a komáromi gimnáziumban. „Ez a történet az utódaink jövőjéről is szól…” a címe az írásnak, amelyből megtudhatjuk, hogy a globális felmelegedés, vízhiány, csökkenő energiakészlet, klímaváltozás… és hasonló veszélyek fenyegetik Földünket, ha gyorsan nem változtatunk szemléletünkön és magatartásunkon. Mivel a szemléletváltásra a gyermekek a legfogékonyabbak, ezért fontos, hogy már diákkorukban tudatában legyenek személyes érintettségüknek, hiszen némi odafigyeléssel ők is sokat tehetnek bolygónk védelméért.
Füleken találkozott a Szövetség Nőtagozata, amelyen jelen volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is. A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, melyen a Nőtagozat elnöke, Gergely Papp Adrianna a régió aktív közéleti személyiségeit kérdezte arról, milyennek találják az együttműködést nőtársaikkal, és hogyan tudnák egymást segíteni közös céljaik elérésében. Szó volt az önkormányzati és megyei választásokról, a kvótarendszerről is. Az eseményről Agócs Szvorák Emese tudósított.
A magyar nyelvet 1844-ben nyilvánították a Magyar Királyság hivatalos nyelvévé. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2022-ben 56. alkalommal szervezte meg a magyar nyelv hete elnevezésű rendezvénysorozatot, és első ízben tartották határon kívül, Somorján a nyitóünnepséget. Az erről szóló beszámolót Reczai Lilla írta Eljutni az emberek szívéhez címmel.
Jó hír a vereknyei városrész lakóinak, hogy a Pozsony és Komárom közötti vasútvonalon új vasúti utasterminál épül Vereknyén, a vasúti közlekedés és a tömegközlekedés közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében. Az új utasterminál azt az ideiglenesen kialakított megállót váltaná fel, amelynek a létesítésével 2016-tól – negyven év kihagyás után – újra megállnak a vonatok Vereknyén is, írja Dunajszky Éva.
„Hálából Istennek, reménységül az embernek!” – áll a kereszt tövébe vésve. A háromszáz kilogrammos faragott keresztet nagypénteken vitték végig a keresztúton a szőgyéni férfiak, majd a tizenegyedik stációnál, ahol a Golgotára vezető út véget ér, a kereszt a magasba emelkedett és a helyére került. A keresztet Smídt Róbert, szőgyéni fafaragó készítette és családja nevében a falunak adományozta. A lehető legtöbb helyre keresztet állítok a címe Bokor Klára tudósításának.
A régi Várhegy nyugati nyúlványán épült ipolysági keresztút, vagyis a Honti Kálvária jelenleg is fontos helyszín a térség katolikusai számára, egyben a régió egyik legszebb zarándokhelye. Fantasztikus kilátás nyílik a környező tájra, az Ipoly völgyére. A helyi római katolikus közösség nyilvános gyűjtést indított, hogy a szent hely a jövő nemzedékeinek is megmaradhasson. A Honti Kálvária Ipolyság szent helye a címe Kaszmán Zoltán írásának.
Szomolai Andrea a nagycétényi Manócska óvodában tartott szórványkonferencia kapcsán azt írja, a cél, hogy új módszerekkel, lehetőségekkel ismertesse meg a szórványvidéken tevékenykedő óvodapedagógusokat, tanítókat, tanárokat, általuk elősegítve a magyarság „végvárainak” megtartását és megerősítését.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár Falumúzeumot avatott Bényben, közösségi házat Búcson és résztvett a martosi rendezvényközpont új épületeinek felszentelésén.
Leírta azt, amiről nem volt szabad, nem lehetett beszélni. Megjelent a Mihályi Molnár László által jegyzett Mács József monográfia, melynek ősbemutatója nem is lehetett volna máshol, mint Bátkában, a Felvidék krónikásaként számontartott író szülőfalujában. A könyvbemutatóról tudósított Virsinszky Tamás.
Beszédzavarokkal foglalkozik logopédusunk, Zupko Mária. A beszédzavarokat valamilyen nyelvi zavar megjelenési formáiként tartjuk számon, sok beszédzavar hátterében azonban nem tapasztalunk nyelvi zavart. S mivel a beszéd egy összetett folyamat, ezért sokféle beszédzavarral találkozhatunk.
Az éj leple alatt érkeztünk meg Székre, ezért kora reggel első dolgunk volt szélesre tárni az ablakot, és megszemlélni a mezőségi tájat. Wass Albert írásai alapján már százszor elképzeltük ezt a vidéket, amely most itt terült el előttünk: „Nincs nálunk semmi érdekes. Aki idegen közénk vetődik, unottan nézi álmos lankáinkat, erdőtlen, kopár oldalainkat, melynek partján csak egy-egy sor tüskés kökénybokor és néhány árva vackorfa díszeleg. Falvaink félszegen húzódnak meg egy-egy völgysarokban vályogból vert falu házaikon ócska nádtetőkkel. (…) és ez a vidék nekünk mégis szép.” Rózsa Sándorral a Szamos menti Mezőségben a címe a Hazajáró legújabb cikkének Kenyeres Oszkár tollából.
Vass Laura tavaszi vagdalttekercset és diós rudakat kínál, Vas Gyula helyettünk is tesztelte a Volkswagen T-Cross 1.5 TSI DSG Style autót, a márka legkisebb szabadidősét.
Rajkovics György azt írja, a magyar hokisok előtt a lehetőség, hogy feljussanak a legjobbak közé. A magyar jégkorong-válogatott a divízió I/A világbajnokságra készül. A május 3. és 8. között sorra kerülő ljubljanai torna egyik favoritja Sean Simpson szövetségi kapitány csapata, a feljutás nagyon is reálisnak tűnik. Egy dolog persze az előzetes esélylatolgatás, és megint más megfelelni az elvárásoknak. Megismételhető a 2008-as és a 2015-ös siker?
Másodikként ért célba a Rio de Janeiro melletti ötszörös Ironman távú versenyen Szőnyi Ferenc komáromi ultratriatlon világbajnok. Korábbi sportsérülése miatt azonban hosszadalmas gyógykezelések várnak rá. Sajnos, az sem zárható ki, hogy az atipikus pályafutású sportolónak ez volt az utolsó versenye, olvasható Kocur László cikkében.
Indul a Petőfi-emlékek a Felvidéken középiskolásoknak szóló irodalmi vetélkedő. Ebben a számunkban közöljük a Csemadok és a Pro Patria Honismereti Szövetség felhívását, amelyben megtalálják a verseny általános tudnivalóit.
A MAGYAR7 hátlapján Czuczor Gergely andódi szobra látható, amelyet 1989-ben állítottak szülőfalujában a nyelvész költőnek. Lapunkban most is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
