A lomblevelű örökzöld fásszárú növények egyik legszebbike a magyal (Ilex aquifolium). Közép- és Dél-Európa egész területén őshonos, lassú növekedésű cserjefa, ritkán 15 méter magasra is megnő, de általában 9-12 méter magas, szabályos kúp alakú fát nevel. Elsődleges díszítőértéke szúrós szélű, fényeszöld, vastag, bőrnemű lombja, és a közötte pirosló borsó nagyságú, télen is a növényen maradó bogyók. Angolszász területeken a karácsonyi díszítés elmaradhatatlan növénye, akár a fagyöngy vagy a borostyán.
A magyal kétlaki növény. A májusban, sűrű csoportokban nyíló hím- és nőivarú virágok külön bokron fejlődnek. A magyal csak akkor hoz bőséges bogyótermést, ha a hímivarú virágok a nőivarúakkal egy időben nyílnak. Az idős magyal fájának hófehér gesztje igen értékes faipari alapanyag. Sétabot, ostornyél és díszdoboz készül belőle.
A magyal szinte minden talajtípuson megél, de leginkább a jó vízgazdálkodású, homokos vályogtalajt kedveli. Az erős napsütést nem tűri, télen – mint a többi más bőrlevelű örökzöld – a napsugaraktól megperzselődhet. Nem fagyérzékeny, csak nagyon komoly teleken károsodik.
A magyal magról szaporítható. Magja csak a következő évben csíraképes, ezért egy évig földben rétegezve kell tartani. A fiatal növények 30-40 centiméteres nagyságban ültethetők át, tápanyaggal jól feltöltött talajba. A magyal talajzsaroló növény, ezért idősebb korban bőséges tápanyagutánpótlást igényel. Az első néhány évben nagyon lassan nő, ám a negyedik, ötödik évtől a fejlődése felgyorsul. A magyal fenntartása során nem igényel metszést. Erőteljes visszavágás hatására nem hoz termést.
A magyal számos változata és fajtája áll a telepítők rendelkezésére. Az egyik legérdekesebb a sárga termésű Ilex vomitoria Katherine és a Setting Sum angol nemesítésű fajta. A többi leginkább tarka, sárga vagy fehér levélszélével gyönyörködtet. Nálunk is ismert fajta közülük a tejfehér szélű Argenteo-marginata, a sárgatarka levelű Aureomarginata, valamint az aranysárga szélű Madame Briot, illetve az Ilex X altaclarensis Golden King nevű ritkatüskéjű hibrid. A téli vágottvirág-csokrok tartós dísze lehet a mocsári magyal (Ilex verticillata), valamint az Ilex myrtifolia Autumn Cascade fajtája, amelyek gyér lombozatú, de ugyanakkor jelentős bogyótömeget nevelnek. A nemesített Ilex-változatok az alapfajra történő oltással, vagy júliusi félfás dugványozással szaporíthatók.
A magyal többféle gyógyhatással is bír. Egyes országokban a tehenek téli táplálék-kiegészítője, serkenti a minőségi tej termelését. A magyal levelének forrázata izzasztó hatású, de javasolják hurut, mellhárgyagyulladás és himlő kezelésére is. Emellett főzete vagy forrázata lázcsillapító és élénkítő hatású. A friss levél kipréselt nedve sárgaságban jelent segítséget. Bogyója az ember számára mérgező, ugyanakkor télen a feketerigók kedvelt eledele.
Bodnár Istvánkertészmérnök, Nagybakta
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
