Franciaország holnap új vagy régiúj elnököt választ, és az eredmény alapjaiban fogja meghatározni Európa jövőjét is. A tét tehát nem kicsi, épp ezért nem is lepődhetünk meg azon, hogy a francia sajtó döntő része egy emberként, az objektivitás fenntartásának látszata nélkül állt Emmanuel Macron, a pénzügyi szektorból öt éve elnökké avanzsált ultraprogresszív jelölt mögé. Természetesen, sem az EU, sem az EBESZ nem talál ebben kivetnivalót – pedig Franciaországban pontosan az valósul meg a gyakorlatban, amivel Magyarországot folyamatosan vádolták.
Macron kihívója Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés kihívója, aki talán sosem volt olyan esélyes, mint a mostani elnökválasztáson. Öt éve szintén Macronnal mérkőzött meg a posztért, és veszített. Ám ezúttal némileg más az európai és a francia helyzet.
Érzik ezt a sajtó mögött álló emberek és Brüsszel is. A laptulajdonosok címlapokat változtatnak meg beavatkozva a szerkesztőség munkájába, csak hogy Macron esélyeit növeljék. Az EU csalásellenes hivatala a OLAF is a kampányhajrá idejére időzítette a Le Pen elleni vádemelését. A bevatkozási kísérleteket tehát még leplezni sem akarják.
A sajtó sem erőlteti meg magát. A mediális túlsúly Macron oldalán áll. Nem volt ez mindig így.
Macron nagyjából másfél évvel a választások előtt elég nehéz helyzetben került. Retorikában nem volt elég ateista, muszlimbarát, migrációpárti, veszélyforrásként beszélt a radikális iszlámról, nem vitte keresztül a szegényebb és középrétegeket megsarcoló reformjait. Macron a francia belpolitika alakulása miatt kénytelen volt a bal szélről középre manőverezni – legalább a nyilatkozatok szintjén. A választások közeledtével azonban megint a progresszív oldal kedvence lett – alternatíva híján.
Macron összességében megmaradt vérbeli balliberálisnak
Mondjuk, Macron meg is dolgozott ezért. Továbbra is mereven kitart a jelenlegi nagylelkű nyugdíjrendszer megynirbálásának szükségessége mellett (a pénzügyi elit bizonyára ujjong örömében), a migrációs szaldó évente +400 ezer főre ugrott elnöksége alatt, és Macron nem félt kijelenteni, hogy a vakcinát elutasító polgárokat nem szabad teljes jogú állampolgárnak tekinteni (a vakcinagyártó nagyvállalatok bizonyára ujongtak örömükben…). Gyakorlatilag a terrortámadások hulláma ellenére sem akadályozta meg, hogy radikális iszlámot is terjesztő szalafista mecsetek működjenek Franciaországban.
Ám közben Marine Le Pen levetkőzte (részben legalábbis) azt a széljobboldali klisét, amibe az ellenérdekelt sajtó kényszerítette bele korábban. De ez csak az elnökválasztás első köréig tartott, mert a radikális főellenséggé a bevándorlás-ellenes Zemourt kiáltotta ki a fősodratú média.. Az első forduló április 10-én ért véget, másnap pedig Le Pent ismét a legelvetemültebb radikális szélőjobboldaliként ábrázolta a sajtó.
A kérdés az, hogy a mediális hangzavar mögül valójában mekkora választói potenciállal rendelkeznek a jelöltek. A felmérések Macron szoros versenyben szerzett győzelmét vetítik előre, de a felmérések nem pontosak, nem feltétlenül hitelesek, és mozgósításra ugyanúgy használhatók mint a valóság elfedésére.
Izgalmas választásnak nézünk elébe
A legutóbbi elnöki vitában ugyanis kiderült, hogy Franciaországban a legfőbb dilemma ma már nem (csak) a migráció, hanem a szociális ellátás stabilitása. És ebben Le Pen jobban szerepelt, mi több, erre az orosz-ukrán háború által is táplált inflációs válság, energiaválság szintén rásegíthet. Van mit tehát ellensúlyoznia a jobboldali sajtónak.
Olyan elképesztő szalagcímek és cikkek jelennek meg a francia lapokban, ami már messze túlmegy az objektivitás határán. Egyesek azt prognosztizálják, hogy Le Pen a francia nukleáris indítókulcsokhoz való hozzáférést követően felégetné a világot, hogy hívei győzelme esetén legyilkolnák a feminista aktivistákat. A muszlimok is Macron mellett foglaltak állást – ami nem annyira meglepő, a muszlimok között az első fordulóban a szélsőbaloldali jelölt nyert 60 százalék feletti eredménnyel).
Az borítékolható, hogy a vasárnapi választás izgalmas lesz, és az is, hogy bármilyen eredmény születik, a francia társadalom meg fog változni – vagy azért, mert Le Pen győz, vagy azért, mert Macron győzelme a végletekig megosztja majd a társadalmat. Mint ahogy az amerikai demokrata elnökjelölt győzelme is csak sót szórt az amerikai társadalom sebeibe.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
