Államok egy csoportja arra készül, hogy relativizálja az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak (USA, Egyesült Királyság, Kína, Oroszország és Franciaország) vétójogát. Egy tervezet szerint a vétózó országnak meg kéne magyaráznia, miért vétóz. Az elképzelés egyértelműen Oroszország és Kína ellen irányul.
Nagyjából két hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követelte az ENSZ-től, hogy fossza meg Oroszországot vétójogától. Amennyiben az ENSZ ezt megtenné, akkor elvileg születhetne olyan határozat, ami engedélyezné akár NATO-tagállamoknak, hogy beavatkozzanak az ukrajnai harcokba, vagy ami repüléstilalmi zónát rendel el Ukrajna felett. Mindkét példa esetében ENSZ-határozat szükséges, amelyeket jelenleg Oroszország megvétózhat.
Liechtenstein keddre hívta össze az ENSZ közgyűlését, hogy megvitassák az elsősorban USA által szorgalmazott határozatot.
Moszkva vétójoga megakadályozta azt, hogy az ENSZ BT a globális béke biztosítékaként beavatkozzon az orosz-ukrán háborúba. A javaslat azonban annyira túlmutat az ukrajnai konfliktuson, hogy nem csak Moszkva, de Peking, Párizs és még London is ellenzi azt. Ugyanakkor Ukrajna, Németország és Japán támogatja.
Ukrajna esetében a dolog elég egyértelmű, Németország azonban elsősorban amiatt sorolt be ebben a kérdésben Washington mögé, mert mikor igényt támasztott arra, hogy ő legyen a hatodik állandó ENSZ BT tag, a franciák ellenálltak. Japán esete ugyanez – Kínával és be nem vallottan az USA-val szemben.
Az USA nagyjából 50 országot tudott a határozattervezet mögé állítani.
A francia AFP hírügynökség által megszellőztetett tervezet előírná az ENSZ közgyűlés 193 tagjának összehívását abban az esetben, ha a Biztonsági Tanács egy vagy több állandó tagja vétójogával él. A Közgyűlés pedig 10 munkanapon belül összeül, hogy megvitassa a témát, amiben a vétó született.
Ez nyilvánvalóan politikai nyomásgyakorlásra, cirkuszra, boszorkányüldözésre, sajtó előtti nyilatkozatdömpingre adna lehetőséget egy-egy témában, és mivel a világ vezető hatalma még mindig az USA, jóval jóval hatékonyabban tudna élni ezzel a lehetőséggel, mint a többi ország. Már most úgy beszélnek a javaslatról, mint az ENSZ BT állandó tagjainak elszámoltathatósági eszközéről.
Az AFP szerint a franciák jelenlegi tiltakozásuk ellenére megszavaznák az amerikai javaslat, ha azt előterjesztik.
A vétójog körüli vitának politikai torzítása azonban már meg is kezdődött, az amerikai ENSZ nagykövet szerint Oroszország folyamatosan visszaélt vétójogával az elmúlt két évtizedben. Tény, hogy az oroszok és előtte a szovjetek mondták ki a legtöbb vétót az ENSZ-ben a második világháború óta eltelt időben, de visszaélésről beszélni az ENSZ BT-ben működő abszolút vétóról elég sajátos felfogás. Hiszen a vétó jelentése is egyoldalú megakadályozást jelent, amivel az állandó tagok bármely határozat esetében élhetnek.
A vétó lényege az lenne, hogy bármely állandó tag meg tudja őrizni a status quót, vagy épp el tud hárítani egy olyan változást amivel nem ért egyet. A vétójog egyfajta garancia arra, hogy az illető nagyhatalom ott akarjon maradni a ENSZ asztalánál, hiszen előnye származik abból, hogy vétójogával korlátozhat más nagyhatalmakat. Ha ezt a jogot bármilyen módon csorbítanák, az nagyságrendekkel nagyobb káoszt szülne az ENSZ-ben, mint amilyet a jogállamisági mechanizmus szült az EU-ban.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
