Nagyjából három és fél hét telt el a népszámlálás önkitöltéses szakaszának rajtja óta, Háromszék és Sepsiszentgyörgy valamivel jobban teljesít az országos átlagnál – jelentette be Antal Árpád. A megyeszékhely polgármestere arra kért mindenkit, hogy akár egyénileg, otthon, akár a rendelkezésre álló segítséget igénybe véve, de töltse ki az online kérdőívet, ne várjon a második szakaszban a kérdezőbiztosra. A cenzus első szakaszában magunk jelölhetjük meg a nemzetiségi és felekezeti hovatartozásunkat, valamint az anyanyelvünket is, ami kiemelten fontos, mivel így jelentősen csökken annak esélye, hogy az összesítéskor a magyarság aránya a tíz évvel ezelőttihez képest nagy mértékben visszaessen, és ez megszerzett jogok elvesztéséhez vezessen.
Antal Árpád rámutatott, az Országos Statisztikai Hivatal arra számít, hogy a népszámlálás első szakaszában az ország valamivel több mint 19 millióra becsült lakosából mintegy negyven százalék fog élni az önkitöltés lehetőségével. A március 14-i rajttól tegnapig a megsaccolt lakosság 11,3 százaléka töltötte fel a kérdőíveket, Háromszéken ez az arány 12,7, míg Sepsiszentgyörgyön 15,6 százalék. A statisztikai intézet által közöltek azt mutatják, hogy az otthon, egyénileg kitöltött és feltöltött kérdőívek esetében nagyobb a hibaszázalék, mint a segítséggel, a kitöltőpontokon elvégzetteknél. Emellett az otthoni kitöltés is jóval több időt vesz fel, akár 30–40 percet is, míg a kitöltőpontoknál ez 10 perc körüli. Az ok, hogy a pontoknál jelen lévő segédek már kellő tapasztalattal rendelkeznek, így könnyen eligazítják a hozzájuk fordulókat a kérdőívek kitöltése, valamint a kérdések tisztázása terén – részletezte az elöljáró.
Antal Árpád emlékeztetett, hogy teljesen mindegy, hol töltik ki a népszámlálási kérdőívet – otthon vagy a pontokon segítséget, útbaigazítást igényelve –, a törvény szerinti szabadnap mindenképp jár. Ez a kedvezmény csak azokat illeti meg, akik a május 15-ig az első, úgymond önmegszámlálási szakaszban kitöltik a kérdőíveket. Akik a népszámlálás második szakaszában az őket felkereső kérdőbiztosoknak válaszolnak, azok elesnek ettől a kedvezménytől. Az elöljáró továbbá elmondta, hogy az önkormányzat kétnyelvű, tájékoztató jellegű plakátokat függeszt ki a lakónegyedekben, a lépcsőházak bejáratához, amelyeken a cenzus fontosságára, az önkitöltés előnyeire hívják fel a figyelmet, illetve feltüntetik az illető tömbházhoz legközelebb eső összeíró pontokat. A plakátok egy része már a tegnap látható volt a városban. Sepsiszentgyörgyön összesen 14 ilyen segítőpontot hoztak létre, ezek helyszínei az érdeklődés függvényében változhatnak. Azoktól, akik nem szeretnének segítséget kérni az összeíró pontokon, azt kérik, hogy az önkitöltés elkezdése előtt tájékozódjanak a nepszamlalas.ro honlapon, ahol részletes információkat és oktatóvideót is találnak a kitöltés folyamatáról. Ha valaki mégis elakadna, akkor az RMDSZ munkatársai segítenek minden kérdésben hétköznapokon 9–23 óra között a 0371 900 172-es telefonszámon.
Tévhitek és a cenzus tétje magyar szempontból
A polgármester kitért arra is, hogy rengeteg tévhit kering a népszámlálás körül, sokan attól félnek, hogy adataikat más célra használják fel. Példaként említette, hogy Máramaros megyében egyesek azért utasították el a kérdőívek kitöltését, mivel azt hitték, az önkitöltés arra szolgál, hogy felmérjék, mely háztartásokban, lakásokban lehet később ukrajnai menekülteket elhelyezni. Antal Árpád rámutatott: a kettőnek semmi köze egymáshoz, a tízévente zajló népszámlálások célja, hogy statisztikai adatokat gyűjtsenek, melyek alapján megítélhetők a demográfiai, lakhatási változások, folyamatok, trendek vagy például az, hogy a lakosság milyen infrastruktúrához fér hozzá. A most összegyűjtött adatokat elsősorban a 10 évvel ezelőtt begyűjtöttekkel vetik össze, de más országok hasonló adataival is, illetve regionális, megyei és települési összehasonlítások is születnek.
Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszámláláson való részvétel kötelező, azok, akik a második szakaszban a kérdezőbiztosoktól is megtagadják a válaszadást, pénzbírsággal sújthatók. Ugyanő kifejtette, hogy a 2011-es népszámláláshoz képest ez alkalommal – az önkitöltés lehetőségének bevezetése nyomán – sokkal kevesebb kérdezőbiztost fognak terepre küldeni, akik az online kitöltést elmulasztókat fogják felkeresni. Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy a becsült lakosságnak (19 020 370) csak egy bizonyos hányadát sikerül összeírni a cenzus második szakaszának végére. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a statisztikai hivatal nem fogja kiegészíteni a hiányzó adatokat különböző állami és önkormányzati intézmények nyilvántartásai alapján, a személyi számokból kiindulva.
Nagyon fontos viszont, hogy már a második szakaszban a kérdezőbiztosok sem fogják a nemzetiségre, anyanyelvre, felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat rögzíteni, a harmadik szakaszbeli adminisztratív eszközökkel történő adatgyűjtésnél pedig már fel sem tevődhet ilyesmi, egyszerűen a személyek és a háztartások azonosítása, összeírása zajlik majd, aprólékosabb részletek figyelembevétele nélkül. Mindezek azt jelenthetik, hogy ha például a 19 millióból csak 14 milliót sikerül az első két szakaszban összeírni, és a további ötmilliót adminisztratív adatgyűjtő módszerekkel, akkor a magyar nemzetiségűek statisztikai aránya jelentősen visszaeshet, és ez például a szórvány- és vegyes etnikumú vidékeken komoly gondokat okozhat. Az eljövendő tíz évben ezek az adatok határozzák meg az országos nemzetiségi közpolitikákat, így a különböző jogosultságok (nyelvhasználat például) érvényesítési esélyeit. Ezért nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok lehetőleg minél nagyobb arányba vegyenek részt az önösszeírási szakaszban – szögezte le.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
