Ahogyan a magyar választásokra, úgy a francia elnökválasztási kampányra is komoly hatással volt az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Franciaország és Németország között mindig komoly viták voltak a védelmi- és a biztonságpolitikai kérdésekben. Az orosz agresszió jelentős mértékben megváltoztatta a német álláspontot, míg erősítette a franciák hozzáállását.
Miközben Franciaország folyamatosan erősíti saját csapataival és fegyvereivel a NATO keleti tagállamait, addig Németország – szakítva az eddigi álláspontjával – védelmi fegyvereket küldött Ukrajnának. A német kormány – nem hivatalosan – abban reménykedik, hogy Macron ismét nyerni fog az elnökválasztáson.
Nils Schmid német politikus szerint a NATO keleti szárnyának megerősítése lesz a középpontban a közeljövőben. Ebben pedig most kivételesen Scholz és Macron is egyet fog érteni. A közös európai védelmi politika kialakítása azon nem lesz ilyen egyszerű, hiszen mondjuk abban az esetben, ha mondjuk Franciaországnak éppen a forradalmi lázongások miatt meggyengült Líbiában kell rendet teremtenie, akkor Németországnak is részt kell vennie ebben, amely megnehezítheti az együttműködést.
Marine Le Pent azért sem támogatná annyira a német vezetés, mert félő, hogy a populista jobboldali politikus, behozná a Frexitet (Franciaország kilépését az EU-ból, illetve az ország NATO-ból való kilépését), amely igazán kockázatos lenne egy Európát fenyegető háború küszöbén.
Mondd, te kit választanál?
A legfrissebb kutatások szerint minden esély meg van arra, hogy Macron újrázzon, hiszen a háború inkább a regnáló elnök kampányának kedvezett, de az elmúlt hetekben a szélsőjobboldali Marine Le Pen is erősödött.
Mégis kételyre adhat okot az, hogy rendkívül magas azok aránya, akik jó eséllyel nem mennek el választani. Az Ipsos legújabb mérése szerint a fiatalok többsége nem kíván élni a szavazati jogával, illetve aki mégis, az inkább a szélsőbaloldali Mélenchon-t támogatná. A felmérés szerint a teljes népesség körében akár 31-35 százalékos tartózkodás is lehetséges.
A francia közvélemény nagy általánosságban elutasítja a politikát, valamint eltereli figyelmüket a járvány és az ukrajnai háború.
Egy másik cég, az Elabe közvélemény-kutató intézetnek a BFM hírtévében szerdán közzétett felmérése szerint
Marine Le Pen márciusban fokozatosan emelkedett ki a többi jobboldali jelölt, Eric Zemmour publicista és Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje közül, akikkel sokáig szoros versenyben volt a második helyért.
A két esélyes jelölt között a második fordulóban várható különbség is csökkent: Emmanuel Macron a szavazatok 52,2 százalékára számíthatna, ha most tartanák a választást, míg Marine Le Pen a voksok 47,5 százalékát kapná. Egy héttel ezelőtt még 12 százalék volt a különbség kettejük között, Macront 56, Le Pent 44 százalékra jelezték a felmérések a második fordulóban. A harmadik helyen a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon áll a szavazatok 15,5 százalékával, negyedik Eric Zemmour (10,5 százalék) Valérie Pécresse előtt, aki 9,5 százalékkal az ötödik helyre szorult.
Hogyan zajlik a választás?
Az új elnök megválasztásához a francia választók valószínűleg kétszer is elmennek majd az urnákhoz. Az első szavazást, április 10-én vasárnap tartják, ahol 12 jelölt indul el. Ezek a jelöltek úgy indulhattak el, hogy megszerezték az ország 500 polgármesterének és/vagy önkormányzati képviselőjének a támogatását.
Ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50%-át, a két legtöbb szavazatot kapott versenyző két héttel később, április 24-én ismét megmérkőzik egymással.
A versenyben részt vevő 12 jelölt közül az IFOP közvélemény-kutatása azt sugallja, hogy csak öten szerzik meg a szavazók 10%-nál nagyobb támogatását. A szavazás második fordulója szinte garantált.
Nem ez az egyetlen szavazás, amellyel Franciaország idén szembesül – júniusban parlamenti választásokra kerül is sor kerül.
Franciaországban félelnöki rendszer van, ahol az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, nemzetgyűlési támogatással le is cserélheti, és egy év alatt egyszer a nemzetgyűlést, a parlament alsóházát is feloszlathatja. Az elnökválasztást a nemzetgyűlési választások követik.
Milyen Macron megítélése?
Emmanuel Macron szerencséjére Franciaországban ő képviselő tulajdonképpen a centrális erőteret, hiszen a két legnagyobb ellenfele a szélsőjobboldali, Le Pen és a szélsőbaloldali Mélenchon, így természetesen a francia elnök a mérsékelt politikára hegyezte ki a hangsúlyt.
A francia elnök igyekezett is ellensúlyozni a politikai mérlegen, s nem egyszer odaszúrt, mind a francia jobb- és baloldalnak az elmúlt 5 évben.
Franciaországban 20 éve nem választottak újra senkit elnökként, ugyanakkor most Macronnak erre jó esélyei vannak. Bár az elnöksége nem indult jól, hiszen a gázolajadóval országos haragot szított, elindítva a sárgamellényes mozgalmat – ez az egyik leghosszabb ideig tartó tiltakozás az országban, amelyet évtizedek óta látott.
A CNN elemzése szerint nemzetközi szinten vitathatatlanul kudarcot vallott kísérletei közé tartozik, hogy nem sikerült Donald Trumpot megnyernie vagy az AUKUS tengeralattjáró-ügyletet megakadályoznia, valamint sikertelen diplomáciai erőfeszítéseket tett az ukrajnai háború elhárítására. Igaz, az orosz vezetés már korábban eldöntötte, hogy megtámadja Ukrajnát, minthogy Macron bármit is tehessen ezügyben.
Pozitív példaként említhető, hogy Macron végig teljes mértékben támogatta az erős és autonóm Európai Unió világpolitikai céljait, ezzel kivívta maga számára a tiszteletet külföldön, és megalapozta geopolitikai hitelességét itthon.
Elnökségének legváratlanabb kihívása – a Covid-19 – meghatározta hivatali idejét. A több mint kétéves lezárások, az EU-s vakcinák bevezetése és az a merész lépés, amellyel a franciákat ténylegesen oltásra kényszerítették, hangos ellenállást váltott ki még akkor is, amikor az ország nagy része megtanult együtt élni a vírussal. Úgy tűnik, hogy a csendes többség támogatta az intézkedéseket.
Macron nem volt hajlandó vitát folytatni ellenfelei ellen, és maga is alig kampányolt. Noha egy pillanatig „nem volt veszélyben”, a szakértők úgy vélik, hogy stratégiája az volt, hogy a lehető leghosszabb ideig kerülje a politikai sárdobálást, hogy a jelöltek közül ő tűnjön leginkább kompetensnek
– írja a CNN.
Egy héttel az első szavazás előtt Macron arra buzdította híveit, hogy óvakodjanak attól, hogy már győzelmet kiáltsanak. „Bármi lehetséges” – mondta Macron.
A legerősebb ellenfél: Le Pen
„A francia választási logika azt jelenti, hogy a második fordulóban a két legkevésbé gyűlölt jelölt közül kell választani”
– mondta Etienne Girard, a L’Express magazin szerkesztője a CNN-nek.
Míg Franciaországban az első fordulóban a politikai szimpátia alapján adják le a szavazatokat, a második fordulóban sokan inkább úgy szavaznak, melyik az a jelölt, akit nem szeretnének az elnöki hivatalban látni.
Így mondhatni, a második forduló már inkább egy protestszavazás.
Ez volt Marine Le Pen problémája 2017-ben is, aki az elmúlt évtized nagy részében a francia szélsőjobb szinonimája volt.
Édesapja, Jean-Marie Le Pen brutális vereséget szenvedett a második fordulóban – az ő esetében 2002-ben Jaques Chirac ellen.
Marine Le Pen stratégiája ezen a választáson eredetileg a mainstream közvélemény támogatásának elnyerésére irányult. Igyekezett Le Pen mérsékeltebb hangot megütni a kampány során.
Noha továbbra is erősen bevándorlóellenes, üzenetei enyhülését láthattuk felfedezni, az olyan kiemelt témákkal kapcsolatban, mint az iszlám és az euroszkepticizmus – különösen a Brexit óta – széles körben úgy emlegették, mint a szélsőjobboldali bázisán kívüli szavazók megnyerésére irányuló cselekvést. Ennek ellenére azért továbbra sem maradt ki az ars poeticájából az „ellenőrizetlen bevándorlás megállítása” és az „iszlamista ideológiák felszámolása”.
Ugyanakkor a Le Pen-t bíráló jobboldaliak szerint ezek a hangok mindig is csupán szavazatszerzésre irányultak. Véleményük szerint kormányra kerülése esetén folytatná ugyanazt a liberális kultúr- és bevándorlás politikát, amelyet a korábbi elnökök.
Putyin, a cimbora
Marine Le Pen sokáig ápolt barátságos viszonyt az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Azonban az ukrajnai háború őt is megadásra kényszerítette. Gyorsan elhatárolódott korábbi politikai szövetségesétől. Le Pen magyar segítségnek is örülhetett, hiszen, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB bank mintegy 10,6 millió eurós hitelt adott neki. Ez azok után derült ki, hogy közzétették a francia elnökjelöltek vagyonnyilatkozatait, melyek között Le Pen nyilatkozata is szerepelt. A dokumentum 21. oldalán olvasható az MKB kampányra adott, jelenlegi árfolyamon számolva 4,1 milliárd forintos hitele.
Le Pen tavaly októberben látogatta meg Orbán Viktort, így adta magát a kérdés, hogy a magyar miniszterelnök segített-e hitelhez juttatni a politikust, azonban hivatalos válasszal nem szolgált a párt.
Visszatérve a kampányra, az utolsó hetekben Le Pen igyekezett inkább a megélhetési problémákat kampánytémává tenni, és olyan intézkedéseket ígért, amelyek állítása szerint „150-200 eurót” fognak visszatenni minden háztartás zsebébe.
Emmanuel Riviere közvélemény-kutató szerint Le Pen arról ismert, hogy megragadja a nehezen elérhető szavazókat. „Mindig sikerül elcsábítania azokat az embereket, akiket egyáltalán nem érdekel a politika, pontosan azért, mert megoldást kínál a politika iránti haragjuk kiélésére” – mondta korábban a CNN-nek.
Le Pen jelenleg jobban áll, mint a 2017-es választások előtt. Néhány nappal az első forduló után az IFOP felmérése szerint a szavazatok 47%-át szerezheti meg a második fordulóban Macronnal (53%) szemben.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
