MZP előtt először Karácsonnyal kísérleteztek, de a kockázat nála is hamar bebizonyosodott. Erre volt a klán válasza Dobrev, akit a férjéhez képest mégiscsak új szereplőként lehetett bemutatni – nyilatkozta Galló Béla.
Galló Béla – xxiszazadintezet.hu
Ám ez még mindig nem volt megnyugtató a kinti vezérlőpult számára, és ekkor dobták be az addig a futottak még mezőnyében található MZP-t.
Működni kezd majd a szemlőhegyi B-terv, hiszen már április 4-én kimondatott, hogy aktuálissá vált a „kapitány”-csere. A vonatkozó pártocskák erre meg csak sorban rábólogatnak, ja, hát, ha a Feri nélkül nem megy, akkor jöjjön a Feri – írja publicisztikájában Galló Béla politológus. Őt kérdezte a Gondola.
– Galló úr, a választás után csak órák kellettek, egymásnak estek az ellenzéki politikusok. Gyurcsány Ferenc rögtön Márki-Zay Pétert okolta, rossz kapitány volt – állapította meg. Márki-Zay jelentős részben gyurcsányi kreatúra. Moshatja-e kezeit a DK elnöke?
– Moshatni moshatja, hiszen a nagy közös kudarcon belül ő maradt a legnagyobb ellenzéki kispárt elnöke. De nem hiszem, hogy MZP-t maga kreálta volna. Márki-Zayt odakintről ültették a fejére, lévén komoly kockázatot láttak a szemlőhegyi klánban, már ami a győzelmi esélyeiket illeti. Emlékezzünk: MZP előtt először Karácsonnyal kísérleteztek, de a kockázat nála is hamar bebizonyosodott. Erre volt a klán válasza Dobrev, akit a férjéhez képest mégiscsak új szereplőként lehetett bemutatni. Ám ez még mindig nem volt megnyugtató a kinti vezérlőpult számára, és ekkor dobták be az addig a futottak még mezőnyében található MZP-t. A vezérlőpult „magyar” hangjai, hipp-hopp, fel is fedezték benne az ideális jelöltet. „Keresztény, konzervatív, sokgyerekes vidéki családfő” stb., aki saját pályáján támadhatja a kormánypártokat. S csodák csodája az ellenzék irányában mondjuk úgy „barátságos” közvélemény-kutatók az előválasztás hajrájában 24 óra alatt esélyesnek mérték Márki-Zayt. Karácsony rögtön tudta, mit jelent ez, mert korábban – közvélemény-kutatóként – maga is részese volt már ilyen gyors és nagy csodáknak. A klán viszont szívta a fogát, ám annál sokkal okosabbak voltak, hogy nyíltan ellenszegüljenek. Gyurcsány a háttérben feltűnően hallgatag maradt. S persze őket is meglepte a jelölt alkalmatlansága. Látták, milyen hamar „ledolgozza” magát, s tudták, hogy utána úgyis ők maradnak a porondon. Így is lett. Most már nyíltan hangoztathatják, hogy MZP „rossz kapitány”.
– Jakab pártelnök is leszögezte: Márki-Zay nélkül folytatják a politizálást. Átlátják-e a jobbikosok, hogy Márki-Zay katasztrofális beszédei csak Jakab támogatásával hangozhattak el? Tehát Jakab is felelős.
– A Jobbik hanyatlástörténete Vonával kezdődött, aki pedig tehetségesebb politikus volt Jakabnál. Ő a Spinoza-ház díszvendégeként követte el a hibát. Először is azt hitte, hogy a nagyvárosi „elit” nemcsak politikailag használja, hanem egyenrangú partnerként be is fogadja, mégpedig a pártjával együtt. Második tévedése még ennél is nagyobb volt: azt hitte, hogy mindez (ha így is lett volna), tetszik a pártjának. A nemzeti radikalizmusnak mindig lehet 10-15 %-a, vagy valamivel több is, de aligha néppártosodhat, ez nincs benne a magyar társadalom szerkezetében. Félreértés ne essék, ez nem népi-urbánus ellentét, ez szociológia és társadalompszichológia. A csendes többség Magyarországon a nemzeti konzervativizmusé, hacsak kívülről nem erőltetnek rá szélsőséges ideológiákat. Se Vona, se Jakab, se Márki-Zay nem volt tisztában evvel, mindketten tovább erodálták a Vona-párt romjait. Szomorú olvasni most azokat a vereség utáni aktuális ellenzéki értelmiségi kirohanásokat, amelyekben a nagyvárosi „liberális” elit rasszizmusa a vidékellenességben tobzódik… Annak idején a Spinoza-házban a vendéglátók – magasabb választási szempontból – ezt csupán zárójelbe tették.
– Maga Márki-Zay is értékelt: szerinte a súlyos vereség oka Gyurcsány és a Jobbik. Minősíthetnénk bohózatnak is a fejleményeket, ám ezek az emberek hatalmas fizetésért négy évig bent lesznek a parlamentben, és munka helyett hisztériát keltenek. Ez volna a demokrácia, és miért nem ez?
– Nem bohózat, tragikomédia, mint ahogyan az MZP-jelenség maga is az. A médiafogyasztóknak komédia (a médiának meg nyereség, mert növeli a kattintás-számot), a hazának pedig tragikus, nemcsak azért, mert négy éven át megint mi fizetjük őket, hanem mert a hosszú távú árát is mi fizetjük meg. Márpedig most nem akármilyen nemzetközi viharokban kell majd kormányozni a magyar hajót, s ehhez szükség volna minden józan észre.
Komolyan és közösen kellene elgondolkozni azon, vajon törvényszerűség-e, hogy az ellenzéki oldalon jó ideje már csak a nagyon rossz vagy a még annál is rosszabb ajánlatok közt választhatunk. A kormányzati teljesítményről egy demokráciában lehet és kell is vitatkozni, de ehhez ellenzéki teljesítmény is kellene, ami nálunk régóta hiánycikk. A négy 2/3-os győzelmet alighanem ez is magyarázza. Kétségbeejtő az a személyzeti színvonalesés, ami mondjuk például az úgynevezett „baloldalon” Horn Gyula óta szembetűnően látszik, jóllehet azért ő sem volt a politika Mozartja. S manapság az egész ellenzéki térfélen olyan figurák vitézkednek, kiket tárgyi tudásuk szerény színvonala korántsem akadályoz nagy ívű elképzeléseik ránk tukmálásában. Vagyis a demokráciához ellenzékváltásra lenne szükség, lehetőleg mielőbb.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
