Mind Ukrajnának, mind Oroszországnak jogos aggodalmai vannak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a háborúban álló országok tárgyalódelegációinak isztambuli tárgyalása előtt, felszólítva a feleket arra, hogy vessenek véget ennek a tragédiának.
„Lehetséges olyan megoldást találni, amely elfogadható a nemzetközi közösség számára” – mondta a török államfő, hozzátéve, hogy a konfliktus elhúzódása senkinek nem áll érdekében. Erdogan kifejezte reményét, hogy a két fél törökországi tárgyalásai kikövezhetik az utat a két ország vezetőjének találkozójához.
Erdogan köszöntője után a delegációk azonnal megkezdték a tárgyalásokat.
Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények. A delegációk a háború kezdeti szakaszában a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkoztak, majd azóta több egyeztetést tartottak videokonferencia formájában is – közölte a Hirado.hu
Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes bejelentette, hogy kedden három humanitárius folyosón keresztül készülnek a civil lakosokat kimenekíteni ostromlott településekről. Elmondta: az egyik biztonságos folyosót a dél-ukrajnai Mariupolban próbálják meg kialakítani. A város polgármestere korábban azt mondta, 160 ezer civil rekedt mindenféle energiaszolgáltatás nélkül az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, ahol humanitárius katasztrófa fenyeget.
Ukrajna semlegességet kínál, az oroszok visszafogják magukat Kijevnél
Az orosz és ukrán delegációk isztambuli találkozója után Oroszország bejelentette, hogy „drasztikusan csökkenti” katonai aktivitását Kijev és Csernyihiv térségében.
A védelmi minisztérium közleményében arra hivatkoznak, hogy tárgyalásokat folytatnak Ukrajna semlegességéről és atomfegyvermentességéről, illetve a biztonsági garanciákról. A támadások visszafogásával állításuk szerint a kölcsönös bizalmat erősítenék, és a további tárgyalásokhoz szükséges feltételeket akarják megteremteni. A közlemény szerint a végső cél, hogy írásos megállapodást kössenek a fentiekről, írja az orosz TASZSZ hírügynökség.
A megbeszélés után az ukrán delegáció tagjai azt mondták, semleges státuszt ajánlottak Oroszországnak, vagyis Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz, amely katonai létesítményt sem hozhatna létre a területén. Cserébe biztonsági garanciákat kérnek, ami azt jelenti, hogy ha Oroszország támadást intézne Ukrajna ellen, egyes országok védelmet nyújtanának Ukrajna számára, hasonlóan a NATO működéséhez. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Törökországot, Franciaországot és Németországot említette – írta a 444.hu
Az ukránok 15 éves konzultációs periódust ajánlottak a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigettel kapcsolatban, de ez csak teljes tűzszünet esetén léphetne életbe, írja a Reuters. Podoljak Twitter-posztja alapján megállapodnának, hogy 15 éven belül mindenképp rendezik a kérdést, de csakis tárgyalásos úton, nem katonailag.
Kedd reggel a brit hírszerzés arról számolt be, hogy az ukránok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre a Kijevtől északnyugatra fekvő területeken, de az orosz haderő még mindig jelentős veszélyt jelent a városra tüzérségi képességei miatt. Ukrajna szerint Csernyihivet kedden is lőtték az oroszok, a polgármester szerint a háború kezdete óta 400-an haltak meg a városban, írja a BBC.
Hétfőn az orosz védelmi miniszter arról beszélt, hogy most már lehetőségük van a kelet-ukrajnai Donbasz „felszabadítására” koncentrálni. Szergej Sojgu ezt nem a gyors sikerek elmaradásával, hanem azzal indokolta, hogy elérték a háború – vagy ahogy mondta, a „különleges katonai művelet” – első szakaszára kitűzött célokat.
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
