Már több mint egy hónapja tart az eredetileg villámháborúnak tervezett Ukrajna elleni orosz invázió. Az offenzíva azonban elvesztette lendületét és lelassult az ukrán ellenállás keménysége és az orosz hadsereg logisztikai és fegyelmi problémái miatt. Ám ettől még nem az ukrán haderőnek csak a matematikai esélyei nőttek. A legutóbbi hírek szerint a délkelet-ukrajnai Mariupol kezd kivérezni, a délnyugat-ukrajnai Odessza pedig már felkészül, mert arra számít, hogy ő következik. Reggeli összefoglalónk.
Az orosz csapatok el akarják törölni a föld színéről Mariupolt – ezt nyilatkozta az UNIAN ukrán hírügynökségnek vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester. Elmondta, hogy a védők hősiesen ellenállnak, de súlyos harcok folynak a városban. Az oroszokat azzal vádolta meg, hogy könyörtelenül bánnak a civilekkel is, ég az oroszajkúakkal is.
“Feladatuk az, hogy a várost lakosaival együtt eltöröljék a Föld színéről” – fogalmazott a városvezető. Azt azonban elismerte, hogy az orosz ostromgyűrű egyre szorosabb.
A városi hivatal közlése szerint legkevesebb 2187 civil vesztette életét a mariupoli harcokban. A város 540 ezer lakosának már a felét evakuálták.
Az orosz oldalak közben durva propagandavideókat tettek közzé az ukrán neonáci Azov-ezred elfogott tagjairól. Oroszbarát oldalakra kerültek fel olyan videók, ahol az elfogott azovosokat csecsen harci kiáltásra kényszerítik. Az oldalak szerint az “azovosokat lelövik, mint a kutyákat”. Az információ valódisága persze ellenőrizhetetlen, az oroszok nyilván azt próbálják sugallni, hogy a szélsőjobboldali Azov-ezred sorai megtörtek.
Mariupol stratégiai fontosségú kikötőváros a Fekete-tenger partján. Elfoglalásával jelentős orosz és oroszbarát haderő szabadul fel, ezért az ottani harcok kimenete nagy jelentőséggel bíró.
Odessza a legrosszabbra készül – partraszállás jöhet
A másik olyan város, amelynek számolnia kell orosz ostrommal, az Odessza. Szintén kikötőváros, Ukrajna fekete-tengeri partvonalának nyugati végénél. Az ottani védők a Mariupolnál tapasztalt rombolásra és ostromra számítanak. Közvetlen ostrom alatt még nem áll, de már több alkalommal bombázás indult ellene a tenger felől, orosz hadihajókról. Nem kizárt, hogy Odesszánál partraszállást tervez az orosz haderő.
Odessza jelentőségét nehéz túlbecsülni. Ha Mariupol orosz kézre jut, gyakorlatilag oroszok által ellenőrzött összefüggő terület jön létre a Krím félszigettől a kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságokig. Ha Odessza is elesik, akkor Ukrajna elveszti tengeri kijáratait, ami önmagában is kataklizmaszerű következményekkel jár majd az ukrán gazdaságra. Elég arra gondolnunk, hogy az ukrán gabona a tengeren keresztül jut el két legnagyobb vásárlójához, Törökországhoz és Egyiptomhoz.
Ráadásul, az oroszok által elfoglalt területek összeérnek az Moldova határvidékén lévő orosz enklávéval, Transznisztriával, ami súlyos biztonsági kihívásokat jelent majd a hirtelen közvetlenül ütközőzónává váló Moldova számára, amely Oroszország és a NATO között fog őrlődni.
Csernyihiv szörnyű helyzetben van
Nagyon kemény ostrom és ágyúzás zajlik Csernyihivben, ahol szó szerint életveszélyes sorban állni az ételkiosztóknál és ahol a lakosság a nappali órák többségét ivóvíz felkutatásával tölti. Nincs áram, vezetékes víz sem fűtés, a gyógyszertárakban napról hosszabb a már nem kapható gyógyszerek listája. Az ivóvíz fejadagja személyenként 10 liter, de az ellátás akadozik, sokan a Gyeszna folyó vizéből pótolják a hiányt.
Csernyihiv eredetileg 280 ezer lakosú város volt, az emberek fele elmenekült a harcok elől. A helyiek szerint több száz civil veszett már oda. Jelenetések szerint az oroszok alacsonyan repülve bombázzák szét szándékosan a civil infrastruktúrákat, néhány nappal ezelőtt lebombázták Csernyihiv központi, Kijev felé vezető hídját, ezzel elzárva a víz és élelmiszer bejutásának útját – és így már az emberek sem tudják merre elhagyni a várost.
Több mint tízmillió ember menekül
Az ENSZ jelentése szerint eddig több mint 10 millió ukrán polgár hagyta el otthonát a harcok elől menekülve, többségük belső migrációban él, közel 3,8 millióan pedig elhagyták az országot. Minden második ukrán gyermek menekültté vált.
Zelenszkij nehézfegyvereket és vadászgépeket követel
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét harckocsikat és harci repülőket kért a Nyugattól. Moszkvát azzal vádolta meg, hogy a civil lakosság elleni támadásaival mindent megtesz az ország “oroszmentesítéséért”.
Az ukrán elnök nehézfegyvereket követel a Nyugattól, bár azok átadására még az amerikaiak sem hajlandók – a vadászgépek rendelkezésre bocsátását maga Biden amerikai zárta ki. A NATO nem támogatja sem az Ukrajna feletti légtérzár bevezetését, sem békefenntartók küldését az országba (mivel nincs béke, nincs mit fenntartani).
Az ukránok minden fórumon éles kritikával próbálnak nyomást gyakorolni
Közben az ukránok egyre keményebb bírálatokat fogalmaznak meg Magyarországgal szemben. Az ukrán nagykövet a nácikkal való kereskedéshez hasonlította azt, hogy Magyarország nem hajlandó lemondani az orosz gázszállításokról. Elismerte ugyan a magyaro nagylelkű segítségét az ukrán menekültek irányába, de kijelentette, hogy ez nem elég.
A dolog persze kettős mércén alapszik, ugyanezt fel lehetne róni minden országnak, amely kijelentette, hogy az orosz energiaszállításokról nem lehet egyik napról a másikra leszállni. Az ukránok azonban már kezdenek olyan narratívát kiépíteni, amely majd lehetővé teszi számukra, hogy ne az egész nyugatot, csak egyes országokat tegyenek felelősség az esetleges háborús kudarcért és a remélt támogatás elmaradásáért.
Itt érdemes kiemelni, hogy a legutóbb NATO és EU-csúcs eredményéből kiderült, hogy a szankciók és az Ukrajnának nyújtott segítség is elérte maximumát. Az eddigi fegyverszállítmányokon, politikai nyilatkozatokon, felállva mutatott parlamenti tapsviharon kívül Kijev többre nem számíthat, mert a több már egy nyílt konfliktus jelentene a NATO és Oroszország között.
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az ukrán nagykövetek egyre több helyen egyre minősíthetetlenebb hangnemben kommunikálnak a uniós országokkal. A berlini ukrán nagykövet, Andrj Melnyik például seggfejnek nevezte a német külügyi bizottság (szocdem) elnökét, Michael Rothot (abban nem kételkedünk, hogy a globalista, Magyarország- és magyarellenes politikus megdolgozott a nem túl hízelgő jelzőért, de az ukrán diplomata szókincse jelenlegi helyzetben aligha célravezető). A németek egyébként szállítanak fegyvereket Ukrajnának, bár Melnyik szerint a logisztika nagyon lassan halad, és az elmúlt három hétben alig érkeztek német fegyverek Ukrajnába.
Körkép.sk, AP, AFP, Mandiner
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
