Az orosz földgázról és kőolajról a magyarok közel kétharmada nem hajlandó lemondani, ha azzal akár csak 10 százalékot is drágulnak az üzemanyag- és rezsiköltségei. Viszont erős megosztottság van az iskolai végzettség alapján a magyar társadalmon belül: a diplomások alig 33 százaléka maradna az orosz energiafüggőségben és vállalna inkább valamilyen drágulást – derül ki a Napi.hu és Pulzus Kutató legfrissebb reprezentatív felméréséből. A magyar kormány ki is tart amellett, hogy ne büntessék szankciókkal az orosz energiahordozók importját az ukrajnai háború miatt.
Magyarország az Európai Unióban az egyik leginkább kitett állam az orosz energiahordozók felé. A magyar földgázbehozatal 95 százaléka, a teljes magyar energiaellátás 20-30 százaléka függ az orosz gáztól, miközben a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik. Ennek fényében nem véletlen, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány az EU-s egyeztetéseken erősen tiltakozott, hogy az orosz energiaszektort is szankciókkal büntessék Ukrajna katonai megszállása miatt.
Az elmúlt napokban azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a gyakorlatilag az Európába irányuló gázexportban teljesen monopolhelyzetben lévő Gazpromot, hogy csak rubelt fogadjon el a szállítmányokért. Az Európai Bizottság és a legtöbb tagállam elutasítja, hogy dollár és euró helyett rubellel fizessenek a gázért, ezért elképzelhető, hogy egy hét múlva teljesen leállnak a szállítmányok (bár valószínűbb, hogy Moszkva csak ijesztget). Ha a gázszállítmányok Putyin lépése miatt mégis leállnak, akkor az energiaköltségek jelentősen emelkedhetnek.
A magyar kormány viszont kitart a rezsicsökkentés fontossága mellett – Orbán Viktor még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számonkérésére is kizártnak nevezte az orosz energiahordozók szankcionálását –, valószínű, hogy egy esetleges ellátási gondnál is fenntartanák az árbefagyasztást, így a piaci drágulást a lakossági fogyasztók nem érzik majd meg. Ha leállna az export, a költségek emelkedek, akkor – mint azt a Napi.hu és a Pulzus Kutató március 23-24–én készült, a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív kutatása mutatja –, itthon nagyon népszerűtlen lenne, ha az orosz energiafüggés kárára emelkednének a rezsi- és üzemanyagköltségek.
Inkább a rezsicsökkentés, mint szembeszállni Putyinnal
A teljes magyar felnőtt lakosság 62 százaléka nem lenne hajlandó többet fizetni a rezsiért és az üzemanyagért, ha ezzel megszűnne az orosz import. Alig 24 százalék fizetne legfeljebb 10 százalékkal többet, mindössze minden tizedik magyar viselne el 11-30 százalékkal magasabb energiaköltségeket. Az 50 százalékos drágulást pedig csak 2 százalék tolerálná – derül ki a reprezentatív mérésből.
Ha nem is nagy, de már érezhető különbség látszik a férfiak és a nők hozzáállásában: előbbi csoportnál csak 22 százalék fogadna el maximum 10 százalékos rezsi- és üzemanyagdrágulást, míg 16 százalékuk 11-30 százalékot is elviselne, ha ezzel Vlagyimir Putyin elnök országától kevésbé függene Magyarország. A férfiaknak csak 56 százaléka ellenezne bármilyen drágulást, miközben a nőknél 65 százalékos az arány, viszont náluk többen, 27 százalék tart elfogadhatónak egy 10 százaléknál kisebb áremelkedést.
Meglepő, de a nyugdíjas korosztály ellenzi legkevésbé a függetlenedést, még ha az drágulással is jár: 29 százalékuknak elfogadható a legfeljebb 10 százalékos költségnövekedés, 11 százalékuk még elviselné 11-30 százalékos drágulást is, összesen csak 58 százalékuk ellenez bármilyen drágulást az energiakiadásokban. Ehhez képest a 40-59 éves korosztály 66 százaléka nem támogatja az energiafüggetlenséget, ha azért neki bármennyivel is többet kell fizetnie üzemanyagra vagy rezsire. Mindössze 21 százalékuk viselne el egy maximum 10 százalékos drágulást. A fiatalabb generáció, a 18-39 évesek 23 százaléka még egy enyhe áremelkedést elfogadna, de 61 százalékuk minden őt terhelő energiaköltség növekedést elutasít.
A diplomások többsége beintene Moszkvának
A legnagyobb megosztottság a különböző iskolai végzettséggel bírók között látható: a felsőfokú tanulmányaikat befejezett magyarok alig 33 százaléka ellenzi, hogy dráguljon a rezsi vagy az üzemanyag, ha így megszabadulhat Magyarország az orosz függéstől.
Az egyetemi diplomával bírók 37 százaléka maximum 10, 20 százalékuk akár 11-30 százalékos energetikai költségemelkedést is elviselne. Kiemelendő, hogy 6 százalékuknak az sem lenne baj, ha legalább másfélszeres lenne a drágulás.
Ugyanakkor az alapfokú végzettséggel bírók teljes mértékben elutasítják a drágulást – vélhetően az alacsonyabb bérezésük miatt –, és mindössze 21 százalékuk viselné el, ha akármennyit emelkedne a rezsiszámlájuk vagy a benzinköltségük, 79 százalékuk minden őt érintő áremelkedést elutasít.
A középkorúaknál megint többségben vannak, akik elviselnék, ha a saját energetikai kiadásaik emelkednének, csak 48 százalékuk utasít el bármekkora arányú drágulást, ha az csökkenti az oroszokkal szembeni kitettséget. Mintegy 35 százalékuknak elfogadható a maximum 10, 12 százalékuk még a 11-30 százalékos drágulás is.
Lakóhely szerint vizsgálva a magyar társadalmat már nem látszódnak nagy különbségek: a városi lakosság körében vannak a legtöbben (64 százalék), akik bármilyen rezsi- vagy üzemanyagköltség emelkedést elutasítanak. A legkevésbé a fővárosiak ellenállók: csak 55 százalékos körükben a teljes ellenérzés, míg 27 százalékuk 10 százalékos emelkedést elfogadhatónak tart. A községekben lakóknál is 27 százalék visel el enyhe drágulást, de 63 százalék már bármekkora rezsidíj emelkedést elutasít.
A kutatásról
A felmérés 2022.03.23-03.24 között készült, 1000 fős mintán, a 18 év feletti magyar lakosságra nézve nemre, iskolai végzettségre, lakóhelyre és életkorra is reprezentatív.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
