Újrarajzolná Európai határait az orosz propaganda. Az új állam elszippantaná Szlovákia keleti részét is

Újrarajzolná Európai határait az orosz propaganda. Az új állam elszippantaná Szlovákia keleti részét is

A Kreml-barát Pravda.ru weboldal egy Bosznia-Hercegovinából érkező nyomon követhetetlen szerzőn keresztül az ukrán válság „radikális és hosszú távú” megoldásának forgatókönyvét mutatja be olvasóinak.

A „nagy geopolitikai hadművelet” elméleti terve szerint Szlovákia is elveszítené területének nagy részét. Lássuk, hogyan nézne ki Kelet-Európa háború utáni felosztása az orosz propaganda szerint?

A Pravda.ru orosz portál angol nyelvű változata a kelet-európai „területi kiigazítások” vízióját mutatta be, amelyre az ukrajnai helyzet lecsendesülése után kerülhet sor. A vad forgatókönyv valóban radikális megoldást irányoz elő, amely szerint nemcsak az ukrán, hanem a lengyel és a szlovák határokat is át kell rajzolni.

Oroszország előállhatna egy olyan ajánlattal, hogy feladja az ellenőrzést a Krím és Donbász felett”

– írja Tihomir Zorić, aki a propagandaoldal információi szerint állítólag a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karán dolgozik. Szerinte erre azonban csak az Oroszországi és Ukrajnai Konföderáció megalakulása után kerülne sor, amelynek Moszkvával együtt Kijev is a fővárosa lenne.

Ha Moszkvát harmadik Rómának tartják, akkor Kijev a második Konstantinápoly lehetne”

– magyarázza a szerző, aki szerint, ha Ukrajna felosztása valóban megtörténne, akkor annak az ország nyugati részén kellene megtörténnie, nem pedig az oroszbarát keleti részén. A nyugati régió aztán a későbbiekben egy új állam – Nagy Galícia – alapjává válhatna, amelynek határai túllépnének a jelenlegi lengyel határon, és Szlovákia jelentős részét is magába foglalnák, írja a hnonline.sk portál.

„Parttalan” orosz propaganda

A határok újrarajzolásának gondolata mellett, amely egy az új Orosz-Ukrán Konföderációval, Fehéroroszországgal, Romániával és Moldovával határos államegység létrehozásához vezetne, a portálon megjelentetett szöveg háttere több más kétséget is felvet. Például magával a cikk szerzőjével kapcsolatban is.

Tihomir Zorić ugyanis nem munkatársa a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának öt tanszéke közül egyiknek sem.

Sőt, más kiadói tevékenysége sem követhető nyomon, ami tisztázhatná, miért kapott teret éppen ő a Kreml-barát honlap oldalain. Maga a szöveg a honlap azon részében található, amely az olvasók véleményét közvetíti, így nem része az orosz propaganda „ideológiai erődítményének” kiépítését célzó portál szokványos tartalmának.

A Pravda.ru orosz portál angol nyelvű változatának véleményrovatában jellemzően több hasonló szöveget is lehet találni, amelyek például az Oroszország „kulturális gyarmatosításával” kapcsolatos nyugati kritikákkal foglalkoznak.

Az orosz-ukrán testvériségen túl

Hírdetés

A több mint egy hónapja tartó Ukrajnában zajló katonai konfliktus ellenére a cikk szerzője Kelet-Európa háború utáni területrendezése kapcsán továbbra is ragaszkodik az orosz-ukrán testvériség szellemiségének egy bizonyos dimenziójához.

A testvéri sors kérdése erősebb, mint a jelenlegi konfliktus”

– írja a cikk szerzője. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Krím annektálása, a donbászi szeparatisták támogatása és a nyílt katonai konfliktus „semmilyen körülmények közt sincs összhangban az orosz-ukrán testvériség szellemiségével”.

Zorić, illetve a cikk másik, számunkra ismeretlen szerzője azokat a kijelentéseket is visszautasítja, amelyek során az orosz tisztviselők még az invázió kezdete előtt illegitim államnak minősítették Ukrajnát. Néhány nappal a katonai offenzíva előtt éppen Vlagyimir Putyin orosz elnök nevezte „bábrendszernek” Ukrajnát, amelynek nincs történelmi létjogosultsága.

Az új állam határai

A cikk további részében a szerző a „politikai megfontolásoktól” visszakanyarodik Ukrajna nyugati és keleti részekre való geopolitikai felosztásának gondolatához, miközben Ukrajna nyugati része szerinte „különös figyelmet érdemel”, írja a hnonline.sk.

Központja az ország eme részének legnagyobb városa, a lengyel határ közelében található, Lviv, azaz Lemberg lenne. Ez egyben az új állam – Nagy Galícia – fővárosa is lenne.

„Nagy-Galícia közép-európai államként szabadon dönthetne sorsáról, akár az Európai Unión, akár a Visegrádi Négyeken vagy a NATO-n belül” – olvasható a továbbiakban. A szöveg írója szerint Oroszország a határok átszervezése során a „kalinyingrádi exklávéját is felhasználhatja a lengyelekkel folytatott cserekereskedelemre”.

Szerinte Lengyelország hajlandó lenne megszabadulni az Oroszországgal közös határtól, amely így „megelégedne az új fekete-tengeri, romániai határokkal és a Dnyeszteren túli egyesülés lehetőségével”.

A játékban ugyanakkor a szlovák terület nagy részének elszakadása is benne van, egészen Közép-Szlovákia határáig terjedően. Ennek a radikális megközelítésnek a szerzője szerint azonban területünk maradék részét is érintené ez a megoldás.

Állítása szerint Dél-Szlovákia „egyesülni akar Magyarországgal, míg a nyugati szlovákok nosztalgikusan a Csehországhoz való visszacsatolásban gondolkodnak”.

Ezt a lehetséges szétválást azzal indokolja, hogy „az ország lakossága nagy részben polarizált, és a távoli nyugati országrészben elhelyezkedő fővárosnak alig van köze a keleten élőkhöz”.

A Kreml-barát honlap szerint Moszkva valószínűleg már most a nyertes pozícióba helyezkedik, aki – legalábbis papíron – már megkezdte a kelet-európai területek háború utáni felosztását.

Az ukrajnai katonai konfliktus vége azonban még mindig nem látható, a Moszkva és Kijev közti béketárgyalások is holtpontra jutottak. Ez azonban nem akadályozza meg az orosz propagandát abban, hogy néhány lépést előre gondoljon.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »