Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Politico-n megjelent véleménycikkében fejtette ki, a lengyel álláspont szerint hogyan lehet a háború mielőbbi befejezésére rávenni Oroszországot. A Varsó által javasolt szankcióscsomag példátlan szigorúsága gyakorlatilag az élet minden területén elszigetelné Oroszországot a Nyugattól.
A lengyel kormányfő érve elsőre igen egyszerű és logikus. Mivel az eddigi, immár öt körben elfogadott szankciók sem vették rá arra az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, hogy befejezze a háborút, újabb intézkedésekre van szükség. Morawiecki tíz pontban foglalta össze javaslatait, de mielőtt ezeket részletesen szemléltetnénk, érdemes egy kicsit mélyebben beleásni a lengyel miniszterelnök által képviselt érvrendszerbe.
Morawiecki azt állítja, Kijevben Európa jövőjéért folyik a küzdelem, az ukrán főváros eleste pedig az általunk ismert Európa végét jelenti.
Ebből a szemszögből nézve teljesen érthetőek a lengyelek által javasolt rendkívül kemény lépések. Az viszont már furcsa, hogy Morawiecki azzal érvel, Putyin soha nem kért felhatalmazást, hogy megsértse a nemzetközi jogot, így a harmadik világháború kitörése sem azon múlik, provokáljuk-e Oroszországot vagy sem. Morawiecki egy egészen furcsa, már-már háborúpárti párhuzammal a második világháború előestéjéhez hasonlítja a jelenlegi állapotokat. Churchillt idézve azt írja, a későbbi brit kormányfő a háború előtt figyelmeztetett, az, hogy kesztyűs kézzel bánnak Hitlerrel, nem jelenti azt, hogy elkerülik a háborút. Szégyen és a háború között választhattak az európai vezetők. Ők a szégyent választották, de megkapták a háborút is – írja Morawiecki Churchillt idézve.
A lengyel miniszterelnök végső következtetése kimondásától időben visszariad, hiszen érvelésének egyetlen végkövetkeztetése van csupán: háború Oroszország ellen.
Morawiecki háború helyett tehát gazdasági szankciókat javasol, a kőolaj-, szén- és olajimport leállítása mellett összesen tízet. Ezek példátlan, a második világháború előtt a Japánra kirótt amerikai embargóhoz képest is jóval szigorúbb intézkedések. A kormányfő azt írja, az alábbi tíz pont a lengyel, szlovén és cseh álláspontot tükrözik:
1. Válogatás nélkül minden orosz bank azonnali letiltása a SWIFT-rendszerről.
Mint ismert, a háború kitörése után néhány nappal az orosz bankok nagy részét letiltották a nemzetközi pénzforgalmi rendszerről, néhány, főleg az Európa felé irányuló energetikai tranzakciókat bonyolító bank továbbra is a rendszeren belül maradt.
2. Összeurópai menedékrendszer az orosz hadseregből dezertáló katonáknak.
3. Az orosz propaganda teljes megállítása Európában.
A szólásszabadság nem jelenthet jogot a hazugsághoz – írja Morawiecki.
4. Minden orosz hajó kitiltása az európai kikötőkből.
Ennek világkereskedelemre gyakorolt hatása tulajdonképpen felmérhetetlen.
5. Az orosz közúti forgalom blokkolása Oroszországból és Oroszországba.
6. Nem csak az orosz oligarchákra, hanem a teljes orosz gazdasági környezetre kell szankciókat kivetni.
Hogy pontosan milyeneket, azt Morawiecki nem részletezte.
7. Minden orosz állampolgár vízumának visszavonása.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy semmilyen orosz állampolgár nem utazhat be az Európai Unió területére. „Az orosz embereknek meg kell érteniük, viselniük kell a háború következményeit. Azt reméljük, így hátat fordítanak Putyinnak.” – írja Morawiecki.
8. Putyin párja, az Egyesült Oroszország párt minden egyes tagjára ki kell terjeszteni a szankciókat.
9. Teljes tilalom az olyan áruk oroszországi exportjára, amelyek a háborúban felhasználhatóak.
Morawiecki itt sem részletezi, pontosan milyen árukra vonatkozna az embargó.
10. Oroszország kizárása minden nemzetközi szervezetből
Nem ülhetünk egy asztalnál bűnözőkkel – írja.
Ha ez sem állítja meg a háborút, még tovább kell mennünk – mondja Morawiecki, békefenntartó csapatokat kell küldenünk a NATO égisze alatt Kijevbe, hogy „saját pajzsunkkal védjük meg az ukránokat”. Hogy ez milyen következményekkel járna, arra a lengyel elnök nem tér ki. Sőt, azt írja,
A tény, hogy Oroszországnak nukleáris arzenálja van nem lehet kifogás a passzivitásra. tudomásul kell vennünk a fenyegetést, de ez nem tarthat vissza minket, máskülönben Putyin még tovább megy.
– írja Morawiecki, majd felteszi a kérdést, mi van, ha legközelebb Kisinyovot, Vilniust, Varsót vagy Helsinkit támadja meg. „Meg kell húznunk a vonalat, márpedig most” – írja a lengyel elnök.
Morawiecki írásában egyetlen fontos kérdést nem tesz fel csupán, mit csinálunk akkor, ha a nukleáris fenyegetés nem marad meg fenyegetésnek. Erre eddig egyetlen európai vezető sem válaszolt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
