Ukrajna a világ egyik legfontosabb gabonaexportőre, és a területén zajló háború egész térségeket (főleg Észak-Afrikát és a Közel-Keletet) fenyegeti élelmezési válsággal. A legutóbbi hírek szerint az eredetileg tervezett 15 millió hektáros vetésterület helyett csak 7 hektár vetnek be Ukrajnában tavasszal.
A kukorica területe például 60 százalékára csökken, de a télen elvetett 6,5 millió hektárnyi búzának egy harmada biztosan odaveszett a háborúban, nem tudják majd betakarítani.
Ukrajna a tavalyi szezonban 84 millió tonnányi gabonát takarított be. A világ negyedik számú exportőre, a háború pedig az élelmezés minden szegmensét érinti: hiány lesz gabonából, olajokból, takarmányból, így a húskínálatra (és árakra) is nagy hatással lesz a háború.
Pénzre lebontva, Ukrajna a jelenlegi állás szerint (ami nem a legrosszabb elképzelhető forgatókönyv) hatmilliárd dolláros mezőgazdasági bevételkiesést szenved majd el. Ez Szlovákia teljes gazdasági teljesítményének durván 6 százaléka.
Az érintett, importáló térségek két legnagyobb országa különösen nehéz helyzetben van. Egyiptom és Törökország nagy népességgel és inflációtól meggyengült kormányzatokkal rendelkeznek. Most gabonaalternatíva után kell nézniük.
Drámai a helyzet a Földközi-tenger térségében
A legutóbbi hírek szerint India – a világ második legnagyobb búzatermesztője – megállapodást köt Egyiptommal. Új-Delhi tárgyalásokat folytat Törökországgal, Nigériával, és Bosznia-Hercegovinával is új gabonaszállítmányokkal kapcsolatban.
Libanon helyzete katasztrofális. Az ország gabonaszükségletének 90 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezik (az ukrán gabona aránya több mint 50 százalék). Jelenleg már csak egy hónapnyi tartalékkal rendelkezik búzából – amihez hozzájárult az is, hogy az ország legnagyobb gabonatárolója nagyrészt megsemmisült a 2020-as bejrúti robbanásban.
Az egyébként is ezer sebből vérző libanoni gazdaság megroppant az ukrajnai háború súlyától. Az üzemanyagárak az orosz invázió kezdete óta harmadukkal nőttek, a libanoni élelmiszerek inflációja jelenleg a legmagasabb a világon: 1000 százalék (vagyis egy év alatt tízszeresére nőttek az árak). A libanoni font értéke pedig a korábbi szint tíz százalékára olvadt a dollárhoz viszonyítva.
A Földközi-tengeren a szállítási költségek három hét alatt megháromszorozódtak, ami csak mélyíti a térség élelmezési válságát
Brüsszel visszavehet az klímaideológiából
A Reuters szerint van rá esély, hogy az EU is észhez tér kicsit, és lazít korábbi agrárszektort érintő klímacéljain. Azokat eredetileg azzal indokolták, hogy az ágazat felelős az uniós károsanyag-kibocsátás 10 százalékáért. A háború azonban átírta a prioritásokat.
Brüsszel várhatóan elhalasztja a fenntartható gazdálkodásról szóló irányelvének közzétételét, és felülvizsgálja a “Green Deal” zöld programban lefektetett irányadó feltételeket. Ezek között szerepel egyes növényvédőszerek használatának korlátozása is.
A növényvédő szereken kívül szigorítás helyett szabályozási lazítás jöhet a parlagon hjagyott földek használatba vételét illetően, és Brüsszel engedélyezi nagyobb támogatás nyújtását is a sertéstenyésztőknek – akik elvesztették a teljes ukrajnai piacot, az export ugyanis teljesen megbénult.
A klímacélok feladás elég nagy pofon lenne Brüsszelnek, és hosszútávon valószínűleg visszatérnek majd a szigorítások. Jelenleg azonban az energiaválság, a háború, az infláció és az élelmezési problémák együttes hatásától láthatóan jobban tartanak a döntéshozók.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
