Mivel lassan minden olyan nagy világcég, amelyik nem vonul ki Ukrajnából, utolsó háborús csatlóssá változik a nyugati fogyasztók szemében, a Burger King gyorsétterem-lánc is megpróbált rövid úton eleget tenni a társadalmi nyomásnak. Csakhogy kiderült, hiába a nyomás, ha a húzás még erősebb.
Bármilyen röhejes, manapság tojáshéjakon táncolva kell nekifognunk egy-egy ilyen írásnak. Ha ugyanis elmarad a kötelező kör arról, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára nincs felmentés (ez nem összekeverendő a magyarázattal, mert az akad elég), az egyszeri tollforgató rögtön ki is írta magát az européer, nyugatos közösségből. Holott teljesen magától értetődő minden jóérzésű ember számára, hogy a háború alól valóban nincs és nem is lehet felmentés. Furcsa, hogy ezt külön ki kell hangsúlyoznunk.
Most, hogy ez megvolt, vágjunk is bele!
Hosszasan lehetne vitatkozni azon, mennyire hasznos vagy jogos lépés a nagyvállalatok kivonulása Oroszországból. Kétségtelen tény, hogy az általuk befizetett adók és egyéb járulékok bizony ugyanabba az államkasszába folynak, amelyikből Putyin háborús álmait finanszírozza. Másrészről legalább ugyanennyire védhető érv, hogy azok a szerencsétlen százezrek, akik egy-egy multinacionális vállalat kivonulása miatt utcára kerülnek, vajmi keveset tehetnek arról, hogy
az orosz elnök a háborút indított Ukrajnában.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nyugati nagytőke mennyire szeret olyan társadalmi kérdésekbe beleállni, amelyben talán nem is lenne keresnivalója, a kép csak tovább árnyalódik. Mielőtt kalapot emelnénk mondjuk a Volkswagen társadalmi tudatossága előtt, arra azért emlékezzünk vissza, ugyanezen vállalatok milyen büszkén képviselték az LMBTQ-mozgalom hatszínű szivárványát Németországban, majd dobták el forró krumpliként az egészet, amikor az Arab-félsziget valamelyik államában kellett hirdetniük. Kíváncsian várjuk, az idén nyáron esedékes katari focivébén melyik multi mer LMBTQ-tudatos hirdetéseket elhelyezni a stadionokban.
Éppen ez a fajta botrányos képmutatás az, ami miatt lehetetlen nem keserű szájízzel szemlélni azt, amit Oroszországban művelnek. Ebbe a keserűségbe néha, például a Burger King esetében, még némi káröröm is vegyül!
Az orosz kivonulással sem az a fő baj, hogy ezzel is kifejezik szolidaritásukat az ukrán nép felé, hanem az, hogy mindezt biztosan nem tennék meg, ha ellentétben állna gazdasági érdekeikkel. Ezért is különösen megmosolyogtató az a hír, hogy a Burger King vezetése nem tud mit kezdeni orosz leányvállalatával, amelynek helyi irányítója/tulajdonosa simán nemet mondott a mintegy 800 étteremből álló lánc bezárására.
Felvettük a kapcsolatot a fő üzemeltetővel és követeltük a Burger King éttermei működésének felfüggesztését. Ő ezt visszautasította.
– közölte a Burger Kinget is tulajdonló konzorcium, a Restaurant Brands International konzorcium elnöke, David Shear.
Mivel a BK megjelenésekor az orosz piacra maguk mellé vettek egy orosz befektetőt is, az RBI csak a részvények 15%-át birtokolja. Azok jelentős része egy Alekszandr Kobolov nevű üzletembernél van, aki magasról tesz arra, mit akarnak tőle az amerikaiak. Shear ugyan jelezte, hogy nagyon szívesen megszabadulnának a részesedésüktől, az sokkal bonyolultabb annál, minthogy „simán elsétáljanak”. Így a BK-brand, ellentétben az éttermeinek nagy részét saját tulajdonban tartó fő konkurenssel, a McDonald’s-szal marad Oroszországban. Hogy hosszútávon melyikük jár jobban, egyelőre nem tudni.
Putyin közben határidőket szab
Egyelőre nem teljesen világos, Oroszország fontolgat-e ellenlépéseket a kivonuló vállalatokkal szemben. Pár napja röppent fel a hír, hogy az orosz állam rátenné a mancsát a távozók vagyonára, államosítva azt. Szakértők szerint ez azonban azzal járna, hogy évekig húzódó bírósági pereskedés indul az orosz állam és a magánvállalatok között, amelynek végén valószínűleg Moszkvának kellene kártérítést fizetnie. Már, ha akar. A kivonulás ugyanakkor egyértelműen érzékenyen érintheti az orosz gazdaságot, ugyanis hiába veszik állami kezelésbe a boltokat, hogy megőrizzék a munkahelyeket (csak a távozó McDonald’s-nál 65 ezer orosz dolgozott), nem lesz mit árulniuk.
Időközben az is felmerült, hogy Putyin állítólag „megbocsátana” azoknak a nyugati vállalatoknak, amelyek május elsejéig visszatérnek Oroszországba. Ha a határidő lejártáig újra „felveszik a munkát”, minden maradhat a régiben, írta meg több nyugati lap orosz forrásokra hivatkozva, ha azonban ezt követően sem térnek vissza, Moszkva egy évtizedre „eltiltja őket minden oroszországi tevékenységtől”. Bár Putyin váltig állítja, az orosz gazdaság túléli a nyugati szankciókat, Kína és India segítségével valószínűleg ez így is lesz, azért csak példátlan, 10-15%-os gazdasági visszaesést jósolnak az elemzők.
Az orosz vezetés és a nyugati nagytőke harca tipikusan az a konfliktus LENNE, amelyikben minden pofon jó helyre megy, ha nem jutna belőle szerencsétlen orosz munkavállalóknak is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
