Március idusom, idusod, idusa és idusunk, de az, hogy idusotok csak nyelvtanilag helyes, tartalmilag nem annyira. Régebben még birtokos személyragok voltak ezek a toldalékok, egy ideje birtokos személyjelekről beszél a magyar nyelvtan. Magyar nyelvterületen az idus szót kizárólag március 15. megnevezésére használjuk, az 1848-as forradalom napjára emlékezve. Ennek a jeles napnak az ünnepélyes, választékos megnevezése! Egyébként minden hónap közepét jelenti, de ki gondol meghatottan például április idusára? Esetleg azok, akik számára ez a nap éppen csak annyit jelent, mint a többi hónap középső napja.
A nemzeti öntudat és a nemzeti büszkeség hiánya miatt számukra nem jelent különleges ünnepnapot, esetleg a munkaszüneti napnak örülnek március 15-én. Többes szám második személyben elég nyakatekertnek tűnik az „idusotok”, ritkán fordul elő a mindennapi beszédben. A balliberális eszmevilágra való utalást jelent,
ahonnan „száműzödött” a nemzet és a haza fogalma, ahol feszületet nem ismerve nekifeszülnek a hagyományos családmodellnek is!
Számukra a nemzeti emlékhelyek, valamint a nemzeti történelem dicső eseményeinek felidézése kényelmetlen és messziről kerülendő nyűgöt jelentenek. A Brüsszelen csüngő effajta nemzetietlen gondolkodás a nemzetek Európája helyett nemzetek nélküli Európai Egyesült Államokat akar, amelyben csak az európai nagyhatalmak lehetnek önálló nemzetek, a többiek csak szófogadó csatlósok a nyelvükkel együtt.
Nem csoda tehát, hogy a nemzetekről lemondó európai gondolkodás még kevésbé érzékeny az elszakított nemzetrészek, az őshonos kisebbségek iránt. Az Európa Unió ezt az egyet nemzeti hatáskörben akarja hagyni. Minden egyebet kivenne onnan, de ezt az egyet otthagyná, ha hagyjuk!
Brüsszel szerint a baloldal mindenhol megoldaná a nemzetiségi kérdést! Tudjuk jól, hogyan! Gyurcsány előéletében a 2004. december 5-ei népszavazás „lelki” Trianont okozott a határon túli magyarságnak. A baloldal akkor azzal kampányolt, hogy „Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra!”, „Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt!” Nem felejtünk!
Márki-Zay Péter kampányából is kicseng a külhoni magyarokhoz való felemás hozzáállása. Aki attól tart, hogy a háborúban Kárpátaljáról Magyarországra menekülőknek most könnyebb lesz a Fideszre szavazniuk, az nem lehet a mi barátunk! A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint a Fidesznek azért nagyobb a támogatottsága közöttük, mert nagyon sok kárpátaljai magyar inkább oroszbarát. Hát, nem! Az ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozások miatt soha nem lesznek a külhoni magyarok Márki-Zay-szavazók! Másfajta közeledési szándékról pedig nem tudunk. Nekem a kaszinótojás még mindig orosztojást jelent. Így kértem mindig a boltban, így kérem ma is lincshangulatot teremtve a vásárlók között. Cseheknél állítólag az orosz jégkrém is ukrán lesz. Ott Babiš óta nagyot fordult a világ! Viszont az ukrán nemzeti törekvésekkel és szabadságvággyal szolidáris az egész világ. Helyes! De 1849-ben és 1956-ban hova bújt el ez a világ, amikor bejöttek az oroszok leverni a magyar szabadságot és elfojtani a magyar emberek szabadságvágyát?
Magára maradt Magyarország 1849-ben és 1956-ban is! Ukrajna hála istennek (még most) nem maradt egyedül! Az idei március 15-ei békemenetnek is fontos üzenete volt: ki kell állni a magyar szabadság mellett, el kell ítélni a háborút, és fel kell hívni a figyelmet a magyarországi béke és nyugalom megőrzésére. Erre csak a jelenlegi polgári magyar kormány képes! Ha az ellenzéken múlna, már felelőtlenül küldené is a szomszédba a magyar fiatalokat és fegyvereket. Sikolt a harci síp, riadj, magyar riadj! – írta Czuczor Gergely 1848- ban a Riadóban… Térj észhez, magyar, mondaná 2022-ben!
Megjelent a Magyar7 2022/11. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
