Hét veszedelmes március 15-e a történelemben

Hét veszedelmes március 15-e a történelemben

Sokak számára ismert, hogy március idusa Róma első jelentős diktátorának halálát hozta. Az év harmadik (az elmúlt évszázadokban sokáig egyébként az első) havának 15. napján azonban több halálos, vagy a történelem menetében igen súlyos következményekkel járó esemény is történt. Kis túlzással: ami a magyar históriában augusztus 29-e, az a világnak március 15-e.

Kr. e. 44. március 15-én Róma 56 éves diktátora, Julius Caesar nem akart a szenátusba menni. Rosszat álmodott, és a madárjósok jelentése sem volt túl biztató. Csakhogy a nép körében terjedt a hír: Caesar állítólag nagyon beteg, nem képes a feladatát elvégezni − így hát mennie kellett. Az arisztokrácia hónapok óta rettegett attól, hogy Caesar királlyá akarja emeltetni magát. Az önérzetében és jogaiban többször is mélyen megsértett szenátusban az összeesküvés csírája kezdett kibontakozni, amely március idusára érett be. Elsőként Publius Servilius Casca Longus támadta meg a terembe belépő diktátort, aki elhárította a szúrást, s menekülni akart, de elbotlott. Mikor meglátta Brutust is az összeesküvők között, tógájával egyszerűen eltakarta arcát, és belenyugodott sorsába. Állítólag az összeesküvők akkora számban képviseltették magukat, hogy közös támadásuk során egymásban is kárt tettek.

Hírdetés


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »