A Föld lapos, valamiféle hatalmas lapos korong – esetleg egy fordított kúp – mely lebeg a végtelen mindenségben. Ez a mindenség valószínűleg víz, mely eredeti formájában körbeveszi a Föld-korongot, de annak átalakult formája ma a korong anyaga is. Ha nem víz, akkor esetleg ritka levegő valamilyen speciális anyag, ill. az is lehet, hogy az égbolton túl tűz van. Esetleg több őselem van, vagy csak egy meghatározatlan őselem.
Nyilvánvalóan ha a Föld lapos, akkor a szélén falak vannak, hiszen különben elfolyna az óceán. Abban természetesen a lapos és a gömbölyű Föld hívei közt egyetértés volt, hogy a 2 kontinenst a világóceán övezi: az északi kontinens Európa, a déli pedig Ázsia (Afrikát Ázsia legdélibb nyúlványának hitték).
A mindenség vagy végtelen, vagy véges és gömb alakú. Az is lehet, hogy több mindenség létezik. A mindenség örök, azaz nincs kezdete, se vége. Lehet, hogy a mindenség egyfajta élő szervezet, s ezt gondolják sokan Istennek.
Az égbolt lassan forog. Arról viták voltak, “alul” is van-e égbolt vagy csak felül. Az égitestek pedig valamiféle tüzes testek, esetleg lyukak az égbolton.
Abban se volt egyetértés, mi “ferdül”: a Föld vagy az égbolt. Ugyanis ez közismert tény volt, hiszen a görögök olyan vidéken éltek, ahol voltak évszakok, továbbá tudták: legészakabbra állandó hideg van, míg legdélebbre állandó meleg, hogy valami “ferdül”. Ez azt jelenti: a Föld tengelye és az égbolt tengelye nem azonos irányba mutatnak, az eltérés köztük 23,5°.
A legtöbben a Föld ferdülésére “szavaztak”, mert az égboltot tökéletesebb helynek gondolták.
A vicces az, hogy mindezekkel, az egyébként téves alapú modellekkel majdnem ugyanolyan jól meg lehetett jósolni az égitestek mozgását, mint ma.
Sőt, a gömbölyű Föld geocentrikus modell egészen a XVII. századig jobb előrelzést adott, mint a gömbölyű Föld heliocentrikus modell.
A gömbölyű Föld elmélet az i. e. V. százaban jelent meg, de kb. 400 év kellett, míg ez lett a tudományos konszenzus. Bár már az i. e. III. században sikerült meghatározni a gömb méretét.
Miért tartott ilyen sokáig? Alapvetően mert a tudomány optikai csalódásnak gondolta sokáig a gömbölyűséget igazoló adatokat, lásd a hajó amikor távolról közeledik hozzánk, először csak az árbóca látszik, s csak lassan bontakozik ki az egész hajótest.
Abban viszont egyetértés volt, hogy ha a gömbölyű is a Föld, az nem forog, s a bolygó “alsó” fele lakatlan, vagy ott csak valamiféle szörnyetegek élnek, nem emberek. Hiszen nyilván ember nem élhet fejjel lefelé.
A felvilágoskori mítoszokkal szemben a laposföld-tézis oka se nem vallási babona, se nem mítológikus maradványok. Mind a két elmélet valójában megfigyeléseken alapult. Íme a 2 fő tudományos alapja a 2 elméletnek:
- lapos Föld:
- ha gömbölyű lenne, az alsó részről minden leesne,
- a látóhatár egyenes vonal, nem félkör vagy legalábbis görbe vonal;
Hírdetés
- holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka görbe vonalú,
- a távolodó hajóknak először az alsó részük tűnik el.
Azaz mind a 2 elméletre voltak fontos bizonyítékok.
Amikor kisgyerek koromban Peruban éltünk, volt ott egy perui takarítónő, aki az egyik magyar kiküldött lakásában dolgozott. Amikor először életében meglátott egy földgömböt, iszonyőan megrémült, különösen mikor megtudta, hogy Peru “lent” van. Attól kezdve a nyílt utcán mindig félt. A nálunk dolgozó takarítónő viszont rendkívül művelt volt, ő 4 osztályt végzett, s eleve tudta milyen a Föld, s nem félt, mert tudta, a forgás és a gravitáció miatt senki se tud leesni a bolygóról.
Ezért is az Afrikát megkerülni próbáló hajósok nagyon bátor embereknek számítottak. Bár az első hír erről még i. e. V. századi, az első bizonyított eset 2 ezer évvel későbbi.
Hérodotosz leírása a i. e. V. századi útról:
A föníciaiak az Eritreai-tengeren (mai nevén: Vörös-tenger) keresztül indultak el Egyiptomból, és így hajóztak be a déli óceánba. Amikor beköszöntött az ősz, kimentek a partra, bárhol is voltak, s a földet gabonával vetették be, majd vártak, amíg a gabona alkalmas lett aratásra. Aratás után ismét elhajóztak; s így eltelt két egész év, s csak a harmadik évben értek el Herkules oszlopaihoz (= Gibraltár) , s tették meg hazafelé az utat. Visszatérve kijelentették – a magam részéről nem hiszek nekik, de lehet, hogy mások igen –, hogy Líbiát (Líbia alatt egész Afrikát értették az ókorban) körülvitorlázva jobb kezükön volt a Nap. Ily módon fedezték fel először Líbia kiterjedését.
Ami a geocentrikus modellt illeti, első kritikája az I. e. V. századból származik, de itt 2100 évnek kellett eltelnie, míg ezt a tudományos konszenzus elvetette.
Mi volt Isten helye? Alapvetően teljesen eltérő nézetek léteztek:
- egyfajta materializmus, melyben nincs keresztény értelemben vett Isten, azaz maga a világ tartalmaz egy inherens “isteni” erőt,
- panteizmus, azaz maga a világ azonos Istennel,
- tiszta deizmus: azaz mindegy az istenek létezése, mert ha léteznek is, nincs közük világunkhoz,
- a legritkább éppen az az elképzelés volt, melyet a kereszténység vall, hogy Isten transzcendes, kívül van a világon.
Teremtő Istenben senki se hitt, a mindenség mindig létezett, nem kellett ezért létrehozni.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
