A Magyar Nemzet ismerteti azt a terjedelmes írást, amelyet az Origo.hu hírportál közölt az orosz-ukrán háborús konfliktus okaira választ kereső dokumentumfilmról.
Ezt az összeállítást a Curiosity Stream készítette mindenfajta részrehajlás, oroszellenesség vagy oroszbarátság nélkül.
– teszik fel a kérdést a dokumentumfilm készítői.
Az okok között Ukrajna történelme, földrajzi elhelyezkedése, gazdasági szempontok és még Oroszország demográfiai helyzete is szerepel. A videót egyébként már több mint 12 millióan megnézték.
A több évtizeddel ezelőttig visszanyúló összefoglaló részletesen kitér Ukrajna helyzetére, és arra is, hogy milyen szempontok szerint cselekszik Oroszország – olvasható az Origo cikkében.
Több mint három évtizeddel ezelőtt Oroszország és a környező országok a Szovjetunió részét képezték, míg korábban az Orosz Birodalomhoz tartoztak, vagyis egy országot alkotva a világ egyik legdominánsabb szuperhatalma voltak.
A hidegháború alatt két rivális katonai erő volt jelen Európában, a NATO nyugaton és a Varsói Szerződés országai keleten, melyek felett jelentős befolyása volt Moszkvának.
Ezen országok egy masszív blokkot képeztek, melyek megvédték Moszkvát attól, hogy hidegháborús riválisuk, a NATO megtámadja, hangzik el a videóban.
A volt szovjet tagállamok azonban szintén létrehoztak egy katonai együttműködési szervezetet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (CSTO), melynek tagja Oroszország, Fehéroroszország és Örményország is.
Így már jól látható, hogy miért fontos Moszkva számára Ukrajna. Ha ugyanis Ukrajna NATO-tag lenne, az új védvonal 2300 kilométeren, nehezen védhető sík területen helyezkedne el, ami csupán 300 kilométerre húzódna Volgográdtól, ami szintén stratégiai fontosságú. Hiszen ha ezt a várost elfoglalnák, elvágnák Oroszország értékes Kaszpi-tengeri kőolaj- és gázkészleteit az ország többi részétől – vélik a dokumentumfilm készítői.
Oroszország gáz- és olajnagyhatalom, gazdaságának jelentős része ezen alapszik, a GDP harminc százalékát a gáz- és olajkereskedelem adja, a világ legnagyobb gázexportőre, és Európa egyetlen olajhatalma.
A szovjet időkben az orosz gáz Ukrajnán keresztül érkezett Európába. A Szovjetunió felbomlása után azonban Ukrajna különböző díjakat kezdett szedni a gázvezetékek használatáért, ami évi több milliárd dollár költséget jelentett Oroszországnak. 2005-ig az Európába érkező gázszállítmányok 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett, ezután azonban több újabb gázvezeték is kiépült, Oroszország tervei szerint pedig 2024-re teljesen kihagyják Ukrajnát a gázszállításból, ezzel több milliárd dollárt spórolva.
Az anyagi háttér és a technológia azonban hiányzott, ezért Ukrajna tárgyalni kezdett nagy cégekkel. Ez azonban ütközött Oroszország gazdasági érdekeivel, hiszen így Ukrajna beléphetett volna az európai piacra, riválist jelentve az orosz gáz számára. Sőt, ez megkönnyítette volna Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását is.
A videó készítője szerint ez az, amiről az egész jelenlegi helyzet szól.
– olvasható a cikkben.
Ezzel ellenőrzése alá vonta Ukrajna tengerpartjainak kétharmadát, és a Krím közelében található, potenciálian bányászható olaj- és gázkészlet nyolcvan százalékát, és megszerezve Szevasztopol kikötőjét, mely összeköttetést jelent az oroszoknak a Fekete-tenger többi partjával és a Földközi-tengerrel.
A Krím-félsziget édesvíz-ellátásának 85 százalékát egy csatornán keresztül kapta, melyet még a szovjet időkben építettek. Enélkül a Krím-félsziget száraz, többnyire művelhetetlen földterületekből állt. 2014-ben azonban, amikor az oroszok elfoglalták Krímet,
Ráadásul a klímaváltozás következtében az elmúlt években kevés csapadék is esett, így a félsziget ivóvízellátása is kritikussá vált.
Közben Oroszország közel négymilliárd dollárért hidat épített a Kercsi-szorosban a szárazföld és Krím közé, a vízszállítás azonban továbbra is bonyolult, Kijev pedig nem fogja megnyitni a csatornát.
Kijev elképzelése, hogy a NATO-hoz csatlakozva a NATO segítségével később visszaszerezheti Krímet, aktiválva az 5. cikk alkalmazását, ami kötelezi a NATO-szövetségeseket az egységes fellépésre. Ezt a háborút pedig Moszkva nem nyerné meg, és ezt ők is tudják, mutat rá a videó készítője.
A határ mellé telepített csapatok, valamint a fehérorosz hadgyakorlatban való részvétel pedig erős jelet küldött Ukrajnának, hogy veszélyben van, ami megrázza az ukrán kormányzatot, a befektetőket és károkat okoz a gazdaságnak. Valamint arra készteti Ukrajnát, hogy költsön el még több pénzt saját katonaságára és védelmére, ahelyett hogy a gázkitermelésbe fektetne.
Az még nem világos, hogy mi Putyin terve Ukrajnával, összegeznek a videó végén. Mint mondják, egyrészt célja lehet a krími csatorna újranyitása, Krím stabilizálása, és annak garantálása, hogy nem érkezik nyugati kísérlet a visszafoglalására. Feltételezésük szerint az oroszok célja az is lehet, Ukrajna teljes partvidékét elfoglalják, így elzárva a tengertől az országot – olvasható az Origo cikkében.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
