Ismét a Kossuth Rádió vendégeként adott interjút Orbán Viktor, aki érthető módon zömmel az orosz-ukrán háborúról és annak lehetséges hatásairól beszélt. Konkrétan a kormány Oroszországgal ápolt kapcsolatait nem hozta szóba, inkább az Ukrajnából jövő menekültek, a jelenlegi nemzetközi viszonyrendszer és a koronavírus-járvány kérdéseit emelte ki.
A kormányfő Beregsurányban jártakor szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, Ukrajnából „többen is jönnek majd, amit látunk, az a válság eleje”.
„Tipikusan a belső területekről jönnek, ukrajnai magyarok és ukránok is, és harmadik országbeliek is sokan”
– fogalmazott Orbán Viktor, aki elmondta, hamarosan beszélni fog India miniszterelnökével, hasonlóképp Nigériával és Kínával is az állampolgáraik hazajutásukat segítik, „hazareptetik” őket.
A kormány feladatai közt első helyen a nemzetbiztonságot, azon belül a határvédelmet nevezte meg, majd a katasztrófavédelem és az idegenrendészet munkáját emelte ki. Elmondta, Kárpátalja nem katonai terület jelenleg, az ottaniak kapcsán humanitárius teendőink vannak.
Ugyanakkor azt tapasztalta, hogy az hazánkba érkezők 70-80 százaléka továbbmegy, és akiknek nincs hova menniük, ők tovább maradnak itt. A miniszterelnök velük kapcsolatban leszögezte, „sokan nincsenek beoltva, őket be kell oltani”.
Megjegyezte, hogy rengeteg önkéntes tevékenykedik, szavai szerint ők adják „a nagy támaszt”, egyben elismerte, itt emberségre is szükség van.
Emlékeztetett, akik ittmaradásra kényszerülnek, az állam három hónapig tud ellátmányt adni számukra. Orbán hozzátette,
„mi mindenkit befogadunk és magunkkal azonos módon kezeljük őket”
A kormányfő az EU intézményeinek válságkezelését természetesen éles kritikával illette, mint fogalmazott,
„én nem tudom megmondani, mi a Jóistent csinálnak Brüsszelben.”
Az uniós döntéshozókra utalva elmondta, szerinte nem kell várni senkire, majd némi sérelemmel a hangjában felidézte, „egy fillért nem adtak a migráció alatt”.
Az elmúlt években gyakorta háborús retorikát használó miniszterelnök újfent azt hangoztatta, hogy „a békében vagyunk érdekeltek.” Ugyanis úgy látja, „a háború igazi kárvallottjai mi leszünk Ukrajna szomszédaiként, a szankciók árát is a szomszéd fizeti meg, észnél kell lenni” – fejezte ki magát Orbán, egyben leszögezve,
„ez nem a mi zakóméretünk”.
A kormányfő arról is beszélt, hogy „próbálunk segíteni a nagyoknak”, de meggyőződése, hogy ebben a kérdésben is a V4 országaival közös politika szükséges. Emellett a hazai haderőfejlesztési reform eredményeit méltatta. A mostani német eseményeket röviden úgy kommentálta, hogy ott szerinte „Németország felfegyverzése zajlik”, amely új helyzetet teremthet.
„A gyenge ember nem kap békét, csak erővel”
– folytatta Orbán Viktor, egy sajátos, békeharc jellegű narratívát előtérbe helyezve. Indoklása szerint „aki azt állítja, hogy a NATO megvéd bennünket, az téved”, ezért fontosnak tartja a magyar haderőt.
Mindeközben előbújt belőle a pártpolitikus is, így a kétharmados többség dacára a jól megszokott 2010-re való visszamutogatás is belefért a műsoridőbe egy jóízű „baloldalizással”, avagy az ellenzék hibáztatásával egyetemben. Orbán visszautalt a 2015-ös migráció időszakára is, amely szavai szerint szintén „elvett 1-2 évet az életünkből”.
Majd Magyarország mostani geopolitikai szerepét értékelve kijelentette,
„elég erősek vagyunk, betonszilárdságú biztonságunk van, de ha belesodródunk, a saját magunk marhaságától meg butaságától senki nem tud megvédeni”.
Orbán Viktor ezért úgy látja, „stratégiai nyugalom” kell, hiszen „mindenki fölzaklatott állapotban van”, és „ilyenkor könnyű hibázni”, ezért megfontoltan kell döntést hozni.
A fegyverszállítás témáját érintve világossá tette, ha fegyvert szállítanánk Ukrajnának, az háború provokálását okozhatja Kárpátalján. Hangoztatta, hogy „magyar szemmel kell nézni ezt a konfliktust”, majd a nemzeti kisebbségi jogokat illetően úgy vélte,
„háború idején nem szabad felhozakodni a kárpátaljaiak sérelmeivel”.
Emellett a kormányfő bizonygatta azt is, hogy „nem a kampány az első szempont, a legfontosabb a béke, a biztonság, és hogy kimaradjunk ebből a háborúból”.
Orbán közvetlen veszélynek gondolja, hogy „a nyugatiak” a szankciók mellett döntöttek, ez szerinte a Krím eseményei idején is ellenkező hatást ért el az oroszoknál. Kifejtette, hogy a szankciók miatt emelkedik a rezsi ára itthon, s mivel az energiaárak emelkedése adja az infláció 50 százalékát, ennek kivédésén, megoldásán a jegybankkal közösen dolgoznak.
Úgy látja, „mindent újra kell kalkulálni” Európában és itthon is, majd újra elmondta, „minél hamarabb ér véget a háború, annak kisebb lesz a bajunk”. Mivel a mi régiónk közelebb esik az ukrajnai háború eseményeihez, a legjobban a Baltikum, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország szenvedi meg a hatásait – emlékeztetett.
Dióhéjban szóba került még a járványkorlátozások részleges feloldása, amit a csütörtöki kormányinfón jelentettek be.
A Covid ötödik hullámára célozva Orbán úgy fogalmazott,
„ötödször is sikerült levinni a padlóra a vírust”.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a szakemberek figyelik, lesz-e hatodik hullám. Markáns megfogalmazása szerint „nem kizárt, hogy az ötödik hullám volt az utolsó, de ez nem biztos”.
„Nem leszünk dologtalanok, nem marad a magyar kormány munka nélkül a következő hetekben és években (!) sem”
– vetítette előre végül Orbán Viktor.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
