A háború kezdete óta tegnap délelőttig több mint 74 ezer ukrán állampolgár lépett be Romániába, közülük 40 ezren már elhagyták az országot, így jelenleg mintegy 34 ezer, a harcok elől elmenekült ukrán állampolgár tartózkodik román területen, közülük 718 kért menedékjogot – nyilatkozta Lucian Bode belügyminiszter az Európai Unió belügyi biztosával, Ylva Johanssonnal közös sajtótájékoztatóján, aki ellátogatott a Suceava megyei szeretvásári határátkelőhelyhez, a helybéli stadion területén kialakított mobil menekülttáborhoz és a határrendészet bukaresti központjába is.
Ylva Johansson úgy nyilatkozott: „az idő nagyon hideg, a fogadtatás viszont nagyon meleg”. Johansson szerint az Európai Uniónak részt kell vállalnia a menekülthelyzet kezelésében, anyagiakkal is. Azt is elmondta: az Európai Bizottság szolidaritási platformot hoz létre egyrészt az ukrán nép, másrészt az Ukrajnával szomszédos államok humanitárius akcióinak támogatására. Ylva Johansson kijelentette: itt az ideje annak, hogy Románia teljes jogú tagállama legyen a schengeni övezetnek, és ez remélhetőleg hamar megtörténik, mert az EB értékelése szerint felkészült rá.
Lucian Bode szerint Románia minden forgatókönyvre felkészült, és csatlakozik az Oroszország ukrajnai inváziója nyomán kialakult helyzetre adott „összehangolt és világos válaszlépéshez”. Kiemelte ugyanakkor, hogy Románia az elsők között reagált Ukrajna polgári védelmi segítségnyújtás iránti kérelmére is, és még február 25-én elküldött egy gyógyszerszállítmányt a szomszédos országba. A miniszter elmondta: a bevándorlási hivatal által működtetett hat regionális befogadóközpont telítettsége elérte a 70 százalékot, ezekben 1100-1200 személyt tudnak elhelyezni. A legforgalmasabb ukrán–román határátkelőnél, Szeretvásáron felállított, a katasztrófavédelem sátraiból kialakított ideiglenes menekülttáborban jelenleg mintegy hétszázan tartózkodnak, a tábor megnyitása óta pedig csaknem 300 ukrán állampolgárt helyeztek el ott. A táborban a Suceava megyei katasztrófavédelem idegen nyelveket is beszélő – köztük ukránul tudó – önkéntes pszichológusai nyújtanak lelki segítséget a háború elől menekülők számára. A menekültek elhelyezésére más lehetőségek is vannak az országban, ezek közül első körben az északi megyékben lévőket összesítették.
A kormány intézkedései
Az Ukrajnát ért orosz támadás miatt Bukarestben felállított egyesített munkacsoport vasárnap döntött arról, hogy Románia újabb, mintegy hárommillió euró értékű, lőszert, katonai felszereléseket, üzemanyagot, élelmiszert, vizet és gyógyszert tartalmazó segélycsomagot küld Ukrajnának, és az első, többtucatnyi vagonból álló vasúti szerelvény tegnap el is indult Ukrajnába. A háborús térségekből érkező külföldi állampolgárok és hontalan személyek támogatásáról ugyancsak vasárnap fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány. Ezzel kapcsolatban Lucian Bode elmondta: a jogszabály azokra az Ukrajnából érkező személyekre vonatkozik, akik nem kérnek menedékjogot a román államtól, a menedékkérők jogállásáról ugyanis külön törvény rendelkezik. A rendelet szerint az ukrajnai háborús térségekből érkező külföldi állampolgárokat és hontalan személyeket ideiglenesen felállított táborokban, illetve a megyei vészhelyzeti bizottságok által kijelölt szálláshelyeken helyezik el a hatóságok. A menekültek teljes ellátásban (élelem, ruházat, higiéniai termékek) részesülnek, beleértve az orvosi kezelést is. Az ellátásukhoz szükséges termékek és szolgáltatások beszerzése sürgősségi közbeszerzési eljárással történik, a menekülttáborok működtetését pedig az egészségügyi minisztérium és a katasztrófavédelem költségvetéséből biztosítják.
Egy másik döntés értelmében az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban álhíreket terjesztő honlapokat lezárják, és kiveszik valamennyi romániai televíziós kábelszolgáltató kínálatából a Russia Today orosz hírcsatornát.
Hargita megyén is átutaznak
Nyugat-Európába tartó ukrajnai menekültek tucatjai kaptak szállást Hargita megye északi részén. A maroshévízi panziókban mintegy húsz ukrán állampolgár szállt meg az elmúlt két napban. Keveset időznek a városban, Nyugat-Európába tartanak a rokonaikhoz, barátaikhoz. Maroshévíz városmenedzsere, Ciprian Rugină elmondta: az ukrajnaiakat helyi önkéntesek irányították a panziókba, ahol meleg ételt kaptak és ingyen megszállhattak. Reggel már indultak is tovább, a legtöbben Lengyelországba, saját autóval. A polgármesteri hivatal felhívására több mint százan ajánlottak fel szállást az ukrajnaiaknak (volt, aki akár egy hónapra is szívesen vendégül látná őket), több önkéntes pedig mikrobusszal indult a szeretvásári határátkelőhöz, elszállítani a folyamatosan érkező menekülteket. Repülőterekre vagy úti céljuk irányába viszik őket, és felajánlják nekik, hogy ideiglenesen szálljanak meg Maroshévízen, ahol adománygyűjtés is indult a támogatásukra. Átutazóban lévő ukrajnai menekültek tartózkodnak Gyergyóhollón és Tölgyesen is, és a borszéki helyhatóságok is felkészültek a fogadásukra.
Zelenszkij köszönetet mondott
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap köszönetet mondott Romániának az országának nyújtott támogatásért. „Hálás vagyok Romániának, amiért jelentős mértékben hozzájárult országunk védelmi képességeihez. Hálás vagyok Klaus Iohannisnak, amiért támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Érezzük partnereink politikai támogatását és a védelmünknek nyújtott segítségüket” – írta Twitter-fiókján.
Oroszország elhagyására kérik a román állampolgárokat
A külügyminisztérium nyomatékosan kéri a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Oroszországba, csak ha feltétlenül szükséges, az Orosz Föderáció területén tartózkodó román állampolgároknak pedig azt ajánlja, hogy mielőbb hagyják el az országot a még közlekedő kereskedelmi repülőjáratokkal. Tegnapi közleményében a külügyi tárca emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai támadás miatt Románia február 26-án lezárta légterét az orosz légitársaságok előtt, és utóbb a többi EU-tagállam is hasonlóan járt el. Az európai légitársaságok így felfüggesztették Oroszországba tartó vagy az orosz légtéren áthaladó járataikat. Ilyen körülmények között és annak figyelembevételével, hogy a térség biztonsági helyzete „rendkívül feszült és kiszámíthatatlan”, a román hatóságok az Orosz Föderáció elhagyását javasolják a román állampolgároknak a még közlekedő kereskedelmi járatokkal. Oroszországból jelenleg Isztambul vagy Dubaj érintésével lehet hazarepülni. Szárazföldön az Észtországon keresztül vezető útvonalakon lehet hazajutni.
A parlament elítéli az orosz katonai agressziót
Az Ukrajna elleni orosz támadást elítélő nyilatkozatot fogadott el hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus. Ebben a román parlament csapatai visszavonására szólítja fel Oroszországot, és határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett.
A nyilatkozatot 339 támogató és egy elutasító szavazattal, két tartózkodás mellett fogadták el. Szövegét az ukrán kisebbség Máramarosszigetről online bejelentkező képviselője, Nicolae-Miroslav Petreţchi ismertette, aki köszönetet mondott a román népnek az Ukrajnának nyújtott segítségért. A nyilatkozat szerint a parlament határozottan elítéli az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót, amelyet a donyecki és a luhanszki szakadár területek függetlenségének orosz elismerése előzött meg.
„Határozottan elutasítjuk ezt a nemzetközi kapcsolatok alapjait és a nemzetközi jogot aláásó, felelőtlen magatartást, és követeljük a katonai agresszió azonnali, teljes és feltétel nélküli leállítását, valamint az összes orosz haderő kivonását Ukrajnából” – olvasható az állásfoglalásban.
A nyilatkozat szerint az ukrán nép az európai és euroatlanti értékközösség felé vezető utat választotta, és ezt a döntését Oroszország „a 21. században elképzelhetetlen”, a nemzetközi jogot és Moszkva nemzetközi kötelezettségvállalásait is sértő agresszióval büntette. A román parlament felhívja Oroszország figyelmét arra, hogy megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, és megszegte a határok sérthetetlenségének, illetve az erőszak tilalmának nemzetközi jogi elvét. Nyilatkozatában a törvényhozás szolidaritásáról biztosítja Ukrajnát és az ukrán népet, ugyanakkor felkéri a kormányt és az elnöki hivatalt, hogy továbbra is határozottan támogassa a nemzetközi fórumokon az Oroszországot sújtó szankciók elfogadását.
Iohannis tárgyal
Telefonon egyeztetett az EU- és NATO-tagállamoknak az Ukrajna elleni „brutális” orosz katonai agresszióra adandó „további összehangolt válaszlépésekről” tegnap a belga kormányfővel Klaus Iohannis államfő, megköszönve Alexander De Croonak, hogy Belgium 300 katonát küld Romániába. Iohannis Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel is beszélt telefonon az ukrán helyzetről és a menekültek támogatásáról.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
