Gazdasági csapás az orosz-ukrán háború, brutálisan elszállt a nyersanyagok ára

Gazdasági csapás az orosz-ukrán háború, brutálisan elszállt a nyersanyagok ára

A csütörtökn  indult Ukrajna elleni orosz invázió hírére meredek emelkedésbe kezdtek az energia- és nyersanyagárak, beleértve a földgázt is. Az áremelkedést egyelőre azok félelmek táplálják, melyek szerint megszűnhet az Ukrajnán keresztül érkező európai gázellátás.

A legutóbbi nyilatkozatok szerint azonban az ukrán vezetékek nem sérültek, az ellátás pedig zavartalan. Egyelőre.

Ugyanakkor nagy a bizonytalanság, mi fog történni a következő hetekben-hónapokban, így a földgáz márciusi és későbbi határidős jegyzései a holland TTF gáztőzsdén 50 százalékkal drágultak. Ez egyértelműen pánikra utal.

Paradox módon az éppen aktuális gázellátás alakulása kevésbé izgatja a piacokat, mert a tél a végéhez közeledik, ehhez viszonyítva pedig az európai tárolók jobban állnak, mint tavaly ilyenkor. A pánikhangulat tehát elsősorban a tartós ellátási gondokat jelentő, vezetékeket érintő problémákat árazza be.

Ám ez csak a jéghegy csúcsa. Oroszország és Ukrajna nem csak az orosz gáz szempontjából fontosak. Azon kívül, hogy Oroszország biztosítja Európa gázigényének közel 40 százalékát, ő a világ legnagyobb palládium beszállítója, és tőle függ az világ nikkelellátásának 10, alumíniumkészleteinek 6 százaléka.

Hírdetés

Oroszország adja a világ kőolajtermelésének 10 százalékát, Ukrajnával együtt ez a két háborúzó ország adja a búzaexport 29 százalékát, a napraforgó-olaj export 80 százalékát és a kukoricaexport 19 százalékát.

Ennek megfelelően a háború miatt nem csak a gázárak szálltak el, hanem például a kőolaj is nyolcéves csúcsra drágult (a reggeli 100-ról délutánra 105 dollár fölé), a holland gáztőzsdén 40-50 százalékos a drágulás, a búza ára 9 és féléves csúcsra ugrott, a kukorica nyolc hónapos csúcsra, az alumínium ára pedig abszolút rekordot döntött.

Az orosz nyersanyagexportban zavarok keletkeztek, már a szankciók puszta lehetősége is komoly kihívásokat jelent. A Reuters szerint az orosz olaj három nagy vásárlója nem tudott élni az akkreditív lehetőségével. (Az akkreditív egy nemzetközi kereskedelemben használt fizetési módszer, leegyszerűsítve: amikor az áru megérkezik az átvételi helyre, az eladó bemutatja a szállítási dokumentációt a vevőnek, az a saját bankjának, igazolva, hogy tényleg ott van az áru; ha a dokumentáció hiteles, a vevő bankja átfizeti a pénzt az eladó bankjának).

Jelenleg a gabona- és olajexportban kulcsfontosságú szerepet játszó Azovi-tenger átjárása sem korlátozott.

Viszont van példa drasztikus lépésekre is. A Carlsberg dán sörgyár és a Coca-cola bezárta ukrajnai üzemeit.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »