Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését – szögezte le Klaus Iohannis román államfő az elnöki hivatal honlapján hétfő este közzétett állásfoglalásában. Hasonló álláspontra helyezkedett az ügyben a kormány is, és a történtekre reagáltak a politikusok is.
„Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, valamint a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen a Biztonsági Tanács garantál, tudatosan megsértve az ENSZ alapokmánya és a helsinki egyezmény által szentesített nemzetközi jog alapelveit” – olvasható a román elnök állásfoglalásában.
Iohannis szerint a nemzetközi közösségnek haladéktalanul, határozott és félreérthetetlen módon meg kell büntetnie Oroszország „felelőtlen döntését”. Románia továbbra is kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett, a megfelelő válaszlépésekről pedig nemzetközi partnereivel és szövetségeseivel egyeztetve dönt.
A térség biztonsági helyzetének romlására reagálva a bukaresti külügyminisztérium hétfőn késő este – a nyolcszintű figyelmeztetési skálán – a legmagasabb veszélyességi fokozatra emelte Ukrajna kockázati besorolását és a szomszédos ország azonnali elhagyására szólította fel az ott tartózkodó román állampolgárokat. Bukarest azt kéri Ukrajnában lévő állampolgáraitól, hogy a külképviseleteknél vagy a bukaresti külügyminisztérium konzuli honlapján jelentsék be tartózkodási helyüket, kizárólag hivatalos forrásokból tájékozódjanak és tartsák tiszteletben az ukrán hatóságok intézkedéseit.
Románia már február elején megszervezte a kijevi nagykövetség, az odesszai és csernovici főkonzulátus, illetve az aknaszlatinai konzulátus nélkülözhető személyzetének, illetve a diplomaták családtagjainak hazatérését, de a külképviseletek továbbra is készek konzuli támogatást nyújtani az ezt igénylő, Ukrajnában tartózkodó román állampolgároknak.
Hasonló álláspontra helyezkedett az ügyben a kormány is, mely a közösségi médiában ismertette: határozottan elítél minden olyan kísérletet, amely Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének megkérdőjelezésére irányul. „Egy ENSZ-tagállam államiságának megkérdőjelezése olyan revizionista megközelítés, amely veszélyezteti Európa és a világ békéjét és a stabilitását” – áll a kabinet bejegyzésében.
Nem békefenntartás a cél
Az RMDSZ felelőtlen döntésnek tartja, hogy Moszkva elismerte a két ukrajnai szakadár köztársaságot – szögezte le közösségi oldalán tegnap Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Úgy értékelte: az Ukrajnát megszálló orosz katonai erők nem békefenntartás, hanem területszerzési agresszió céljából vonultak be Ukrajnába. Szerinte Oroszország ezzel nemcsak a térség és Európa békéjét fenyegeti, hanem a nemzetközi jog alapjait is felrúgja. „Támogatjuk az Európai Unió álláspontját, és a NATO tagjaként Romániának a legnagyobb felelősséggel végeznie kell a munkáját, hozzájárulva a diplomáciai, békés megoldás kereséséhez, az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz és a NATO védelmi akcióihoz” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Háború helyett békét
Más politikai pártok is elítélték, és a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősítették Oroszország döntését. Ezen álláspontját ismertette a közösségi médiában a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. A Maszol által idézett Marcel Ciolacu úgy vélte, a döntés a NATO keleti szárnyának és a Fekete-tenger térségének fokozott megerősítését vonja maga után, és egyszerre helyezkedik szembe az NATO-val, valamint az Európai Unióval, ez pedig szankciók bevezetését is feltételezi – fejtette ki.
Nyomatékosította, hogy Románia továbbra is szolidáris Ukrajnával, a romániaiak pedig biztonságban vannak a NATO ernyője alatt. „De mindezeken túl aggódunk a szomszédainkért és a régiónkért. Békére és jólétre van szükségünk, nem pedig háborúra. Ha a helyzet úgy kívánja, a szomszédos államokkal segítünk a menekülteken” – jegyezte meg Ciolacu.
Nem tér vissza a szovjet diktatúra
„Egy önkényes vezető erőszakkal próbálja megváltoztatni Európa biztonsági rendjét, s ebben a helyzetben válaszként drasztikus szankciók bevezetése szükséges” – fogalmazott Cătălin Drulă. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke ugyanakkor elítélte Vlagyimir Putyin döntését. Mint fogalmazott, minden országnak joga van meghatározni saját sorsát, „elfogadhatatlan, hogy az egyik állam – fegyverrel fenyegetve – megszabja a másiknak, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen” – szögezte le. Úgy vélte, NATO- és EU-tagállamként Romániának szolidárisnak kell lennie Ukrajnával, Európának pedig a szabadság és a demokrácia kontinensének kell maradnia. Drulă kifejtette, a most kialakult helyzet a Transznisztriában, az Abháziában, a Dél-Oszétiában és nemrégiben a Krím félszigeten történtekhez hasonlít, az orosz elnök pedig az egykori Szovjetunió visszaállítását szeretné elérni – vélekedett. „A szovjet diktatúra csúnyán megbukott és nem tér vissza Európába. A kelet-európai népek a szabadságot választották” – szögezte le az USR politikusa.
Fogadnák a menekülteket
Egy ukrajnai fegyveres konfliktus esetén Románia több mint félmillió menekültet tudna befogadni – jelentette ki tegnap a védelmi miniszter a parlamentben.Vasile Dîncu elmondta, létezik egy terv is az elhelyezésükre a nagyvárosokban és a határ menti övezetekben. Hozzátette ugyanakkor, hogy Románia nem számít jelentős menekültáradatra, mivel a korábbi, 2014-es katonai konfliktus idején is az országukat elhagyó ukrajnaiak többsége Lengyelországba ment. Újságírói kérdésre elmondta, a Románia számára legrosszabb forgatókönyvnek azt tartaná, ha széles körű fegyveres konfliktus alakulna ki az ország keleti határainál. Ez szerinte gazdasági és társadalmi következményekkel is járna. Hozzátette, hogy Románia mindenre felkészült, ami „egy vészhelyzetben felmerülhet”. Úgy vélekedett: a fegyveres konfliktus feltételei fennállnak a térségben, de van remény a feszültségek csökkenésére is diplomáciai erőfeszítések révén. Ezt a reményt szerinte az táplálja, hogy hamarosan újra ülésezik a NATO–Oroszország Tanács. Arra a kérdésre, hogy az orosz–ukrán konfliktus begyűrűzhet-e Romániába, kijelentette: a lakosságnak nincs mitől tartania; egy esetleges ukrajnai fegyveres konfliktus az egész térséget érinti, „de ez nem jelenti azt, hogy országunk területén háború lesz”.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
