Mi került a prímások asztalára a 19. században? – Különleges szakácskönyvet mutattak be Esztergomban

Mi került a prímások asztalára a 19. században? – Különleges szakácskönyvet mutattak be Esztergomban

Ételek a prímási asztalról címmel jelent meg a kötet, amelyet az esztergomi Prímás Pincében mutattak be február 22-én délután. A Keresztény Múzeum gondozásában megjelent könyvben az esztergomi Érseki Simor Könyvtárban fennmaradt 19. századi, német nyelven írt gót betűs recepteket gyűjtötték össze, szám szerint harmincegyet, magyar nyelvre fordítva és modernizálva.

A kötet bebizonyítja, hogy a korabeli ételek elkészítése ma is lehetséges az eredeti leírások fordításai és a hozzájuk fűzött magyarázatok segítségével.

Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy az Ételek a prímási asztalról című könyv Erdő Péter bíboros, prímás védnökségével és páratlan összefogás eredményeként jött létre. Az igazgató megjegyezte, hogy olyan már többször előfordult, hogy a múzeum, a levéltár és az érsekség kiállítást szervezett közösen, de olyanra még nem volt példa, hogy könyvet adjanak ki együttes erővel.

Megjegyezte továbbá, hogy az étkezés kultúrája nemcsak a mostani kor kiváltsága, létezett korábban is, és értékes, ha mindez fennmarad az utókor számára – ezúttal egy különleges prímási szakácskönyv formájában.

Kontsek Ildikó idézte Erdő Péter bíborost, aki a kötet előszavában kiemelte: A 19. században az ősi székvárosba visszatérő és az azt újjáépítő esztergomi hercegprímások emlékét mindenekelőtt az ország legnagyobb temploma őrzi. A kapcsolódó épületek, a prímási székház, a nagyszeminárium, a két kanonoksor adták a központi szolgálatra rendelt papság és a papnövendékek mindennapi környezetét. Életük, munkájuk, eredményeik a város és az ország történelmének részévé váltak, azonban

A levéltári és könyvtári dokumentumok alapján fény derül az egykori prímácia ételeinek összetételére, elkészítésük módjára. Egyes szakácsok származását, nevét is megtudhatjuk, ahogy a vásárlási listáik is napvilágra kerültek.

Gálffy Zsuzsanna történész, levéltáros, aki a recepteket több éven keresztül fordította, kódfejtéshez hasonlította a megbízatását, hiszen a német gót betűs írást nehéz volt értelmezni. Először a betűkkel ismerkedett, majd a dialektusban, „osztrák konyhanyelven” írt szöveg fordítása várt rá. Elmondta, hogy a grazi levéltáros kollégák is segítséget nyújtottak számára, de nekik is többször problémát jelentett a receptek értelmezése.

Hírdetés

A történész kiemelte, hogy főzésben járatos szakácsok írták a recepteket, de sokszor csak a hozzávalókat sorolták fel, még a pontos mennyiséget sem adták meg. „Ezért külön öröm, hogy

jegyezte meg és hozzátette: a fennmaradt írások betekintést adnak a 19. századi esztergomi érseki konyhába, ahol feljegyezték, naponta mennyi vendéget fogadtak és mi volt menü. Az ételsorokat olvasva megállapíthatjuk, hogy a mainál sokkal változatosabb volt az étkezés. Többfajta húst, halat fogyasztottak, de a zöldség-és gyümölcsfogyasztás terén is megfigyelhető a sokféleség.

A könyvbemutatón beszélt a kötet születéséről a szerkesztő, Csíki Sándor gasztronómiai szakértő és Jászai Tibor konyhafőnök is, aki az ételeket a Prímás Pince éttermében elkészítette.

2022 tavaszától várhatóan az esztergomi bazilika Panorámatermének kávézója kínálatában találkozhatunk a könyvben szereplő ételek közül néhánnyal, mint például a töltött kuglóffal, a püspökkenyérrel és a császári citromkoch elnevezésű süteménnyel.

A Prímás Pincében csoportok számára prímási ételsorok rendelhetők majd, valamint az étlapon már szerepel a püspökkenyér vaníliás borhabbal és aszalt gyümölcsökkel. Tavasszal Bratwurst Suppe, vadászleves és fogas roston, fekete mártással, zöldborsós rizottóval várja majd a vendégeket.

Szerző: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »