Akik Pozsonyban szeretnének lakást vásárolni vagy bérelni, azoknak továbbra is borsos kiadással kell számolniuk. Az öregebb lakások ára tizennégy éve nem látott ütemben nőtt, de egyre nagyobb összeget kérnek a lakásukat bérbe adók is.
Az ingatlanügynökségek 2021 negyedik negyedévében tett ajánlatai szerint az öregebb pozsonyi lakások átlagos négyzetméterenkénti ára 3287 euró.
„Éves összehasonlításban a régebbi lakások ára 21%-kal is emelkedhetett, ami 2008 óta a leggyorsabb növekedési ütem”
– mondta el lapunknak Rudolf Bruchánik, a Bencont Investments vezető elemzője. A legdrágább lakásokat továbbra is az Óvárosban találjuk, ahol a négyzetméterenkénti átlagár meghaladja a 4 ezer euró. A lakások átlagos alapterülete itt 81 négyzetméter körül mozog, egy-egy lakásért pedig átlagosan 324 ezer eurót kérnek. A többi pozsonyi városrészben a négyzetméterenkénti átlagár 3 ezer és 3,4 ezer euró között mozog. A most közzétett felmérés szerint a legolcsóbban Pozsonyligetfalun juthatunk lakáshoz, ahol a lakásonkénti átlagár 186 ezer euró.
A drágulás a pozsonyi bérleti piacon is folytatódott. Az átlagos négyzetméterenkénti bérleti díj a közüzemi díjakkal együtt 2021 végén elérte a 12,51 eurót. Éves szinten a bérleti díjak így 8,8%-kal nőttek, ami nem elhanyagolható változás, de ez még mindig elmarad a lakás-árak növekedésétől. Összehasonlításképpen: míg a lakásárak az elmúlt 5 évben 51%-kal emelkedtek, a négyzetméterenkénti bérleti díjak csak 10%-kal. Az átlagos havi bérleti díj a közüzemi díjakkal együtt – egy 64 négyzetméteres lakást véve alapul – elérte a 761 eurót. Az egyszobás lakások havi bérlet díja 496 és 546, a kétszobásoké 631 és 780, a háromszobásoké 769 és 1078 euró között mozog. Az ötszobás lakások átlagos havi bérleti díja az Óvárosban ugyanakkor több mint 2 ezer euró. A bérleti piacon egyébként az Óvárosban a legnagyobb a kínálat, amit Főrév (Ružinov), Pozsonypüspöki és Vereknye követ.
A tavalyi év a 2008-as válság óta a leggyorsabb árugrást produkálta a pozsonyi ingatlanpiacon, ami azonban az egész országra is érvényes.
„Az erőteljes drágulás a 2020-as válságévet követő 2021-ben tapasztalt gazdasági fellendüléssel magyarázható. Az alacsony munkanélküliség, a lakosság növekvő vagyona és a rekordalacsony kamatlábak formájában jelentkező kedvező makrogazdasági környezet a keresleti oldalt is felpörgette. A kockázatkerülés, amely a 2020-as bizonytalanság időszakában jelentősen megemelkedett, szintén enyhült. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a jelenlegi inflációs környezetet is, amely sokakat arra ösztönöz, hogy ingatlanba menekítsék a megtakarításaikat”
– mondta el Bruchánik. Emellett 2021-ben jelentősen emelkedett az építőanyagok és a munkaerő ára is, ami az új épületek drágulásához vezetett.
Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Úgy véljük, hogy a lakásárak 20%-ot meghaladó drágulása kivételes és egyszeri jelenség volt. Ha ez megismétlődne a következő években (az átlagbérek megfelelő növekedése nélkül), akkor jogosan tarthatnánk az árbuborék kialakulásától. Ezt a forgatókönyvet azonban egyelőre nem tartjuk valószínűnek. Inkább arra számítunk, hogy a drágulás üteme idén 10% körülire lassul. A lassulás okát a vásárlóerő csökkenésében látjuk, ami azzal magyarázható, hogy az elmúlt évben a lakásárak az átlagbéreknél lényegesen nagyobb mértékben nőttek” – figyelmeztet Bruchánik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
