Baja és Esztergom ismét megyei jogú városi címet kaphat, ha az Országgyűlés elfogadja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosítását – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár kedden a parlamentben.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a napirendi pont beterjesztője felszólal az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvénymódosító javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 22-én. MTI/Bruzák Noémi
Baja és Esztergom ismét megyei jogú városi címet kaphat, ha az Országgyűlés elfogadja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosítását – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár kedden a parlamentben.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy a megyék 1950-es, a kommunisták általi átszervezése több esetben járt a megyeszékhelyek áthelyezésével, a változások hátrányosan érintették Esztergomot és Baját.
Hozzátette: a két város megyei jogú várossá nyilvánítását nem csupán az elmúlt évszázadok történelmi érdemei teszik indokolttá, hanem a jelen és a közelmúlt teljesítményei is.
Az államtitkár szerint a törvényjavaslat igazságot szolgáltat Bajának és Esztergomnak.
Soltész Miklós közölte, az előterjesztés a jogalkotás régi adósságait törleszti az egyházi közfeladatellátás, vagyongazdálkodás és a kulturális szabályozás területén, továbbá a felsőoktatásban is rendezi az egyházakkal történő együttműködés szabályait.
Azt mondta, a jogszabály kiegészül a vallási közösség, kiemelten a bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézményekre vonatkozó részletes szabályozással.
Kifejtette, az egyházfinanszírozási törvény új fejezettel egészül ki, amely a vallási közösségek felsőoktatási közfeladatainak ellátására vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazza.
Megteremtik a lehetőséget arra, hogy a bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézmények a modellváltó intézményekhez hasonlóan a közfeladatellátási finanszírozási szerződésben hatéves finanszírozási periódusra vonatkozó, mérhető vállalásokat tegyenek. Ezen célok között említette a lemorzsolódás csökkentését, a regionális megtartó erőt, a tudományos publikációk számának növelését, a nemzetköziesítést.
Soltész Miklós azt mondta, az egyházi fenntartású intézmények társadalmi küldetésüknek megfelelően speciális értékközvetítő, képzési és egyéb tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célokra is kaphatnak támogatást.
A további módosítások között említette az unió 2022-2027-es költségvetésével kapcsolatosan a regionális támogatási térkép változását, amelyet idén január elsejétől kell alkalmazni. A legfontosabb változás, hogy Pest megye már önálló régióként szerepel a térképen – mutatott rá.
Hozzátette: a fejlesztési adókedvezmény szabályai is változnak, mivel nagyvállalkozás által Pest megyében megvalósítandó bármely induló beruházás jogosulttá válhat állami támogatásra.
Kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseinek minél hamarabbi megismerhetősége érdekében, a jövőben az Ab minden döntése megjeleink az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban is. Változatlan marad az a szabály, hogy az Ab meghatározott, legjelentősebb határozatai és végzései a Magyar Közlönyben is megjelenik – közölte.
Az államtitkár az Ab-döntésének való megfeleléssel indokolta, hogy megnyílik a bírói felülvizsgálat lehetősége a Közbeszerzési Döntőbizottság által a szerződés megkötését kiemelt közérdekből engedélyező végzéssel szemben is.
A Fidesz támogatja a törvényjavaslatot.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
