A délkelet-ukrajnai szakadár ún. Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő esti videoüzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnök. Előtte gyakorlatilag megkérdőjelezte Ukrajna létét, lator államnak, vezetését bábkormánynak nevezve. Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével, s egyben azonnal katonákat vezényelt a szakadár régiókba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este 40 perces tévébeszéde után elismerte az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. A lépés azért fontos, mert Oroszország ezzel felrúgta a konfliktust rendezni hivatott minszki egyezményeket, megsértette az Ukrajna területi szuverenitására vonatkozó nemzetközi egyezményeket, illetve megnyitotta a kaput a hivatalos, Ukrajna elleni katonai intervenció felé. Bár a lépés drasztikus, még mindig nem teljesen elkerülhetetlen a nyílt orosz-ukrán háború, de sajnos nagyon megnőtt a valószínűsége.
Az orosz elnök súlyos, kifejezetten háborús hangvételű beszédet tartott, melyben hosszasan kritizálta Ukrajnát, az Egyesült Államokat és a NATO-t is. Kijelentette többek közt, hogy Ukrajna a Szovjetunió kreálmánya, voltaképpen Lenin tévedése, az ukrán nacionalizmus gyökértelen ideológia, Ukrajna atomfegyvert akar fejleszteni, népirtást folytat az orosz kisebbség ellen és a Nyugat egyetlen célja, hogy gátolja Oroszország növekedését. Ezen felül a keletukrán területeket ősi orosz területnek nevezte. „Kezdem azzal, hogy a mai modern Ukrajna teljes egészében a bolsevik-kommunista Oroszország révén jött létre” – jelentette ki Putyin. A történelmi kitekintést folytatta azzal, hogy a második világháború után Sztálin révén Ukrajna lengyel, magyar területekhez jutott, majd „Hruscsov valamiért elvette Oroszországtól a Krímet és Ukrajnának adta.” Putyin szerint tehát Ukrajna eleve Oroszországtól Lenin által elvett területekből keletkezett, „tekintet nélkül az ott élők érdekeire.” Szerinte a vesztésre álló bolsevikok így akartak hatalmon maradni, miközben kapitulálniuk kellett az I. világháborúban a végül vesztes Németország előtt. A nyilatkozat jól illik a tavaly nyáron kiadott elnöki értekezésre, amely szerint Ukrajna és Oroszország egy, népük közös, pusztán mesterségesen jött létre az ukrán nemzet. Ezután a nehéz szociális helyzetre tért át, arról beszélt, hogy az országot szétlopó csoportok miatt sokaknak arra sincsen pénzük, hogy a rezsit kifizessék. Szegénység, reménytelenség, a technológiai potenciál elveszítése – ez a civilizált európai út, mondta ironikusan az orosz elnök, aki szerint Ukrajna külső irányítás alá került, a valódi hatalom a nyugati államok, civil szervezetek kezében van. „A szuverenitás teljes elveszítése felé halad az ország, a parlament diszkriminációs etnikai törvényeket hoz, az oktatási törvényben az orosz nyelvet elűzik az iskolából.” Azt is megígérte, hogy felelősségre vonja majd azokat az egyébként Ukrajna területén tartózkodó embereket, akik orosz etnikumú emberek ellen követtel el atrocitásokat.
Putyin ezután tért rá arra, hogy egy ilyen Ukrajna milyen veszélyt jelentene Oroszországnak, ha a NATO tagjává válna. Szerinte Ukrajna stratégiai fekvése a Fekete-tenger miatt is fontos, ahol az Egyesült Államok újabb pozíciókat akar kialakítani – akart volna a Krímben is, de ezt az ott élők megakadályozták, „ezt sosem felejtjük el” – említette meg a félsziget visszacsatolásának történelmi hasznát Putyin, aki azt sem tartja kizártnak, hogy Kijev atomfegyvert szeretne kifejleszteni. Megismételte három követelését: mondjon le a NATO a támadó fegyverzet felállításáról Oroszország határainál, mondjon le a keleti bővítésről, és vonja vissza katonai potenciálját az 1997-es helyzetnek megfelelően. Azt mondta, hogy Oroszország mindent megtett Ukrajna területi épségéért, igyekezett az ENSZ BT határozatának érvényt szeretni a kelet-ukrajnai rendezéshez. Rég eljött az ideje a valójában megérett döntésnek: el kell ismerni Donyecki Népköztársaságot és a Luganszki Népköztársaságot, jelentette ki. Azonnal abba kell hagyni a fegyveres akciókat, különben a következmények teljes egészében a kijevi vezetés lelkiismeretét terhelik, mondta.
A beszéd végén bejelentette: Oroszország elismeri az orosz ajkú szakadárok által uralt Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, mint független országokat. Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott, hogy ezt a döntést már rég meg kellett volna hoznia. Putyin aláírta az elnöki elismerést, a dokumentumot donyecki részről Gyenyisz Pusilin, luhanszki részről Leonyid Paszecsnyik, a kváziállamok vezetői írták alá, majd a Dumába küldték a dokumentumot ratifikációra. Ezzel Oroszország már négy olyan területtel is határos, amelyet lényegében más nem ismer el: a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság mellett ilyen a 2008-ban egyoldalúan elismert, hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia. Számos geopolitikai elemző most attól tart, hogy Vlagyimir Putyin elnök deklarációját orosz támadás fogja követni, mivel még mindig ukrán kézben van a donyecki és a luhanszki terület jelentős része. Mivel Oroszország hivatalosan is elismeri a szakadár népköztársaságokat, fel tudják velük venni a diplomáciai kapcsolatot, melynek egyik első lépése lehet az, hogy a szakadár vezetők katonai segítséget kérhetnek az Ukrajnával szembeni harchoz. Hivatkozási alapjuk lehet az, hogy az újonnan elismert területeken egymillió orosz, köztük 800 ezer orosz állampolgár él. Ugyanez volt a hivatkozási alapja a 2008-as, Grúzia elleni támadásnak is…
Katonai egységeket vezényel Oroszország a két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság területére – erről elsőként az orosz állami média, az RT propagandatévé adott hírt. A Russia Today hírtévéjelentette, hogy Putyin a két szakadár terület elismerése után arról rendelkezett, hogy orosz katonák vonuljanak be „Kelet-Ukrajna két korábbi tartományába békefenntartó céllal”. A katonai együttműködés mellett arról is rendelkezett az orosz elnök, hogy az orosz külügyminisztérium hivatalosan is vegye fel a diplomáciai kapcsolatot a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal.
Putyin döntése ellen kikeltek a nyugati vezetők, akik szerint a szakadár népköztársaságok elismerése súlyosan sérti a nemzetközi jogrendet és Ukrajna területi szuverenitását. Az Európai Unió vezetői, többek közt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kemény választ ígért, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin deklarációja nemzetközi jogba ütközik. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy az EU és szövetségesei egységben, határozottan és keményen lépnek fel. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője azt mondta, ha Moszkva elismeri a területeket függetlenként, akkor a tagállamok miniszterei döntenek a szankciókról. Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltotta meg, hogy bármely amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban.Olaf Scholz német kancellár telefonon tiltakozott Putyinnál. Emmanuel Macron francia államfő „célzott európai szankciókat” szorgalmazott Moszkvával szemben. Boris Johnson brit miniszterelnök közölte: a két szakadár térség orosz elismerése a nemzetközi jog megsértése mellett Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának „égbekiáltó megsértését is jelenti”. A két szakadár ukrán régió elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Közölte: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát. Az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki az ukrajnai helyzet miatt azonnal harmadfokúra emelte a kibervédelmi riasztást. A három balti állam azonnali uniós szankciók kivetését követelte Oroszországgal szemben. Klaus Iohannis román államfő szerint a nemzetközi közösségnek haladéktalanul határozott és félreérthetetlen módon meg kell büntetnie Oroszország felelőtlen döntését.
Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaságban” hétfőn este spontán tűzijátékkal üdvözölték a térség függetlenségének Oroszország általi elismerését. A szeparatisták kezén lévő területeken készített videofelvételeken orosz zászlókat lengető, ünneplő emberek tucatjait lehetett látni. Az orosz nemzeti himnusz kíséretében azt skandálták, hogy „Oroszország, Oroszország”. Az ukrán kormányerők és az oroszbarát szeparatisták csaknem nyolc éve tartó vérontásában az ENSZ becslései szerint több mint 14 ezren vesztették életüket. A háborús konfliktussal szembenéző Ukrajnában egyre többen gondolják úgy, hogy a Szovjetunió szétesésével súlyos hiba volt lemondani az ország területén lévő szovjet atomarzenálról.A Szovjetunió 1991-es szétesésekoraz országban mintegy 5000 robbanófej volt, amivel Ukrajna a világ harmadik legnagyobb atomhatalmának számított. Azonban 1994. december 5-én Kijev aláírta a Budapesti Memorandumot, amelyben három atomnagyhatalom – az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország – megígérte a Szovjetunió 1991-es széthullása után atomfegyverrel rendelkező volt tagköztársaságoknak, Kazahsztánnak, Fehéroroszországnak és Ukrajnának, hogy szavatolja szuverenitásukat és területi sérthetetlenségüket, ha lemondanak ezekről.
(MTI, Portf. Tx, Hvg, só)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
