A bolygó első számú humanitárius, filantróp, mindent is tudó IT-guruja készülő könyvében arról értekezik, miként lehetne elkerülni a koronavírushoz hasonló globális pandémiák kialakulását.
A Microsoft társalapítója az aktuális járvány kezdetén leszögezte, hogy a vakcinafejlesztés megoldást kínál a járványokra és ezen a nézetén azóta sem változtatott. Készülő könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy kellően gyors reagálással és a különböző patogének minden eddiginél hatékonyabb, globális nyomonkövetésével megakadályozható lesz egy újabb világjárvány. A WHO egyébként évtizedek óta nagy hangsúlyt fektet a különböző kórokozók lokális megjelenésére.
A hetvenes években a harmadik világ országaiban rendre felbukkanó himlővírust például eredményesen sikerült visszaszorítani, sőt gyakorlatilag kiirtani azáltal, hogy egy jól működő hálózat segítségével a világszervezet azonnal reagálni tudott a kórokozó felbukkanására. A korábban milliónyi áldozatot szedő himlővírust 1980-ra kihaltnak nyilvánították.
Gates könyve csak májusban jelenik meg, de azt már most tudni lehet, hogy szerzője részletes útmutatással kíván szolgálni, miként lehetne elkerülni a jövő nagy járványait. Az IT-milliárdos ráadásul azt ígéri, beszámol majd az „aktuális” világjárvány során szerzett tapasztalatairól, illetve az olyan, a járványvédekezést irányító személyiségekkel folytatott beszélgetéseiről, mint Anthony Fauci vagy Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO elnöke.
Gates egyébként hosszú évek háttérmunkája után lépett újra rivaldafénybe a COVID-járvány idején. Bár orvosi diplomája nincs, csak egy díszdoktori cím büszke birtokosa, a kezdetektől egyértelműen kiállt az oltások mellett. Gyakorlatilag az oltáspropaganda egyik arca lett, azzal együtt, hogy a vakcinaszkeptikusok és oltásellenesek első számú közellensége is, hiszen következetesen és folyamatosan az oltás mellett kampányolt.
Az egykori Microsoft-vezér az omikron-variáns felbukkanásának hajnalán is azt mondta, az új változat ellen booster-vakcinákkal kell felvennünk a küzdelmet. Ez, érdekes módon, erősen ellentmondott a WHO hivatalos álláspontjának, hiszen a máskor oly’ humanitárius Gates arról megfeledkezett, hogy az egészségügyi világszervezet azt kommunikálta, a harmadik és negyedik oltás előtt a fejlődő országok oltatlan lakosságát kellene inkább immunizálni.
Gates azzal is kihúzta a gyufát sokaknál, hogy még 2019-ben(!!!), a járvány előtt támogatott egy olyan nemzetközi „hadgyakorlatot”, mely azt volt hivatott szimulálni, mi lenne, ha egy minden eddiginél veszélyesebb koronavírus-változat bukkanna fel.
Az ilyesmire hajlamosaknak messziről bűzlő ügy attól vált különösen penetráns illatúvá, hogy a gyakorlat során egy denevérről sertésre, majd sertésről emberre terjedő zoonotikus koronavírus-változat ellen küzdöttek. Ennek tulajdonságai furcsán hasonlítanak az ominózus SARS-CoV-2 víruséhoz, például a szimuláció során abból indultak ki, hogy a vírus azért tud fénysebességgel elterjedni majd, mert sokaknál csak enyhe tüneteket okoz majd, s nem készteti otthonmaradásra az érintetteket. Ismerős?
A „201-es esemény” (Event 201) a járvány 18 hónapos lefutása mellett 65 millió áldozattal számolt világszerte. Lássuk a forgatókönyvet! Egy brazil (legalább nem kínai) sertéstelepről induló vírus eleinte alig-alig okoz gondokat, amíg meg nem jelenik a kórházakban (lásd Olaszország 2020 tavaszán), majd Brazília nagyvárosaiban. Innen a vírus előbb meghódítja Dél-Amerikát, majd Portugália, az USA és Kína után az egész világon elterjed. Eleinte, szól a forgatókönyv, több ország sikerrel veszi fel a harcot (lásd Magyarország 2020 tavaszán), de végül nem marad érintetlen régiója a bolygónak.
A kísérteties párhuzamok itt nem érnek véget!
Az első évben nem sikerül vakcinát kifejleszteni a kór ellen (itt egy kis bicsaklás van, 2020 őszére már volt vakcina, ’21 januárjára pedig döcögve, de csak beindult a nagyüzem), így sokáig csak egy vírusellenes gyógyszer áll rendelkezésre, amelyről idővel kiderül, nem is annyira hatékony, ahogy azt korábban gondolták (remdesivir, favipiravir és ivermectin – emlékeznek még?). A fertőzésszám növekedése eleinte exponenciális (1-2-4-8-16-32-64-…) lesz, majd ahogy nő a fertőzöttek száma, úgy súlyosbodnak a gazdasági és társadalmi következmények (ez is ismerős lehet). A járvány végül 18 hónapnyi tombolás és 65 millió áldozat után elcsitul a szimuláció szerint, ha és amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő oltás vagy a globális populáció 80-90%-a átesett a fertőzésen. Innentől a vírus endemikussá és szezonálissá válik, a történet véget ér
Gates készülő könyvében elvileg arról is beszél majd, milyen érzés volt szembesülni a személyét kísérő összeesküvés-elméletekkel. Az biztos, tapasztalata akad bőven, hiszen, köszönhetően épp a fentihez hasonló „véletleneknek”, Gates a COVID-konspirációk egyik kedvelt alanya. Erről korábban úgy nyilatkozott,
annyira ostoba és különös elméletek ezek, hogy reagálni sem szabad rájuk, mert attól csak hitelesebbek lesznek.
Volt időszak, amikor a Gates-szel kapcsolatos COVID-pletykák uralták a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket. Lenyomták például az 5G-től aktiválódik az oltásba rejtett chip és a „vakcinától terméketlenné válsz”-típusú konspirációkat is. Egy tavalyi felmérés azt találta, hogy az USA állampolgárainak 28%-a(!!!) szerint Gates által fejlesztett microchipek vannak a vakcinákban. A milliárdos hiába mondta el lépten-nyomon, ő és a cégei soha semmilyen chipet nem fejlesztettek, sosem foglalkozott hardverekkel, természetesen nem hittek neki.
Más kérdés, mennyire kell ezen meglepődnünk. A 201-es forgatókönyv ugyanis annyi helyen egyezik a valósággal, hogy egy laikus számára – aki nincs tisztában azzal, a potenciális járványügyi forgatókönyvek száma bizony erősen korlátos –, könnyen megtévesztő lehet az egybeesés. Függetlenül attól, hogy ő szabadította-e nyakunkba a járványt vagy sem, Gates nem egy kedves figura. Mint a legtöbb nagyformátumú ember, az ő pályája is tele van ellentmondásokkal, morálisan kétségbevonható döntésekkel és erkölcsileg vitatható megoldásokkal. Hogy ezek között szerepel-e egy halálos világjárvány elindítása, vagy legalább annak gazdasági célú kihasználása, az valószínűleg sosem derül ki. Az olvasók egy része, gondolom, már így is meghozta az ítéletet.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
