A bizonytalan piaci helyzet miatt egyre több hitelfelvevő dönt úgy, hogy az eddig kedvezőbb változó kamatozás helyett a nagyobb biztonságot nyújtó, több évre fixált, ám emiatt magasabb hitelkamatot választja. Mennyire éri ez meg, és mire kellene odafigyelniük a hitelt törlesztőknek?
„Ha rövid távon nem is fenyeget a hitelkamatok drasztikus növekedése, a jelzáloghitelt törlesztők közül egyre többen döntenek a fix kamatozás mellett” – nyilatkozta Pavel Škriniar, a Swiss Life Select befektetési elemzője. Míg az elmúlt években, amikor folyamatosan csökkentek a kamatok, a hitelfelvevők számára értelemszerűen a változó kamatozású jelzáloghitel érte meg a legjobban, mára a kamatszint elérte a mélypontját, így egyre valószínűbb, hogy hosszabb távon a kamatok lassú növekedése várható. Emiatt pedig egyre többen döntenek úgy, hogy fix kamatozásúra cserélik a hitelüket, a fixált, hosszú kamatperiódusú, azaz évekre meghatározott kamatozású hitelszerződésnek köszönhetően ugyanis a törlesztőrészlet nincs kitéve a piaci kamatváltozások hatásának. Ha viszont változó kamatozású a jelzáloghitelünk, a törlesztőrészlete is változik a kamatok alakulásával. Ez történhet három- vagy hathavonta, esetleg évente, de az biztos, hogy hosszabb távra nem láthatók előre a kamat és így a törlesztőrészlet változásai.
Szlovákia az eurózóna tagja, az alapkamatot így az Európai Központi Bank (EKB) határozza meg. A jegybanki alapkamat változásai pedig kikényszerítik a kereskedelmi bankok kamatlépéseit, amelyek már közvetlenül érintik a lakáshitelek kamatát, így a havi törlesztőrészleteket is. „A lakossági aggodalmak megalapozottak, ha rövid távon ugyan nem is fenyeget a hitelkamatok gyors emelése, a hosszabb futamidejű és nagyobb összegű jelzáloghitelek esetében egy kisebb kamatemelés is nagyot dobhat a havi törlesztőrészleten” – figyelmeztet Škriniar.
Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa az e heti ülésén nem változtatott az irányadó eurókamaton. A döntés szerint változatlan maradt az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintje. Christine Lagarde, az EKB elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón a korábbiakkal szemben azonban már nem hangoztatta, hogy valószínűtlen az alapkamat idei emelése. Arra a kérdésre, hogy nagyon valószínűtlen-e, hogy az EKB az idén kamatot emeljen, Lagarde azt felelte, igen óvatosan értékelik a helyzetet, és a döntés „adatfüggő” lesz. Az euróövezeti pénzpiacok jelenleg 80 százalékos esélyt adnak egy júniusi 10 bázispontos emelésnek, év végéig pedig 100 százalékos valószínűséggel összességében 40 bázispontos növeléssel kalkulálnak. Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatója előtt még csak 90 százalékot adtak egy 30 bázispontos emelésre december végéig.
„A fentiekből is látszik, hogy rendkívül nehéz megjósolni, pontosan mennyivel is nőnek majd a hitelkamatok, és milyen kamatszintre számíthatunk akár csak fél év múlva is” – vallja a Swiss Life Select elemzője, aki szerint azonban a bankok már tesztelik az ügyfeleiket, hogy képesek lennének-e fizetni a havi törlesztőrészleteket, ha 2 százalékponttal nőne a hitelkamat. „Hogy az elkövetkező öt vagy tíz évben 2 százalékponttal nőhet a hitelkamat, az egyáltalán nem számít valóságtól elrugaszkodott ötletnek. Egyes országokban a múltban egy év alatt nőtt ilyen ütemben a kamatszint” – tette hozzá Škriniar, aki szerint a fix kamatozás ez esetben teljesen jogos döntésnek számít.
Akik mégis inkább a változó kamatozású hitel mellett döntenek, és a kamatok fokozatos növelése gondot okozna számukra, azok a futamidő meghosszabbítását is választhatják, így csökkentve a havi törlesztőrészlet nagyságát. „Ha a hitelt törlesztő életkora ezt lehetővé teszi, a futamidő meghosszabbítása sokat segíthet. Ha például a kamatszint 1,1–1,2 százalékponttal nő, akkor a futamidő öt évvel történő meghosszabbításának köszönhetően nagyjából ugyanakkora havi törlesztőrészletre számíthatunk, mint a kamatemelés előtt” – mondta el Škriniar, hozzátéve azonban, hogy a bankok a szerződés feltételeinek a módosításáért általában külön díjat számláznak, így ez nem lesz ingyen.
A kamatok növekedésére azonban másképp is felkészülhetünk. Škriniar szerint már a hitelszerződés aláírásakor lemodellezhetünk egy nagyobb kamatszint melletti törlesztést, és ezt figyelembe véve – ha ezt az anyagi lehetőségeink megengedik – a hiteltörlesztéssel párhuzamosan elkezdhetünk spórolni is. „Havi ötven eurót félretéve létrehozhatunk egy pénzügyi tartalékot, így ha nőne a kamatszint, és gondjaink akadnának a törlesztéssel, akkor lenne miből pótolnunk a kieső összeget. Ha pedig a megemelt kamat sem okozna gondot, akkor ezt a pénzt másra is felhasználhatjuk” – tanácsolja a Swiss Life Select elemzője. (mi, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
