A családon belüli erőszak etnikai, vallási és társadalmi osztályoktól függetlenül minden emberi kultúrában előfordul, és még a mai modern korunkban is tabunak számít. Szakemberek szerint a koronavírus-járvány alatt elszaporodott a családon belüli erőszak. Pontos adatok azért nincsenek, mert az áldozatok és sokszor a szemtanúk is félnek jelenteni az esetet a rendőrségnek.
A családi erőszaknak rengeteg formája van: ruha alá rejtett véraláfutások, kék-zöld foltok, gyönyörű mosollyal álcázott lelki kínzás, mindennapos ellenőrzések, alábecsülések, megkérdőjelezések, megalázások. A nők és a gyermekeik ellen elkövetett támadások manapság ismét nagyon aktuális témává váltak, ugyanis a Covid alatt nőtt az áldozatok száma.
Becslések szerint a probléma minden negyedik nőt érint, mégis keveset beszélnek róla. Ennek legfőbb oka, hogy maguk az áldozatok hallgatnak, mert attól tartanak, úgysem számíthatnak megértésre vagy segítségre, illetve egyszerűen félnek. „Csak a nők töredéke tesz feljelentést a rendőrségen közeli és eltartott személy kínzása miatt” – mondta Jana Juchová, a Nők Szövetsége (Aliancia žien) projektmenedzsere. Az áldozatokat segítő emberjogi szervezet szerint azok a munkaadók, akik főleg hölgyeket foglalkoztatnak, sokat segíthetnek az áldozatoknak, ami végső soron nekik is megéri, hiszen a boldog, kiegyensúlyozott munkaerő jobb teljesítményt nyújt.
Az aktivisták a „Köztünk, lányok között” projekt keretében megszólították a legnagyobb cégeket, hogy kapcsolódjanak be a családi erőszak elleni harcba. Például a Lidl társaság alkalmazottainak több mint a háromnegyede nő, s a cég rendszeresen készít családtámogató projekteket. Bevezették az ún. munkahelyi bizalmas társ intézményét, aki egy kommunikációs partner – sokszor a közvetlen főnök –, akivel meg lehet beszélni a munkahelyi és a családi problémákat is. „Ezekhez a bizalmas beszélgetőpartnerekhez társultak a telefonon elérhető pszichológusok, akiket a Lidl alkalmazottai bármikor diszkréten felhívhatnak” – részletezte Juchová.
A koronavírus-járvány és a vele összefüggő lockdownok következtében nemcsak a nők elleni támadások száma nőtt, hanem azok brutalitása is fokozódott. Ennek a fő oka az, hogy a pandémiával összefüggő korlátozások miatt az áldozatok szinte össze voltak zárva az erőszakoskodókkal. Aki menekülni szeretetett volna, sokszor azért nem tehette, mert nem volt hová, a járvány miatt a biztonságos rejtekhelyek nem voltak elérhetőek. „Az áldozatok állandó felügyelet és ellenőrzés alatt voltak, illetve vannak, és elképzelhetetlen számukra, hogy segítséget hívjanak, például hogy tárcsázzanak valamilyen segélyszolgálatot vagy a rendőrséget. A helyzet sok helyen kiéleződött. Erről tanúskodnak a 2020-as statisztikai adatok: a Főügyészség tájékoztatása szerint 17%-kal nőtt a közeli személy kínzása miatt indított büntetőeljárások száma” – mutatott rá az emberjogi aktivista. Ezért a Nők Szövetsége az idén a női alkalmazottak testi és lelki egészségére összpontosít, s elindították a „Különbözőek = Egyenlőek” nevű kampányt, melyhez a Lidl elsőként csatlakozott. A társaság – saját bevallása szerint – ezzel társadalmi felelősséget vállal, hozzájárul az áldozatok felvilágosításához és jogi tudatának az erősítéséhez, és a jogsegélyvonalak működtetésével segítő kezet is nyújtanak.
A legfontosabb és egyben legnehezebb lépés a hallgatás megtörése, hogy az áldozatok elmondják valakinek a problémájukat, akár névtelenül felhívják az SOS-vonalat. Ez viszont magas fokú diszkréciót és biztonságérzetet igényel. Sokszor a női toalett vagy a pihenőhelyek, öltözők azok a helyek, ahol a hölgyeknek van egy kis magánszférájuk, és úgy-ahogy biztonságban érzik magukat. „Az embrejogi aktivistákkal együttműködve a boltokban, a munkahelyeken telefonkészülékeket szerelünk be úgy, hogy a rászorulók diszkréten fel tudják hívni a Nők Szövetségét. A toaletteken elhelyezett telefonok e téren mérföldkőnek számítanak” – tájékoztatott Zuzana Baloghová, a Lidl képviselője. Ha valaki nem akar azonnal telefonálni, a toaletten el lesznek készítve olyan tisztálkodási eszközök – törlőkendők, vécépapír –, melyek kódolt formában tartalmazzák a krízisközpontok vagy segélyvonalak elérhetőségét, s majd akkor kérnek segítséget, amikor akarnak.
A projekt bemutatásával a többi munkaadót is szeretnék motiválni, hogy az említett élelmiszerláncon kívül máshol is alakítsanak ki a nők számára biztonságos, segítőkész munkahelyeket. „A Covid miatt a lehetőségek korlátozottak, viszont munkába járni a járvány alatt is kell. Ez alól az erőszak áldozatai sem kivételek, vagyis a munkahelyük lehet az a hely, ahol segítséget kérhetnek és kaphatnak. Ezért felszólítjuk az összes munkaadót, gondolkodjanak el rajta, hogyan tudnának ők is segíteni a rászoruló alkalmazottaiknak” – tette hozzá Baloghová.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
