Néhány ukrajnai zsidót a legutóbbi nemzetközi holokausztnap arra emlékeztet, hogy ébernek kell lenni, s föl kell készülni a legrosszabbra, főleg arra, hogy készen álljanak a számukra veszélyes ország, ezúttal Ukrajna elhagyására. Az ukrajnai zsidók egyre növekvő aggodalmát az váltotta ki, hogy Ukrajnába behatolhat a határ mentén fölsorakozott több százezer orosz katona. Ismert ukrajnai zsidó közéleti ember hasonlóságot lát a Szudéta-vidék és a történelmi Kelet-Poroszország területeinek Adolf Hitler általi visszacsatolását, illetve az oroszok mostani, az Ukrajnába történő esetleges katonai behatolását megelőző propagandaháború között – írja a Zsidó Hírügynökség (JTA).
Alekszander Duhovnij (71), a reformirányzatú zsidó hitközség rabbija Kijevben a JTA újságírójának kifejti, hogy orosz behatolás esetére miért gondol a menekülésre. A határ menti feszültség a holokausztot túlélt édesanyját juttatja a rabbi eszébe. Az édesanyja családtagjai ugyanis minden odavesztek a holokauszt idején, pedig lehetőségük lett volna a menekülésre, de ők inkább maradtak, mert nem akarták hátrahagyni az eleik vagyontárgyait. Duhovnij rabbi azonban a katonai feszültség ellenére optimista: „Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia figyelmeztették Oroszországot, hogy ne hatoljon be Ukrajnába, s hogy csapatokat küldenek a térségbe. Ezek az országok nem hagyják magára Ukrajnát. (A rabbi tanulmányozhatná az 1956-os magyar szabadságharc történetét…- H. J.) Föl vagyok készülve mindenre. Ha pedig bekövetkezne a legrosszabb, van nekünk hazánk: Izrael” – vélekedett a kijevi rabbi.
A Zsidó Hírügynökség ezután leírja: izraeli hivatalos szervek is felkészültek arra a forgatókönyvre, hogy fegyveres konfliktus lehetőségére megkezdik az Izrael és Ukrajna közötti légihíd szervezését, amellyel szükség esetén kimentenék az Ukrajnát elhagyni szándékozó, s az izraeli bevándorlásra jogosult zsidókat. A tömeges mentőakció gondolata már 2013-ban is felmerült, amikor megbuktatták Viktor Janukovics elnököt, s a zsidók attól tartottak, hogy a népharag esetleg ellenük is irányul.
Egy esztendővel később, 2014-ben is terveztek tömeges kimentési akciót, amikor Moszkva katonailag elfoglalta, majd bekebelezte a Krím félszigetet, s az a hír járta, hogy a „neonácikkal szövetséges ukrán nacionalisták támadásra készülnek a körzetben élő mintegy 10 ezer zsidó ellen.” Végül aztán az ukránok nem támadtak rá a zsidókra. Sőt a zsidó Petro Porosenko után Volodimir Zelenszkij személyében egy másik zsidót választottak meg államelnöküknek. Így aztán a légihíd szervezésének gondolata egészen mostanáig szünetelt.
Igor Schupak (60), a Dnyipro városban működő T’kumá (újjáéledés – תקומה) Holokausztkutató Intézet és Emlékmúzeum igazgatójának állítása szerint jelenleg propagandaháború zajlik, amikor szünet nélkül arról szólnak a hírek, hogy Oroszország hol fog behatolni Ukrajnába, s hol fog lecsapni:
„Sajnos van hasonlóság a nácik által a ’30-as években és az oroszok által jelenleg alkalmazott propagandaháborús taktika között. Az agressziót megelőző félelemkeltés zajlik maga az agresszió bekövetkezése előtt a rivális meggyengítése érdekében. Az agressziót pedig azzal próbálják igazolni, hogy az (Ukrajnában élő – H. J.) orosz kisebbség jogait szeretnék biztosítani, pontosan úgy, amint annak idején a németek beszéltek Sziléziáról. Aki keresi a két propagandaháború közti hasonlóságot, az meg is találja azt – vélekedett Igor Schupak.
H. J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
