Ahogy az energiaválság, úgy az Ukrajna körüli nemzetközi feszültség is elkezdett begyűrűzni az élelmiszerárakba. Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőrei között vannak, így egy köztük kirobbanó forró háború katasztrofális hatással lenne az élelmiszeriparra. Elemzők szerint nem kizárt, hogy az elégtelen orosz és ukrán gabonaexport ismét az Arab Tavaszhoz hasonló forradalom-hullámot indítana el a Közel-Keleten.
Ukrajnában az ágazati reformoknak köszönhetően a mezőgazdaság vált az ország legfontosabb devizabevételi forrásává. 2021-ben zsinórban negyedik alkalommal könyvelt rekordtermést. Az Agrárgazdasági Intézet adatai szerint ez 27,9 milliárd dollárnyi külföldre exportált mezőgazdasági terméket jelent, ami közel negyedével több, mint az előző, 2020. évi 22,4 milliárd dolláros addigi rekord.
Ez még akkor is figyelemre méltó eredmény, ha azt is számításba vesszük, hogy az ukrán exportbevételekben a mezőgazdasági termények aránya 46 százalékról 41 százalékra csökkent a múlt évben, főleg az elszálló acélárak miatt.
Imponáló termelékenység
Tavaly egyébként összesen 84 millió tonna (nettó súlyban) gabonát takarítottak be. Az előző évben ez 65 millió tonna volt. 24 millió tonnányi búzájából 18 millió tonnát exportált, amivel a világ ötödik legnagyobb exportőre. Sőt, konfliktus nélkül az idei még jobb lehet, az előrejelzések 33,2 millió tonna gabonexportot és 25,7 százalékos exportbevétel növekedést prognosztizálnak. Jórészt annak köszönhetően, hogy a hideg tél hóval fedte be a szántóföldeket, megvédve a vetést a fagytól.
Nem mellékes adat, hogy Ukrajna az EU negyedik legfontosabb gabonaellátója. Mióta Oroszországgal elmérgesedett a viszony, Ukrajna az orosz keresletet észak-afrikai és közel-keleti megrendelésekkel pótolta. A Kína és az EU mellett így Libanon lett az ukrán gabona harmadik legnagyobb importőre a világon, a negyedik helyen Egyiptom áll. De vannak malajziai, indonéz és bangladesi vásárlói is.
Ukrajna az ország területének 70 százalékát lefedő 42 millió hektárnyi mezőgazdasági szántófölddel a világ feketeföld-tartalékainak mintegy 25 százalékát birtokolja.
A háború súlyos következményekkel járna – nem csak az ágazatra nézve
Ezek az igen imponáló adatok és eredmények azonban most komoly fejtörést okoznak a nemzetközi stratégáknak. Ha Oroszország offenzívát indít Ukrajna ellene, akkor a mezőgazdaság biztosan hatalmas károkat fog elszenvedni.
Ukrajna “feketeföldi” régióiban találhatók a világ legtermékenyebb földjei, ám ezek a területek (Harkov, Dzyipropetrovszk, Zaporrizsja) többnyire keleten találhatók – és támadás esetén az oroszok ezeket a területeket szállná meg először.
Emiatt egy konfliktus nem pusztán Ukrajna mezőgazdasági termelését zavarná meg, de meredeken emelkedő árakat és ellátási gondokat okozva az egész világon. A kenyér és más alapvető terméket irdatlanul megdrágítana a háború, és itt olyan egyébként sem túl stabil országokról beszélhetünk, mint Líbia, Jemen, Libanon.
A legrosszabb forgatókönyv
A legrosszabb forgatókönyv az, hogy az ukrán válság általános elégedetlenséget vált ki észak-Afrikában és a Közel-Keleten, és újabb Arab Tavaszt indít útjára – ki tudja milyen végeredménnyel.
A veszély egyáltalán nem csak elméleti, Egyiptomban és Tunéziában már olyan mértékben ugrott meg az élelmiszerek ára, hogy az elégedetlenkedés egyre forradalmibb hangvételű. Utoljára 2011-ben voltak ilyen magasan az élelmiszer árak.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a globális inflációs nyomásra az Európai energiaválság is rásegített, mert padlóra küldte a műtrágyagyártást. A keletkező hiányt a piac már be is árazta, pedig közvetlen hatásait csak az év második felében fogja ténylegesen megtapasztalni. A Ukrajna körüli bizonytalanság erre az egyébként is súlyos állapotra dobott rá még egy lapáttal.
Mondanunk sem kell, hogy Észak-Afrika és Közel-Kelet destabilizációja könnyen a dzsihadista szervezetek és a migráció felerősödésével járna. Bármi is történik majd Ukrajnában, a hatás nem fog megállni az ország határainál.
Körkép.sk, intellinews.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
