Az új megbetegedések nagy számához képest kisebb mértékben, de folyamatosan nő a kórházi kezelésre kényszerülő koronavírus-fertőzöttek száma, és az elmúlt napon aggasztóan megugrott a súlyos esetek száma is.
A stratégiai kommunikációs törzs szerdai jelentése szerint a kedd délelőtt – szerda délelőtti időszakban elvégzett 78 122 tesztből 16 610 bizonyult pozitívnak, az új esetek száma mintegy másfél százzal kevesebb az előző naphoz képest, de a pozitivitás meghaladja a húsz százalékot. Kovászna megyéből 11 új esetet jelentettek, Háromszék fertőzöttségi mutatója ezzel 1,75 ezrelékre emelkedett. A kórházi kezelésre szorulók száma 316-tal emelkedett az előző naphoz képest, a súlyos eseteké viszont 43-mal, intenzív osztályon így most már 530 beteget ápolnak. A koronavírus-fertőzés miatt elhunytak száma kevesebb az egy nappal korábbinál, az 58 áldozatból (ketten korábban hunytak el, de most kerültek be a kimutatásba) heten voltak beoltva, ők is és az oltatlanok is más társbetegségben is szenvedtek.
Kisebb a halandóság
A járványhelyzetről Alexandru Rafila egészségügyi miniszter – a szerdai kormányülésen tájékoztatva a kabinet tagjait – elmondta, az általa vezetett tárca prioritásai közé tartozik a tesztelési kapacitás bővítése, hogy a fertőzötteket idejében karanténba lehessen küldeni, és így korlátozzák a kór továbbterjedését, és amennyiben pedig szükséges, korábban részesüljenek orvosi ellátásban, ne akkor kerüljenek kórházba, amikor már súlyos állapotban vannak. A miniszter szerint sikerült több mint háromezer családorvosi rendelőt bevonni a rendszerbe, ahol bárki ingyen teszteltetheti magát. Rafila rámutatott: a keddi jelentésben minden korábbinál több (csaknem 90 ezer) teszt eredménye szerepel, egyebek mellett ezzel is magyarázható, hogy megugrott (megközelítette a 17 ezret) a napi esetszám. Úgy vélte, a napi tesztelési kapacitás jövő hétre meghaladhatja a százezret és ezzel együtt az igazolt fertőzések száma is nőni fog.
Elkezdődött a kórházak betegfelvételi osztályainak tehermentesítését szolgáló, járóbetegrendszerben működő COVID-központok kialakítása, amelyek ingyenesen felmérik az enyhe tüneteket mutató vagy tünetmentes koronavírus-fertőzöttek állapotát. Eddig 123 ilyen COVID-központtal kötött szerződést az országos egészségbiztosító pénztár, ezekben a korábban csak kórházakban alkalmazott antivirális gyógyszerek is rendelkezésre állnak. A tervek szerint a hét végéig mind a 230 COVID-központot működésbe helyezik.
A miniszter cáfolta, hogy exponenciálisan növekedne a koronavírusos megbetegedések száma a gyermekek körében, és felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a napi ingadozásokat, hanem az általános tendenciát kell figyelni. Rafila szerint a gyermekek és a felnőttek esetében is naponta 2–3 százalékkal nő a kórházi leterheltség, amelyet az egészségügyi rendszer „gond nélkül kezelni tud”. A napi fertőzési adatok ugyan megközelítették az előző járványhullám tetőzési szintjét, de a kórházakra nehezedő nyomás jelentősen kisebb, és most 8–10-szer kevesebb áldozatot szed a járvány, mint tavaly októberben – mutatott rá az egészségügyi miniszter.
Fizetik a kényszerszabadságot
Ugyancsak a járványhelyzettel kapcsolatos az a szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet is, melynek értelmében március végéig kaphatják meg saját bérük 75 százalékát (de legfeljebb az átlagbér 75 százalékát) azok, akiknek a járvány miatt függesztették fel a munkaszerződését. A társadalombiztosítási alapból folyósított mostani segély összege nem haladhatja meg a nettó 2674 lejt akkor sem, ha a kényszerszabadságra küldött alkalmazott bruttó bére nagyobb annál a 6095 lejes összegnél, amellyel a 2022-es társadalombiztosítási költségvetés bruttó átlagbérként számol. A segélyre a szerzői jogokból élő szabadúszók és sportolók is jogosultak, ha a járvány miatt veszítették el bevételi forrásukat. A korábbi jogszabályok értelmében tavaly december 31-ig részesítették állami segélyben azon vállalkozások kényszerszabadságra küldött alkalmazottjait, amelyeknek a tevékenységét a világjárvány miatt 2020 májusában bevezetett – és azóta minden hónapban meghosszabbított – veszélyhelyzet miatt hatóságilag korlátozták.
Elkésett kezdeményezés
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint már késő lenne elfogadni a COVID-igazolvány munkahelyi bevezetéséről szóló törvényt. Parlamenti sajtónyilatkozatában Marcel Ciolacu kérdésre válaszolva elmondta, a koalíció vezetőinek legutóbbi ülésén nem esett szó a COVID-igazolvány munkahelyi bevezetéséről, ám úgy véli, hogy elkésett lenne a törvény elfogadása. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy jómaga soha nem támogatta az igazolvány kötelezővé tételét a munkahelyeken.
A szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Florin Cîţut szintén kérdeztékaz újságírók a COVID-igazolvány munkahelyi bevezetéséről. A politikus azt nyilatkozta: egyetlen tervezet van erről a parlamentben, az a jogszabály, amit ő maga nyújtott be korábban. Hozzátette, a házbizottság ülésének napirendjén más tervezet nem szerepelt.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
