Az erjesztett, más néven fermentált élelmiszerek ismét reneszánszukat élik, rendszeres fogyasztásukat garantáltan meghálálja a szervezetünk.
A fermentálás során az élelmiszereket különféle mikroorganizmusok enzimjeinek segítségével erjesztik meg, ennek következtében igen összetett, csípősen savanykás ízvilág alakul ki. Ám a finom íz csak a ráadás, a fermentált élelmiszerek nagy előnye az egészségünkre gyakorolt számos jótékony hatása. Az erjedési folyamatok során a mikroorganizmusok apróbb részekre bontják az adott ételt, így lényegesen könnyebben emészthető lesz a végeredmény. A fermentáció során az ételek tápanyagtartalma is átalakul, különféle fitoösztrogének és bioflavonoidok szabadulnak fel, amiket a szervezet könnyebben tud hasznosítani. Emellett az erjesztett ételek a bélflóránk jó barátai; erősítik a belek saját mikroflóráját, a fermentáció során létrejövő szerves savak pedig táplálják a bélnyálkahártyát – írja a Házipatika.com.
A fermentálás régen népszerű élelmiszer-tartósító eljárás volt, ma pedig az egészségtudatos táplálkozás szerves részét képezik az erjesztett ételek – ezekből gyűjtötte egy csokorba a legnépszerűbbeket a Healthy Food Guide magazin.
Az erjesztett tejből készített túró a magyar konyha egyik egészséges gyöngyszeme. Koncentráltan tartalmazza a tejben található tápanyagokat és fehérjéket, fő összetevője a kazein, egy lassan felszívódó tejfehérje. Sokszínűen elkészíthető, sós és édes ételekhez is jó választás, félzsíros és sovány változata pedig a diétás étrendben is könnyedén beilleszthető. Tejcukortartalma a fermentálásnak köszönhetően alacsonyabb, mint a joghurté vagy a kefiré, így egyéni érzékenységtől függően az enyhe laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Emésztésünkre gyakorolt jótékony hatásai mellett erős antioxidáns, rendszeres fogyasztása pedig segít megelőzni a szívproblémákat. A túró kifejezetten ajánlott tízóraira, uzsonnára, valamint sportolás utáni fehérjepótláshoz.
Az egyik legnépszerűbb erjesztett tejtermék, jellegzetes savanykás aromáját a tejsavbaktériumoknak és különböző élesztőgomba törzseknek köszönheti. Tápértéke nagyban függ attól, hogy milyen tejből készítik, ez határozza meg azt is, hogy normál, sovány vagy zsírszegény verziót kapunk eredményül. A joghurt teljes értékű fehérjéket tartalmaz, melyek a fermentálásnak köszönhetően könnyen emészthetők, ráadásul az eljárás a kalcium felszívódását is elősegíti. Kutatások igazolták, hogy a rendszeres joghurtfogyasztás segít kordában tartani a kilókat, valamint a szív egészséges működéséhez is hozzájárul. A probiotikus joghurtok emellett helyreállítják a felborult bélflóra egyensúlyát, és az immunrendszer hatékonyságát is képesek fokozni. Vásárláskor mindig ellenőrizzük a joghurtok címkéjét, amin a pontos zsírtartalom mellett azt is megtalálhatjuk, van-e benne például hozzáadott cukor (ez főleg a gyümölcsjoghurtoknál jellemző).
Az üdítően savanyú finomság igazi C-vitamin-bomba, de foszfort, kalciumot és káliumot is bőségesen tartamaz. Érdemes nyersen fogyasztani, mert tápanyagainak egy része a főzés hatására elillanhat. A fejes káposzta tejsavtartalma megközelíti a joghurtét, a tejtermékkel szemben azonban kiemelkedően magas rosttartalommal bír, ennek köszönhetően kiválóan megtisztítja a beleket, enyhíti a szorulásos tüneteket is. Lehetőleg házi készítésű savanyú káposztát fogyasszunk, a boltokban ugyanis gyakran futhatunk bele a gyors érlelésű változatokba, melyek jótékony hatásai elmaradnak a klasszikus, lassan erjesztett káposztáétól. A levét se hagyjuk kárba veszni, az is számos értékes tápanyagot tartalmaz!
Az igazi, lassan érlelt kovászból sütött kenyér kincset ér! A kovásznevelés ősi tudománya a karanténban töltött napokban került újra reflektorfénybe, amikor is sokan próbálkoztak otthon a házi kovászoskenyér-sütéssel. A pékségekben is kapható, valódi kovásszal készült kenyerek nagy előnye, hogy nem tartalmaznak tartósítószert (hiszen maga az erjesztett kovász tartósítja a pékárut), lassabban emelik meg a vércukorszintet (azaz kedvezőbb a glikémiás indexük), és megemésztésük is könnyebb a szervezetnek. Az enyhe gluténérzékenységgel küzdők számára jó alternatíva lehet a kovászos kenyér, mert a fermentáció hatására a lisztben található glutén „előemésztésen” megy keresztül, így az egyéni gluténérzékenységtől függően próbálkozhatunk a fogyasztásával, de ma már gluténmentes kovászból sütött pékáruval is találkozhatunk.
A furcsa nevű ázsiai étel nem más, mint a koreaiak savanyú káposztája, mely hazájában annyira népszerű, hogy felmérések szerint évente 20 kilót fogyaszt belőle egy felnőtt. Az eredeti kimcsi kínai kelből készül, kiemelkedően magas az antioxidáns-tartalma, rostokban gazdag, kalóriatartalma azonban alacsony, így a diétás étrendbe is belefér. Laktobacilusok millióit rejti, ezért kiváló probiotikus hatású étel, jótékonyan hat az emésztésre és a bélrendszerre, ezáltal az immunrendszert is támogatja, a legújabb kutatások szerint pedig a koleszterinszint és a vérnyomás csökkentésében is jeleskedik. A népszerű finomságot Koreában reggelire, ebédre és vacsorára is előszeretettel fogyasztják – ha mi is szeretnénk megkóstolni, ázsiai delikáteszek polcain találhatunk belőle.
Ugyancsak az ázsiai konyha két alapvető élelmiszere, melyek erjesztett szójababból készülnek. A miso paszta a tradicionális japán miso leves alapja, de szinte nincs olyan japán fogás, amibe ne kerülne egy kis miso, míg az Indonéziából származó tempeh-et elsősorban húshelyettesítőként ismerjük. Mindkét fermentált élelmiszer bővelkedik teljes értékű fehérjékben és rostokban, jót tesznek az emésztésnek, és segítenek kordában tartani a koleszterinszintet. A keleti ízek kedvelőinek mindenképp megéri tenni velük egy próbát, ázsiai delikáteszekben és a nagyobb hipermarketekben is be lehet szerezni őket.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
