Hónapok óta cikkezünk róla, hogy az energiaválság következtében kialakult tőzsdei áremelkedés miatt előbb-utóbb óhatatlanul a lakosság hátán csattan az ostor. Bár Szlovákia egyelőre megúszta a csapást, Magyarországon pedig rögzített árak védik a fogyasztókat, több nyugat-európai állam már most óriási bajban van.
Az energiaválság nem csak a szegényebb európai államokat fenyegeti. Arra jóformán fel sem kapjuk a fejünket, hogy a koszovóiak kénytelenek tervezett áramkimaradásokat elviselni, mert képtelenek elég elektromos áramot előállítani (és importálni), de az már azért egészen meghökkentő, hogy a jólétbe belekényelmesedett, nálunk gyakran bezzegország bezzegnemzetének tekintett svédek mekkora bajban vannak.
Decemberben az egyébként sem olcsó elektromos áram lakossági ára 250, helyenként 300%-ot emelkedett Svédországban. A felmérések szerint egy átlagos nagyságú svéd háztartás 266%-kal kénytelen többet fizetni az áramért. A hideg időjárás és az energiahiány miatt megháromszorozódó lakossági árak nem egy svéd családot sodortak a tönk szélére. A helyi lapok szerint elterjedt gyakorlattá vált, hogy rövid lejáratú hiteleket vesznek fel a rezsiköltség miatt, esetleg alternatív fűtési módok (sokan állítólag fával fűtenek a nappali közepén) vagy nagykabát után néznek azok, akik kénytelenek lekapcsolni a távhőszolgáltatást.
A svéd kormány is érzi, hogy nagy a baj. Összesen mintegy 6 milliárd svéd koronát, azaz nagyjából 585 millió eurót különítettek el a bajba jutott családok megsegítésére – jelentette be az ország gazdasági minisztere, Mikkel Damberg. A tárcavezető egyébként azt mondja, rendkívül szokatlan és hangsúlyosan egyszeri jelenségről van szó, holott világosan látszik, az Európai Unió zöldpolitikája, az orosz földgáztól való függő viszony és a Moszkvával játszott energetikai húzd meg – ereszd meg mind-mind hozzájárult a válsághoz.
A fenti három tényező várhatóan nem szűnik meg a közeljövőben, így felelőtlenségnek tűnik azzal hitegetni az embereket, hogy a mostani drágulás kirívó eset.
Igen, talán, eddig az volt. Damberg szinte bocsánatkérően, szabadkozva beszélt arról, hogy szokatlan, de szükséges megoldásról van szó, hiszen a piaci árak fluktuálnak csak, nem ildomos ebbe az államnak beleavatkoznia. A lépést még a svéd parlamentnek is jóvá kell hagynia, de várhatóan erre a napokban sor kerül majd, annak ellenére, hogy az egyedül kormányzó szocdemeknek nincs többsége a törvényhozásban.
A minisztérium tájékoztatása szerint összesen mintegy 1,8 millió háztartás kap támogatást, ez a megközelítőleg 4,8 millió svéd háztartás 37,5%-a. Elvileg három hónapon keresztül, nagyjából havi 180-200 eurót folyósít majd az állam. Nem Svédország az első egyébként, amelyik kormányzati segéllyel kompenzálja az elszállt árakat. Norvégia novemberben, Olaszország már szeptemberben kénytelen volt beavatkozni.
Az AP hírügynökség azt írja, egy 130 négyzetméteres, az átlagos mértékben szigetelt, árammal fűtött családi ház villanyszámlája 1000 euró(!) volt decemberben, háromszorosa az egy évvel korábbi végösszegnek.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a svédek Uniós szinten is rendkívül sok elektromos energiát használnak fel. Egy főre számítva az EU-s átlag 2,2-szörösét, ezzel a ranglista második helyén állnak. Egészen megdöbbentő, de egy főre számítva az éves elektromos fogyasztásuk eléri a 11 800 kW/h-t, Szlovákiában ez az érték 4800 kW/h, Magyarországon ennél is kevesebb, 4400 kW/h.
A magyar kormányzat adatai alapján az Európai Unióban átlagosan 31%-kal nőtt az elektromos áram és 51%-kal a földgáz ára tavaly és a java még csak most jön. Ahogy Magyarország, úgy Szlovákia is megúszta a drasztikus áremelkedést. Ugyan 2022-re számolhatunk az áram árának emelkedésével Szlovákiában is, a részben állami kézben lévő energiaszektor szinte biztosan nem produkál akkora áremelkedést, mint a svédeknél. Bár az ottani növekmény valóban drasztikus (és rendkívül hirtelen is), nem Svédország az egyetlen, ahol nőnek az energiaköltségek. Az Európai Unió számos fővárosában az elmúlt évben lassan, de biztosan emelkedtek az energiaárak. A villamos energia ára a holland és román fővárosban egy év alatt a duplájára nőtt, az utóbbiban a földgázé háromszorosára. A magyar lakosság ehhez képest az uniós átlag felét fizeti az áramért, és kevesebb mint harmadát a gázért.
Bár a hatósági árrögzítést rengeteg kritika éri Nyugaton, mondván, az állam feleslegesen beleavatkozik a piaci folyamatokba, válság idején látszik igazán, milyen fontos szerepe lehet egy-egy jó időben meghozott kormányzati intézkedésnek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
