A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. A zavargások kedden átterjedtek a többi között az ország legnagyobb városára, Almatira is.
Kép: Ég egy rendőrségi jármű, miközben a tüntetők összecsapnak a rohamrendőrökkel Almati központjában 2022. január 4-én – magyarnemzet/MTI/AP/Vladimir Tretyakov
Tüzet nyitottak csütörtökön a katonák azokra, akik feltételezésük szerint a zavargásokat szítják a kazahsztáni Almati főterén a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.
A katonák hangosbemondón a tér elhagyására szólítottak fel ezt megelőzően, és figyelmeztették a zavargások résztvevőit, hogy ellenkező esetben tüzet nyitnak. A tájékoztatás szerint a katonák autókat is célba vettek.
Szemtanúk elmondták, hogy több hangos robbanást is hallottak a tüntetés helyszíne felől, a lövöldözés pedig mintegy negyedórán át tartott.
A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. A zavargások kedden átterjedtek a többi között az ország legnagyobb városára, Almatira is. A kazah kormány lemondott, szerdán este az ország egész területén rendkívüli állapotot hirdettek ki.
A kazah hatóságok azt közölték, hogy Almatiban és több más városban fosztogatók garázdálkodnak, akik bankokat, éttermeket, kávéházakat és boltokat rabolnak ki.
Már több mint ezer ember sérült meg a napok óta tartó összecsapásokban, négyszázat közülük kórházba kellett szállítani, 62-en az intenzív osztályokon fekszenek – közölte az egészségügyi minisztérium. A rendfenntartó erők tagjai közül tizenketten vesztették életüket, 353-an sérüléseket szenvedtek. Mintegy kétezer embert vettek őrizetbe.
Borrell: a külső katonai segítség elkerülendő helyzetek emlékeit idézi
Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: A külső katonai segítség elkerülendő helyzetek emlékeit idézi – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a Twitteren arra reagálva, hogy Oroszország és Fehéroroszország is békefenntartó erőket küldött csütörtökön Kazahsztánba a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) döntése alapján.
Twitter-üzenetében Josep Borrell kijelentette: nagy aggodalomra adnak okot a kazahsztáni fejlemények.
Hangsúlyozta: a civilek jogait és biztonságát minden körülmények között biztosítani kell. Az Európai Unió kész támogatást nyújtani Kazahsztánnak a válság kezelésében – tette hozzá.
Borrell – aki háromnapos látogatáson Ukrajnában tartózkodik – a mikroblogban azt is közölte, hogy „jó megbeszélést” folytatott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. Tájékoztatása szerint megvitatták, miként lehetséges közösen szembenézni az ukrán határon jelentkező, orosz katonai csapatösszevonás jelentette vélt külső fenyegetéssel, illetve azt, hogyan lehetne tovább erősíteni Ukrajna belső ellenálló képességet az átfogó reformprogram folytatása révén.
„Ukrajna biztos lehet az Európai Unió nem szűnő támogatásában” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
