Élt 0 évet – Márki-Zay "jobbközép" álma

Élt 0 évet – Márki-Zay "jobbközép" álma

Nagy "meglepetés", de úgy tűnik, Márki-Zay Péter álma a "hetedik frakcióról" végleg szertefoszlani látszik. Nagy valószínűséggel rajta, "konzervatív barátain" és "roma emberein" kívül senki nem is hitte, hogy ez valóság lesz, de amíg a balliberálisok egymást marják és delíriumos álmokba ringatják egymást, nekünk addig jó.

2022-re fordulva ugyanis még mindig az a legfőbb kérdés, hogy Márki-Zay kihúzza-e a választásig, vagy Gyurcsányék kispadra ültetik, s ha igen, ki váltja majd. Utóbbi esetén több jel is Donáth Annára utalt, amely jelek most kissé alábbhagytak, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tervet kukázták volna. Mindenestre, annyi bizonyos, hogy a DK-Jobbik tengely igazából a látszatát sem tudja-akarja fenntartani annak, hogy erőben és egységben vágnak neki a 2022-es választásnak. Persze, megint jöhetnénk azzal – és igazából jövünk is – hogy mi már az összefogósdi legelején megmondtuk, hogy ez nem fog működni, de manifesztálódni látni egy korábbi állításunkat mindennél nagyobb elégtételt jelent.

Hovatovább – saját szemszögükből nézve – még igazuk is van Gyurcsányéknak a "hetedik frakcióval" szemben. A megállapodásaik során ilyenről tényleg nem volt szó, azt pedig jól látja a DK, hogy a lőtéri kutyát nem érdekli Márki-Zay "jobbközép" elképzelése, és meggyőződésem, hogy a "roma emberektől" sem jöttek izgalomba túlságosan sokan. Az a helyzet, hogy a Márki-Zay elképzelésében létező politikai centrum nemhogy most, de a büdös életben soha nem is működött, beszéljünk akármilyen rendszerről kb. azóta, mióta a politika mint fogalom létezik. Ez pedig kiváltképp igaz Kelet-Közép-Európára. Előzetesen – eme térség viszonylatában – én két fő okot tudok megnevezni, ám ez a lista természetesen nem közelíti meg a teljesség igényét, így azok kiegészíthetőek.

1. A "politikai centrum" mint fogalom definiálása önmagában problémás, mivel ideológiai szempontból értelmezhetetlen. Nemhogy egységes világkép, de igazából semmi lényegi tartalom nem áll mögötte, nincsen semmiféle kerete, amelyek iránytűként szolgálnának arra nézve, mit és hogyan kívánunk megvalósítani az égisze alatt. Persze, ma sajnálatos módon nem azokat az időket éljük, amikor a világnézetek dominálnak (a kormánypártnak sincsenek elvei, szimpla plutokraták csupán), de egyrészt ez egy arra alkalmas időpontban egészen biztosan megváltozik majd, másrészt pedig a gyatra helyzet azért nem egyenlő a teljes kiüresedéssel. Márki-Zay politikai barátai – Pálinkás és a többiek – nem nagyon tudtak kínálni semmi mást azon kívül, hogy "megszólítják a csalódott jobbközép szavazókat", amelyek – s az eredmények is ezt támasztják alá – szerintem nem is léteznek. (Zárójelben jegyzem meg, hogy másik oldalról – elvesztve korábbi karakterét – a Jobbik is kiüresedett, azzal a különbséggel, hogy korábban neki volt arculata. Ezt a bukást felismerve csapódott Jakab – most már véglegesen – a Gyurcsány-klikkhez.)

2. A "centrumot" valami mindig beszippantja, önmagában nem képes létezni. Hazai viszonylatban erre legékesebb példák azok az antifasiszta kisgazdák és demokraták, akik 1945 után lelkesen hozzájárultak a korábbi politikai-katonai elit lefejezéséhez, együttműködtek mindenben a vörösökkel, majd őket is összezúzták a kommunisták. Meg is érdemelték. Illetve – kissé korábbra visszamenve – a magát "demokratának" definiáló Károlyi-klikk is az első adandó alkalommal lepaktált a Tanácsköztársaság irányítóival. Kunék ettől még Károlyit egyáltalán nem szerették jobban, ahogy Gyurcsányék sem Márki-Zayt.

Hírdetés

Felvetődik a kérdés, hogy mit okoskodok itt, hiszen a Fidesz is éveken keresztül a "centrális erőtérben" politizált, sőt, éveken át – nagyjából a Jobbik első bukásáig – így is irányította az országot. Jogos, csak azt felejtjük el, hogy végső soron ez még nekik sem működött. Az első nagyobb megpróbáltatás után – 2015-ös migránsválság – ugyanis rögtön kikacsintottak "jobbra". Ezt persze nem azért tették, mert hirtelen megjavultak és hithű jobboldaliak lettek, hanem azért, mert régi szokásukhoz híven lemonitorozták a társadalmat és rájöttek, hogy erőteljes fellépésre van igény (itt lőtte el végleg történelmi lehetőségét a Jobbik). Persze, az ő részükről ez egy teljes bábszínház, amelynek tetején hosszú-hosszú évek után talán most végre omladozni kezd a vakolat, de pontosan a fentebb említett gondolatok miatt döntöttek úgy, hogy egyáltalán belevágnak a "jobboldali bábszínház építésébe".

Végül pedig minél nagyobb a baj, annál jobban nincs szükség egy semmitmondó centrumra. Európa pedig nagy bajban van, amely fegyelmezett, erőteljes fellépést követel meg. Erre pedig egy demokrata lényénél fogva nem képes. (Itt egyébként megint Károlyi Mihály a legjobb példa. Tanulmányaimra, az általam forgatott megannyi könyvre hivatkozva én még azt is hajlandó vagyok neki elhinni, hogy az a sok "felebaráti bizalom" az antant felé, vagy a "demokratikus elvek hangoztatása" őszintén fontos volt neki, csak egy vesztes háborúban szenvedő országnak, hátában az ellenséggel nem éppen erre volt szüksége. Nem is ment a dolog, a hatalmat pedig átvették a motivált, komoly – számunkra káros – vízióval rendelkező "ős-marxisták".)

Márki-Zay politikai álma azért dől(t) össze, mert életképtelen. Ezt pedig pillanatnyi szövetségesei is nagyon jól tudják, akiknek a hódmezővásárhelyi polgármester csak egy púp a hátán, akit a "politikai véletlen" – vagy éppen a "nem véletlen", nézőpont kérdése – odaültetett a nyakukra. Ha dédelgetett álma a megfoghatatlan "jobbközépről" ennyire fontos neki, akkor érdemes lett volna teljesen külön próbálkoznia, ám ezzel már elkésett. Nem mellesleg, valószínűleg okkal nem tette. Tisztában van vele ugyanis, hogy amíg Gyurcsányéknak menne nélküle, fordítva ez már nem igaz.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

Ui.: A balliberális ellenzék lényegében nem folytat érdemi kampányt a választások előtt 3 hónappal. Ez egy igen beszédes üzenet a választók felé, ezt a csorbát pedig már akkor sem tudják majd kijavítani, ha innentől összeszedik magukat (kevés esély van rá), hiszen jól látszik, hogy a civakodás elsőrendűbb nekik, mint maga a kampány. Ez ismét minket igazol, akik már évek óta hangoztatjuk, hogy nem csak kormányváltásra, de ellenzékváltásra is szükség van. Ezt a tételt pedig egyedül a Mi Hazánk Mozgalom veszi komolyan, amelynek éppen a héten indul az országjárása.

Korábban írtuk: Márki-Zay beismerte vereségét: nem lesz saját frakciója "roma emberekkel kiegészülve"


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »