Miközben még mindig nincs elég információink a Dél-Afrikából származó omikron-variánsról, naponta érkeznek újabb és újabb bizonyító erejű kutatások, sokszor egymásnak ellentmondó eredménnyel, már fel is bukkant egy új variáns, egyelőre név nélkül.
Az új variánst bemutató tanulmány még december utolsó napjaiban jelent meg, egyelőre tehát nem ment át a tudományos publikációktól elvárt minőségbiztosítási eljáráson, azaz nem nézték meg a munkát a tanulmányt publikáló folyóirat által felkért független kutatók (nem árt szem előtt tartani, hogy a COVID-dal kapcsolatban megjelent tanulmányok nagy része is ilyen, úgy nevezett preprint verzióban jelenik meg). A variánst először a népes fekete közösséggel rendelkező Marseille melletti faluban élő, Kamerunból hazatérő férfinál találták meg. Az egyelőre nem túl könnyen megjegyezhető, B.1.640.2 nevű variáns azóta már tizenkét embernél felbukkant, mindannyira Délkelet-Franciaországban élnek.
A francia sajtó tájékoztatása alapján az első fertőzött oltva volt, igen enyhe légzőszervei tünetekkel vészelte át a megbetegedést.
IHU?
A variáns a B.1.640-es vonalhoz tartozik, amelynek alap variánsát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még novemberben minősítette megfigyelésre szoruló variánsnak (variant under monitoring – VUM).
A vírus, ez már biztos, 46 mutációval rendelkezik (ezek jelentős része a vírus a sejthez kapcsolódását lehetővé tevő tüskefehérjéket alkotó aminosavak sorrendjének változásában nyilvánul meg), ez a különösen sok mutációval bíró omikront is felülmúlja. A kutatók egyelőre úgy vélik,
túl korán van ahhoz, hogy akár járványtani, akár virológiai, akár gyógyászati vonatkozású tulajdonságairól érdemben beszéljünk.
A szakemberek inkább azt hangsúlyozzák, újabb példáját találták annak, milyen gyorsan és hatékonyan mutálódik a koronavírus. Gyakran emlegetett állítás, mennyire fontos, hogy a koronavírust ne csak Európában, illetve a fejlett világban szorítsuk vissza, hiszen a harmadik világ országaiból akár néhány nap alatt új variánsok bukkanhatnak fel. A B.1.640.2-es megjelenése is ezt támasztja alá, s bár nem hogy korai, teljesen felesleges is a riogatás, annyira kevés még az információ, abból a szempontból mindenképp fontos a jelenség, hogy lássuk, új variánsok, új mutációk rendre megjelenhetnek Európában is. A változatot megtaláló kutatók ráadásul azt is hangsúlyozták, hogy az „IHU” minden jel szerint jóval korábban felbukkant már az omikronnál, mégsem sikerült túlságosan elterjednie.
A WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz nem véletlenül hangsúlyozza lépten-nyomon, hogy az oltási kampányoknak Afrikában és Ázsia szegényebb országaiban is el kell indítani, máskülönben sosem leszünk túl a járványon. (A témával Kovács Balázs is foglalkozott lapunk hasábjain, ajánljuk olvasóink figyelmébe azt a cikket is.)
Mit számít, mi van Botswanában?
Könnyen belátható, hogy az új mutációk megjelenését mindaddig nem tudjuk elkerülni, amíg nem sikerül visszaszorítani a kórokozót. Minél elterjedtebb a SARS-COV-2, minél többet és gyorsabban szaporodik, osztódik, annál valószínűbb az új mutációk megjelenése. Világfaluvá szűkült bolygónkon egy napon belül két kontinensnyit is ugorhat egy-egy új változat, így egyáltalán nem mindegy, aktuálisan milyen a járványhelyzet mondjuk Ecuadorban, Üzbegisztánban, esetleg éppen Dél-Afrikában.
Az új mutációk között lesz jónéhány, amelyik semmiféle következménnyel nem jár majd sem a vírus virulenciája (ökológiai fogalom, a kórokozó képessége, amellyel a gazdatest szaporodási és túlélési sikerét befolyásolja), sem patogenitása (orvosi, állatorvosi fogalom, a kórokozó tünetokozási képességét jellemzi) kapcsán, de előfordulhat egy új, minden eddiginél fertőzőbb és veszélyesebb változat megjelenése is. A kutatók ezért tartják fontosnak, hogy figyeljék az új változatokat, s függetlenül attól, mekkora kockázatot jelentenek, a lehető legalaposabban megismerjék tulajdonságaikat.
Aktuális alanyunkról egyelőre keveset tudni ahhoz, hogy bármiféle következtetést lehessen levonni, de az omikron kapcsán tapasztalt riogatást, félő, ezúttal sem ússzuk meg. Egyelőre terjedőben van az IHU híre a nyugati sajtóban, így korai lenne megítélni, hogy számíthatunk-e ilyesmire. Reméljük nem. A koronavírus egy cseppet sem lett barátságosabb, vagy kevésbé veszélyes, ez kétségtelen, ugyanakkor az omikronnál elkövetett hibákat, a túltolt vészmadárkodást és a kontraproduktív pánikkeltést ezúttal jó lenne elkerülni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
