A Fermi-paradoxon arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol lehetnek az idegenek. Az elképzelések szerint mivel a Naprendszer csupán 4,5 milliárd éves, sokkal fiatalabb, mint a világegyetem többi része, melyek körülbelül 13,8 milliárd éves, a Földet már meg kellett volna látogatniuk az idegeneknek.
A paradoxon Enrico Fermi olasz Nobel-díjas fizikusról kapta a nevét, aki 1950-ben fejtette ki gondolatait a témában egy ebédszünet alkalmával – olvasható a Space.com oldalon, melyet a Hirado idéz.
„Enrico Fermi felismerte, hogy bármely civilizáció, amely rendelkezik rakétatechnológiával és megfelelő mennyiségű ösztönzéssel,
igen gyorsan gyarmatosíthatja az egész galaxist”
– írták a földön kívüli intelligencia után kutató intézet (SETI) képviselői.
Fermi 1954-ben meghalt, ezért elképzelésének feltárása és kifejtése más tudósokra hárult.
1975-ben Michael Hart asztrofizikus Magyarázat a földönkívüliek hiányára címmel publikált egy tanulmányt, melyben leírta, hogy megfigyelések szerint jelenleg a Földön nincsenek a világűrből érkező intelligens lények. „Ez a tény leginkább azzal a hipotézissel magyarázható, hogy nincsenek más fejlett civilizációk a galaxisunkban” – írta. A tanulmányban leszögezte azt is, hogy a pontos válaszhoz további kutatásokra van szükség a biokémia, a bolygóképződés és a légkörök területén.
A tanulmányban felvázolt egy másik lehetséges magyarázatot is: az idegenek azért nem jöttek soha a Földre, mert valamilyen fizikai nehézség lehetetlenné tette az űrutazást. Az is egy lehetséges magyarázat, hogy a Földön túli fejlett civilizációk nem keletkeztek elég régen ahhoz, hogy elérjenek a Földig.
A földön kívüli intelligencia témaköre napjainkra is népszerű maradt, sok tanulmány jelenik meg évről évre különböző kutatócsoportoktól.
Enrico Fermi idejében a tudósok csak a saját naprendszerünkben levő bolygókat ismerték, azóta azonban már több mint 4500 exobolygó létezését igazolták. A vizsgálatok fő célja az, hogy megértsük, milyen gyakran alakulnak ki kőzetbolygók a szülőcsillag lakhatósági zónájában.
A feltevések alapján rengeteg lakható terület van a világegyetemben. Egy 2013-as tanulmány szerint a NASA Kepler űrteleszkópjának adatait felhasználva minden ötödik napszerű csillagnál egy nagyjából Föld méretű bolygó kering a lakhatósági zónában.
A csillagászok több olyan bolygót is találtak, ami a vörös törpék körül kering a lakhatósági zónán belül,
az azonban nem világos, hogy ezek a bolygók pontosan mennyire lakhatók.
A tudósok szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük ezeket a csillagokat és az élet fennmaradásának a képességét körülöttük.
A Fermi-paradoxon megoldásához azonban nem elég azt tudni, hogy milyen gyakran alakulhat ki élet idegen bolygókon, fontos szempont például az is, hogy a feltételes idegen intelligencia képes-e felvenni a kapcsolatot más intelligens életformákkal.
Az intelligens, észlelhető idegen civilizációk számát a Drake-egyenlet segítségével lehet meghatározni, ám az egyenlet egyik értéke sem ismert teljes pontossággal, tehát a Fermi-paradoxon feltevéseken alapszik, a megoldására pedig az évek során több száz magyarázat született.
2015-ben tudósok elemezték a Hubble űrtávcső és a Kepler űrteleszkóp adatait, melyből arra a következtetésre jutottak, hogy amikor a Föld körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt kialakult, a létező potenciálisan lakható világnak mindössze 8 százaléka volt jelen, tehát az idegenek jöhetnek, de még jó ideig biztosan nem.
Alan Stern bolygókutató szerint a Tejútrendszerben a leggyakoribb életnek otthont adó környezetek az eltemetett óceánok lehetnek, mint például az Enceladus és az Europa tengerei. Az ilyen helyeken fejlődő organizmusok pedig lehet, hogy nem is tudják, vannak más világok, amelyeket felfedezhetnek.
Az is lehet, hogy az intelligens idegenek hallgatnak, mert attól tartanak, hogy a kozmikus szomszédokkal való kapcsolatfelvétel a saját leigázásukat vagy megsemmisülésüket vonhatja maga után. Számos kutató, köztük a néhai Stephen Hawking,
ilyen lehetőségekre hivatkozva érvelt amellett, hogy az emberiségnek nem kellene aktívan hirdetnie a jelenlétét.
Az univerzum hatalmas és hihetetlenül öreg.
A legtöbb kutató szerint valószínűleg nincs egyetlen megoldás a Fermi-paradoxonra.
Valószínűleg több tényező – köztük talán a fentiek közül néhány – kombinációja felelős a „nagy csendért”, amellyel jelenleg szembesülünk. És ezeknek a tényezőknek a természete hamarosan világosabb megvilágításba kerülhet.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
