A parlament a héten zöld utat adott a kórházreformnak, amely az elmúlt két évtized legnagyobb léptékű változását hozhatja az egészségügyben. Mit gondolnak az egészségügyi rendszer tervezett átalakításáról maguk az orvosok, erről kérdeztünk az Új Szó közéleti műsorában két elismert szakembert.
Az Új Szó-stúdióban doktor Viliam Novotný, a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház neurológusa, egészségpolitikus arról beszélt, a hazai egészségügy nagyon sok problémával küzd. Ezek közül azt emelte ki, hogy nincsenek pontosan meghatározott ún. betegutak. „Ez azt jelenti, jelenleg nincs szigorúan lefektetve, hogy egy-egy páciens melyik intézményben kapja meg a számára megfelelő ellátást. Ebből kifolyólag egyes helyeken várólisták alakulnak ki, de előfordulhat olyan is, hogy egy intézményben megvannak a műszerek egy adott beavatkozás elvégzésére, de nincsenek meg hozzá a megfelelő szakemberek. Az orvosok a rendelőkben nem tudják, hová küldhetik a betegüket” – mondta Novotný. Hozzátette, a betegek gyakran szóbeszédek alapján döntenek arról, hogy végül melyik orvoshoz mennek, kit tartanak megfelelő szakembernek.
Doktor Czakó László egyetemi docens, a Comenius Egyetem Főrévi Egyetemi Kórházának a tanszékvezető főorvosa a műsorban elmondta, a kórházreform a Nyugat-Európában jól működő ellátórendszerek mintájára szeretné átalakítani a szlovákiai intézményeket. „A kórházakat megpróbáljuk olyan szakintézményi kategóriákba osztani, amelyekben a legegyszerűbbektől a legösszetettebbekig különböző típusú betegségeket tudnak ellátni” – mondta Czakó azzal, hogy a reform keretében öt kategóriába sorolják majd az intézményeket. A legalsó szinten a közösségi kórházak is el tudják majd végezni az egyszerű betegellátást. A szakember elmondta, hogy az említett legalsó lépcsőfok felett közvetlenül a regionális intézmények állnak majd. A harmadik lépcsőfok az ún. komplex kórházak szintje, amelyet a csúcskórházak követnek. Az ötödik szinten pedig a tervek szerint egy vagy két olyan kórház lesz, ahol a legbonyolultabb műtéteket, így például a máj- vagy szívtranszplantációkat végzik. Czakó kiemelte, a közösségi szint gyakorlatilag most a kisebb járási kórházaknak felel meg. Itt az alapellátás és a krónikus betegek utókezelése mellett az akut, vagyis a gyorsan kialakult problémák, sérülések ellátása is megmarad. Egyes információk szerint országosan 33, de akár 50 ilyen intézmény is lehet.
A második szintű, vagyis a regionális kórházak alá már egész megyék fognak tartozni, a reform 28-32 ilyen intézménnyel számol. A harmadik kategóriában szereplő komplex kórházból országosan 8-10 darab lesz. A csúcskórházak kategóriájába főleg a 3-4 egyetemi kórház tartozik majd. „Az ötödik szint pedig a nagyon specifikus ellátásé lesz, amely csak egy vagy két kórházban lesz lehetséges” – tette hozzá. Czakó szerint a tervezett reform előnye, hogy az egyes szintekhez megfelelő felszerelés, logisztika és fejlesztés is jár majd. A magasabb szintű kórházakban tömörülhetnek a magasabb szintű szakvégzettséggel rendelkező orvosok. Így az egyes beavatkozásokból a magasabb szintű kórházakban többet is végeznek, így a több tapasztalat és a jobb felszereltség az ellátás minőségének növekedését is jelenti. Czakó kiemelte, a kórházreform egy kulcsfontosságú eleme az Európai Unió által adott gazdaságmentő csomagnak. Az unió 1,5 milliárd eurót ad az országnak erre a célra.
Novotný ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ugyan a kórházreform céljai jók, de nem tudni még, hogy mi alapján sorolják majd be az egyes kórházakat az említett kategóriába. Rámutatott arra is, hogy a parlamentben csak minimális többséggel, 76 képviselő szavazatával ment át a reformot tartalmazó javaslat, az ország kórházhálózatának az átalakítása viszont csak 2024-ben kezdődik majd. Ez pedig már nagyon közel van a következő parlamenti választás időpontjához. Mindez pedig kérdésessé teszi az egész kezdeményezés véghezvitelét.
Novotný és Czakó is egyetértett abban, hogy a reform nem azonosítható a kórházbezárásokkal, a legalacsonyabb szintű intézményekben is lesz ugyanis akut ellátás, vagyis a hirtelen felmerülő problémák sürgős kezelésének lehetősége továbbra is megmarad. Az új rendszer meghatározza majd azokat a tervezett beavatkozásokat, amelyeket az egyes szintű intézményekben, így például a közösségi kórházakban el lehet végezni.
Czakó kiemelte, ezen beavatkozásokra a biztosító köteles lesz szerződni az adott intézménnyel. Így nem fenyeget, hogy azon múlik egy közösségi kórház megmaradása, a biztosítók szerződnek-e vele, vagy sem. „Az akut beavatkozást pedig a kórház köteles lesz a legmegfelelőbb szinten ellátni” – tette hozzá. Novotný a kórházreform keretében tervezett intézményhálózat átalakítása kapcsán arról beszélt, a kormány felé az az elvárás, úgy oldja meg a rendszer optimalizációját, hogy ne legyen szükség egyes egészségügyi intézmények bezárására. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a reform hatékonyabbá teheti a betegellátást.
Az Új Szó-stúdió adását, amelyben a két szakértő a kórházreformról beszélget, a lapunk Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján nézhetik vissza.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
