Az új törvény tulajdonképpen levelezési címmé degradálja a lakcímet – mondja Faragó János jogász.
Január elsejétől megváltoztatja a lakóhely eddig használatos fogalmát az Országgyűlés által nemrégen elfogadott törvénymódosítás. A részletes indoklás szerint ezután a polgár szabadon megválaszthatja azt a helyet, amelyet az otthonának tekint, ahová kötődik, anélkül, hogy a folyamatos ottlakás követelményét teljesítenie kellene. A változásokról kérdeztük Faragó Jánost, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászát.
„A lakóhelyre azt mondta eddig a törvény, hogy az a hely, ahol a polgár életvitelszerűen otthonként lakik, a tartózkodási hely pedig egy időleges átmeneti szálláshely tulajdonképpen. Ahhoz, hogy az ember tudja, hogy mit jelent a lakóhely és a tartózkodási hely, nem kellett semmilyen jogi előismeret, mert a szavak jelentése adta magát. Ezen a helyzeten módosított kicsit a jogalkotó. A tartózkodási helyhez nem nyúlt érdekes módon, de a lakóhely most már nem azt jelenti, amit gondolnánk a szó köznapi értelme alapján, hanem gyakorlatilag
egy tetszőleges cím, amelyen keresztül a polgár tartja a kapcsolatot
az állami, önkormányzati szervekkel és egyéb szervezetekkel. Tehát kicsit egyfajta levelezési címnek degradálódott a lakóhely fogalma. Azt mondjuk hozzáteszi a törvény, hogy vélelmezni kell, hogy az állampolgár bejelentett lakóhelye egyúttal a tényleges lakóhelye is, de ez a vélelem csak addig áll fenn, amíg az ellenkező bizonyítására nem kerül sor. Az pedig kimondott jogalkotói szándék, a törvénymódosító jogszabály indokolásából kiderül, hogy a továbbiakban nem köteles ténylegesen a lakóhelyként feltüntetett helyszínen lakni az állampolgár” – ismertette a szabályozás hátterét Faragó János.
A cégek levelezési címével vont párhuzamot, miszerint a cégtörvény úgy rendelkezik, hogy a székhely egyfajta levelezési hely. Ehhez hasonló funkciót tölt be a lakóhely az új törvény szerint, legalábbis ez tűnik a jogalkotói szándéknak. Vagyis a hatóság nem feltétlenül fogja a lakóhelyén találni az embert a napnak abban a szakában, amikor ott szokott lenni, csak annyit tudni, hogy az ide kézbesített küldemény eljut hozzá.
„Azt azért fontos hozzátenni, hogy az változatlan a jogszabályban, hogy akármilyen helyszínt nem lehet bejelenteni most már levelezési címként funkcionáló lakcímként, mert az ingatlantulajdonos, illetve a szállásadó hozzájárulással minden esetben szükséges lesz” – hívta fel a figyelmet.
Az egyik problémaforrás lehet, hogyha a lakástulajdonos ellen végrehajtás indul.
„Az eddig is úgy volt, hogy ha volt mondjuk egy adós, aki kiköltözött egy adott címről, de a bejelentett lakcímét ottfelejtette valamilyen okból kifolyólag az adott lakcímen, és mondjuk a tulajdonos vagy az új tulajdonos nem jelentette ki ezt az adós személyt a régi lakcíméről, akkor bizony a végrehajtó az első körben nem tud mit tenni, felkutatja a lakcímnyilvántartásban, hogy az illető hol lakik, és oda fog kimenni vagy oda fogja küldeni a felszólítását” – mondta a jogász.
Konkrét esetet is említett: egy bérleményben cserélték egymást a bérlők és csak a réginek volt ott a bejelentett lakhelye, kiment a végrehajtó és lefoglalta az új bérlő ingóságait. Úgy látja, hasonló esetek voltak eddig is, de mostantól, hogy végképp nem tudjuk, ki hol lakik, még inkább fennáll az ilyen helyzetek kialakulásának esélye.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
