Csíkszereda polgármestere szerint hivatalának a román állam ünnepén meg kell adnia a kellő tiszteletet. Korodi Attila azokra a támadásokra reagált csütörtökön közösségi oldalán, amelyek a közösségi médiában érték amiatt, hogy december elsején piros-sárga-kék színűre világíttatta ki a székelyföldi város főterén álló művelődési ház épületét.
Az erdélyi magyarság körében évek óta vita tárgya, hogy a közösség képviselői miképpen viszonyuljanak Románia nemzeti ünnepéhez. December elsején ugyanis azt ünneplik, hogy 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői gyulafehérvári nagygyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – határozatot fogadtak el az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről. A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. A nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó kitételei azóta sem teljesültek.
A Csíkszereda élére tavaly ősszel választott elöljáró – aki korábban a román kormány környezetvédelmi minisztere is volt – kijelentette: december elseje a magyar közösség számára nem ünnep, és mindaddig nem is lesz ünnep, amíg a többségi nemzet nem tartja be a Gyulafehérváron vállaltakat. Hozzátette azonban, hogy Csíkszereda közösségének román anyanyelvű tagjai is vannak, és a polgármesteri hivatalnak a román állam ünnepén meg kell adnia a tiszteletet.
"Ez a tisztelet nem egyenlő az elfogadással, és soha nem szabad egyenlő legyen a feladással! A tisztelet a jövőépítés alapja, és pontosan annyira fontos, amennyire a magyar közösség számára fontosak az 1918 decemberében Gyulafehérváron vállaltak" – közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott polgármester.
Korodi Attila arra is kitért, hogy a prefektusi hivatal kérésére kapott piros-sárga-kék kivilágítást december elsején a művelődési ház. Megemlítette azonban, hogy október 23-án a város történetében először a magyar nemzeti színekkel világították meg az épületet. Arra is emlékeztetett, hogy a városháza a megszokott március 15-i és október 23-i megemlékezések mellett idén augusztus 20-án és október 6-án is ünnepséget, megemlékezést szervezett, és társszervezője volt a trianoni évfordulón tartott megemlékezésnek is.
"Hiszem és vallom, hogy minden egyes lehetőséget meg kell ragadni, hogy megéljük nemzeti identitásunkat, hagyományainkat, gyökereinket, mind a mindennapokban, mind ünnepségeken, megemlékezéseken" – jelentette ki a polgármester.
A 38 ezer lakosú Csíkszeredában a 2011-es népszámláláson a lakosság 81,5 százaléka vallotta magát magyarnak, 17,4 százaléka pedig románnak, ímlékeztet az MTI.
Ezzel a témával foglalkozik a Székelyhon.ro jegyzete:
Korodi Attila ünnepe
Kínos magyarázkodásra szorult Csíkszereda polgármestere, miután december elsején, Románia nemzeti ünnepén a város egyik szocreál épületét a román zászló színeivel világíttatta meg. Hiba volt a románok felé tett látványos gesztus, illetve szükség volt a mentegetőzésre?
Ahhoz, hogy megértsük a polgármesteri lépést, ugorjunk vissza az időben – két esztendőt. Csíkszereda korábbi polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán híresen vigyázott arra, hogy december elsején még véletlenül se legyen „szolgálatban”, a legtöbb alkalommal szabadnapot vett ki és családostól elvonult valamely testvértelepülésre, csak azért, hogy az úgynevezett gyásznapon ne kelljen a katonai felvonulásokon és egyéb rendezvényeken megjelennie, és a várost képviselnie. Ez másfél évtized alatt bevett szokássá, hagyománnyá vált a hargitai megyeszékhelyen.
Az új elöljáró, aki tulajdonképpen azzal nyert előválasztást és később választást, hogy kampányát egy dologra építette: minden rossz, amit elődje, Ráduly tett (parkolás, kommunikáció, közlekedés-, illetve gazdaságfejlesztés, közbiztonsági kérdések, romastratégia stb.). A nagyon lecsupaszított üzenetek bejöttek, Korodi játszi könnyedséggel győzött azzal az ígérettel, hogy ő mindent másképp fog csinálni.
Korodi a december elsejével is azt akarta megmutatni, hogy ő biza más, mint az elődje. Ő nem fafejű székely, sokkal inkább befogadó európai polgár; ő nem kapukat zár és hidakat éget fel maga mögött, sokkal inkább a nyitás és a párbeszéd híve; ő nem elvonul Románia nemzeti ünnepén, hanem gesztusokat tesz a csíkszeredai románság irányába.
És mi ebben a rossz? – teheti fel a kérdést a tisztelt olvasó. Az időzítés – jöhet a válasz. Igen, az időzítés. Korodi Attila ugyanis nem a Kisegyesülés ünnepét (január 24-ét; Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülésének, a modern román állam megszületésének napját) vagy a román nyelv napját (augusztus 31-ét), esetleg a román himnusz ünnepnapját (július 29-ét) választotta arra, hogy első alkalommal piros-sárga-kékre színezze az egykori Szakszervezetek Művelődési Házát – pedig az év során megtehette volna. Nem, Csíkszereda első emberének december elsejére esett a választása, arra a napra, amikor… na, de ezt mindannyian tudjuk.
Amúgy a tisztánlátás végett megjegyezzük, hogy Korodi sem vett részt a december 1-jei csíkszeredai ünnepségen, holott kapott meghívót a szervezőktől. Korodi Attila – miután kifogásolások özöne lepte el az egyik közösségi oldalt – képekkel próbálta igazát keresni arra, hogy nem ez az első alkalom, amikor a Szakszervezetek Művelődési Házát kiszínesítik. A logikája azonban ott sántít, hogy a példaként felhozott augusztus 20-i és október 23-i piros-fehér-zöld kivilágítást nem a csíkszeredai románság kezdeményezte, hanem maga Csíkszereda Polgármesteri Hivatala. Kétségtelen, hogy itt az ideje a megbékélésnek (Korodi Attila ebben világbajnok), ezt azonban csak akkor fogja elhinni a romániai magyarság, amikor a mi ünnepeink – március 15. és október 23. – alkalmával kirakott magyar zászlók miatt nem kapnak sorozatos büntetést a székelyföldi elöljárók.
Tegyük még hozzá, hogy a december elsejével kapcsolatoson érzések és érzelmek viharát az is erősíti, hogy az ünnep alapját adó nemzetgyűlésen számos ígéretet fogalmaztak meg a nemzeti kisebbségeknek, ám azok teljesítése mind a mai napig várat magára. Így pont az eseményre rárakodott történelmi réteg akadályozza meg abban, hogy ez a nap mindenki ünnepe lehessen. Romániában eddig az nem volt szokás, hogy velünk ünnepeltessék meg december elsejét. Most azonban Korodi Attilán keresztül tulajdonképpen mi is az ünnep részeseivé váltunk. Ízlelnünk kell ennek az új időnek a lendületét.
Kozán István
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
