Ha valaki erősen stresszes, és az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor készen kell állnia, hogy bekövetkezhet a lelki krízis. Persze, ezt éppen azzal lehetne elkerülni, ha a többi között nem arra számítana, aki lelki nehézségekkel küzd, hogy valami rossz fog történni.
Az „idegösszeroppanás vagy idegösszeomlás” nem tényleges orvosi kifejezés, de igen széles körben elterjedt, és pontosan érti mindenki, hogy olyan mentális problémáról van szó, amely akár komoly betegségre, szorongásra vagy depresszióra is utalhat. Idegösszeroppanás miatt az érintettek nem képesek normálisan működni, mert akkora rajtuk a stressz. Az ilyen állapot kialakulásának fizikai, mentális és érzelmi figyelmeztető jelzései vannak, de lehet, hogy nem annyira nyilvánvalóak, mint gondolnánk. A jeleket akkor érdemes igazán komolyan venni, ha pár napnál tovább tartanak. Ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni, mert könnyen lehet, hogy nem leszünk képesek egyedül, szakértő segítség nélkül megakasztani a folyamat előrehaladását. Az rd.com szerint ezek a figyelmeztető jelek – írja a Házipatika.com.
Rövid távon a stressz növelheti azoknak az agyi hormonoknak a termelését, amelyek fokozzák a memória tárolóképességét és javítják a koncentrációt. De a krónikus stressz felszámolja az összpontosítást, ami pedig zavarja az összeszedett munkát, vagy az olyan figyelmet kívánó tevékenységeket, mint a vezetés. Szélsőséges esetekben pedig a túlzott mennyiségű kortizol stresszhormon is rontja a memóriát.
Stressz hatására az agy hormontermelése fokozódik, így több adrenalin jut a szervezetbe, ami aktiválja a „küzdj vagy menekülj” választ, és működésbe hozza az izmokat. Miután az adrenalin hatása elmúlik, a kortizol hatására a szervezet igyekszik feltölteni az elvesztett energiát. A probléma az, hogy ha a magas adrenalinszint nem feszített fizikai aktivitás mellett alakult ki (például nem kellett ténylegesen menekülni egy ragadozó elől), akkor energiaveszteség sincs, csak vágy, hogy együnk valamit. Ilyenkor a magas zsír- és cukortartalmú ételek növelik az örömérzetet. Egyes felmérések szerint az emberek akár 40 százaléka is érintett lehet a stresszt követő „érzelmi evésben”.
Gyomorfájás és görcsök gyakran kísérik a stresszt és a szorongást. A hasi fájdalom, a székrekedés, a puffadás, a gáz és a hasmenés jelezhet akár irritábilis bélszindrómát is, amely a kutatások szerint a szorongáshoz is kapcsolódik. Az IBS egyfajta lehetséges immunválasz a stresszre, bár ezt még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Mivel súlyos betegséggé fejlődhet, a tünetekről feltétlenül érdemes orvossal konzultálni.
Ha valaki egyszer csak elkezd elhanyagolttá válni, foltos, piszkos ruhában járni, és ápolatlan benyomást kelt, akkor ez a nagyon erős stressz jele is lehet. A stressz ugyanis olyan mértékben elszívja az energiát, hogy a beteg képtelen törődni a külső megjelenésével. Szinte beletörődik, hogy pocsékul néz ki, de úgy érzi, hogy túl fáradt, hogy megküzdjön a külsőségek fenntartásáért. Ezt a fáradtságot gyakran kíséri apátia. Ahogy a probléma súlyosbodik, egyre inkább elveszik a boldogság és a motiváció, ami igénytelen öltözködésben és munkavégzésben is megnyilvánul.
A San Francisco State University 110 diákkal végzett tanulmánya bizonyította, hogy ha görnyedten kellett a feladataikat végezniük, akkor ez leszívta az energiájukat. Azok a diákok, akik általában inkább depressziós karakterek voltak, úgy érezték, hogy negatív érzéseik súlyosbodnak, ha görnyedten tevékenykedtek. A rossz testtartás jele lehet a depressziós hangulatnak, így fontos figyelni rá, hogy munka közben természetes ülő tartásban maradjunk, a szándékosan egyenesebb ülés ugyanis segít kivédeni a szomorú érzéseket.
Ha az általában makulátlan otthonban elkezdünk furcsa (halszerű vagy savas) szagokat érezni, akkor ideje foglalkozni a stressz szintjével. A University of Wisconsin-Madison kísérletei szerint ahogy nő a szorongás, úgy emelkedik a szagérzékelés intenzitása. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kellemetlen szagok is növelhetik a szorongást, sőt az alanyokat beleirányíthatják egy szorongási ciklusba.
Ha állandósul az aggodalom valami miatt, amit nem tudunk pontosan meghatározni, akkor gyanakodhatunk túlzott stresszre is. Az extrém stressz képes eltüntetni az aggodalom normális tárgyait a gondolatainkból. Az extrém paranoia egy diagnosztizálatlan szorongásos zavarnak is lehet a tünete, különösen, ha amiatt félünk, hogy munkánkban és társadalmi életünkben leszünk sikertelenek. A szorongásnak ez a fajtája olykor természetes úton is elmúlik, de nem árt orvost is megkérdezni, hogy szükséges-e valamilyen kezelés.
Ha fellépnek az erős stresszre jellemző tünetek, akkor a legfontosabb, amit tennünk érdemes, a lazítás. Például szellemi játékokkal vagy környezetváltozással ki kell zökkenteni az agyat abból a menetből, amely a kellemetlen tünetekhez vezet. A legrosszabb pedig, amit tehetünk, ha hagyjuk magunkat belesüppedni a depresszióba.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
