Szívünk a keringés motorja, az egyik legaktívabb izomcsoport a szervezetben. De hogyan óvhatjuk működését, mit kell tennünk a megfelelő védelméért?
Az egyik legfontosabb szervünk a szív, melyet életünk során alaposan megdolgoztatunk. Keringésünk motorja nagy terjedelmű és tartós összehúzódásra képes a nap minden pillanatában. Percenként átlagosan hetvenkétszer üt, vagyis ennyiszer pumpál ki vért magából, hogy a szervezetet oxigénnel és tápanyagokkal lássa el. Életünk során ez összesen hárommilliárd ütést jelent. Ha szív van, minden van. Nem mindegy tehát, hogy a serényen és megbízhatóan dolgozó életpumpát hogyan gondozzuk, és mit teszünk meg az optimális működése érdekében – írja a Házipatika.com.
A szívizom különleges helyet foglal el a szervezetben. A harántcsíkolt- és a simaizom mellett a három fő izomtípus egyike, úgy, hogy mindkettőből a legelőnyösebb tulajdonságokat egyesíti magában. Nagy erőkifejtésre képes, és nem fáradékony. Vérellátása bőséges. Ez érthető is, hiszen ahhoz, hogy fáradhatatlanul pumpálja a vért, magának is bőséges vérellátásra van szüksége. Érfalainak rugalmasnak kell maradnia, hogy az artériák segítségével oxigént és tápanyagdús vért juttasson a szervezetbe. Illetve fogadja az elhasznált, oxigénben és tápanyagban szegény vért a vénákon keresztül.
Ha az erek nem tágulnak rendesen, hogy átengedjék a vért a test egyes részeibe, a szívnek erőteljesebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgassa, így a vérnyomás emelkedik. A krónikusan emelkedett vérnyomás nagyon megterheli a szívet, és olyan súlyos károsodásokat okozhat a szervezetben, mint a szélütés, szívinfarktus vagy az érszűkület. Ha a vérben tartósan rossz irányba tolódik el a vérzsírok mennyisége, akkor lerakódik az erek falán. A leggyakoribb probléma a koszorúerek elzsírosodása, majd elmeszesedése. Mindezt – és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni -egészséges étrenddel és rendszeres mozgással lehet a legjobban megelőzni.
Ami az étrendet illeti: mindaz, ami jó az érfalnak és az izmoknak, jó a szívnek is. Mindennap együnk zöldségeket és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket és magvakat. Ha lehet, hetente két-három alkalommal együnk halat és fogyasszuk a tenger gyümölcseit. Korlátozzuk a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek fogyasztását, különösen a chipsek, a fehérliszttel készült kekszek, illetve rágcsák maradjanak ki a menüből. Az élelmiszerek címkéjén nézzük meg, hogy milyen összetevőkből készültek, van-e bennük hozzáadott cukor. Kerüljük a sózást, és ha csak tehetjük, válasszunk alacsony sótartalmú ételeket. Főleg vizet igyunk, a cukorral édesített italokat pedig kerüljük el messzire. Az egy-két deci vörösbor ebédhez vagy vacsorához kifejezetten szívbarát választást jelent.
A szív- és keringési zavarok népbetegséggé váltak Magyarországon. A mozgásszegény életvitel és az egészségtelen táplálkozás számos egyéb baj forrása, de az biztosnak látszik, hogy hosszú távon a szív szenvedi meg legjobban ezek hiányát. Szakértők szerint a szívnek az a jó mozgás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot. A WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. Például úszáskor az egész test izomzatát mozgatjuk, szemben a futással, ahol inkább a lábak dolgoznak (ahová több vért, oxigént kell a szívnek pumpálnia, cserélnie az agy utasítása szerint).
A megfelelő étkezés és mozgás mellett jó szolgálatot tehetnek a szív védelmében a különféle táplálékkiegészítők. Itt is működik a szabály: ami jó az érfalnak és az izmoknak, jó a szívnek is. Ebben a körben különösen a magnézium és káliumtartalmú készítmények ajánlottak, melyek együttes hatása számos előnnyel bír a szívműködésre nézve. A kálium-, kalcium-, nátrium- és magnéziumion koncentrációjának és eloszlásának aránya befolyásolja a szívizom összehúzódását. A magnézium- és a kálium-aszpartát javítja a szívizom metabolizmusát. A magnézium továbbá a magas koleszterinszintűeknek is igen fontos ásványi anyag, mivel segít beállítani a normális koleszterinszintet.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
