A dolgozó népet szolgálták? Ezzel a címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottságán belül működő katonai munkacsoport 10 tanulmányt tartalmazó kötete, amely a fegyveres testületek és a pártirányítás viszonyát vizsgálja 1957 és 1989 között – mondta el Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a kötet szerkesztője.
Klasszikus kádári szlogen volt, hogy a dolgozó népet szolgáljuk, mondták magukról a katonák, a rendőrök a munkásőrök, és tulajdonképpen ezt fordítottuk meg, és tettük fel a kérdést, hogy valóban a dolgozó népet szolgálták a fegyveres testületek a pártállam időszakában, vagy valami egészen mást? – mondta Ötvös István.
A kötet azt próbálja bemutatni, hogy mennyiben nem a dolgozó népet, hanem a pártot szolgálták, nem elsősorban a rendőrség és nem elsősorban a hadsereg, hanem a kifejezetten pártirányítás alá vont, a pártna logikájával megszervezett szervezetekre fókuszál, mint például 1956 után Magyarországon a karhatalom, illetve a munkásőrség.
A történész elmondta, hogy a kötet legfontosabb újdonsága, hogy rámutat arra, hogy a Kádár-rendszer mennyire fókuszált a karhatalomra és a munkásőrségre.
„Ezek tulajdonképpen nemcsak olyan fegyveres erők, amelyek a pártot szolgálják, hanem az állam egészét megszervező know-how-t, az állam megszervezéséhez szükséges személyi állományt biztosítják. A külföldi példák is azt támasztják alá, hogy a kommunista államok a fegyveres erőket helyezik a centrumba, és onnan építkeznek, onnan emelik ki az embereket, onnan viszik tovább az állam személyi állományának egy jelentős részét” – mondta a kötet szerkesztője.
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
Ötvös István elmondta, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál a munkásőrségről, a karhatalomról olyan alapkutatások folynak, amelyeket korábban még nem végeztek el. A személyi állománnyal kapcsolatban például meghatározták azt is, hogy honnan érkeztek be, és ha távoztak, akkor hova távoztak a fegyveres testületekből. A legutóbbi időszakban megismert levéltári forrásokra támaszkodva a kötet bemutatja e testületek szociometriai keresztmetszetét.
„Ezek a fegyveres testületek személyi állománya egy olyan hálózatot képez 1957 és ’89 között, amely a rendszer egészét meghatározza, és az egész rendszer életében működőképes hálózat. A kommunista diktatúrán belül egy adott pillanatban fölé nőnek a rendszernek” – mondta a töténész.
A dolgozó népet szolgálták? Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban című könyv az első állomása egy reménybeli sorozatnak, amelynek a második kötete is készül már – mondta el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. Ez kifejezetten szovjet, kelet-németországi és román példákon keresztül fogja bemutatni a párt által vezetett fegyveres testületek működését, megszervezésének módját, és a kötet fő kérdése az lesz, hogy mennyire egyediek ezek az országok, hol ismerhetők föl a központi, moszkvai irányításnak a jelei, vagy pedig csak arról van szó, hogy hasonló pártok hasonló módon szervezték meg a saját speciális fegyveres erőiket, amelyek a párt hatalmát voltak hivatva fenntartani – tette hozzá Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
