Szombattól kötelező lesz maszkot viselni zárt térben, az egészségügyben dolgozókat kötelezik a harmadik oltás felvételére is. Már a koronavírus újabb változata, a delta plusz is megjelent Magyarországon. Közös nyilatkozatban állnak ki a visegrádi országok az atomenergia mellett
Szombattól kötelező lesz maszkot viselni zárt térben – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a kormányinfón elmondta, hogy az iskolák esetében az igazgatók dönthetnek a maszkviselésről. Bejelentette azt is, hogy az egészségügyben dolgozókat kötelezik a harmadik oltás felvételére is, és hasonló szabályozásra készülnek az államigazgatásban is. Hamarosan megjelenik a részletes szabályozás, eszerint a második oltást követő 7. hónap végéig kell felvenni a 3. oltást. Hozzátette: matematikusok szerint a járvány 4. hulláma november végén, december elején tetőzhet. Szólt arról is, hogy a kisvállalkozások is beléphetnek az alacsonyabb rezsiárakat biztosító egyetemes szolgálatatói körbe.
A koronavírus újabb változata, a delta plusznak elnevezett mutáns is megjelent Magyarországon – közölte az országos tisztifőorvos. Müller Cecília a kormány hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóban úgy fogalmazott: ez azt jelenti, hogy a vírusnak egy rendkívül gyorsan fertőző formája terjed. Hozzátette: már a tünetek megjelenése előtt két nappal fertőzhet az, aki megkapta a vírust, így az egy háztartásban élők különösen nagy veszélynek vannak kitéve. A tisztifőorvos ismét oltásra biztatott mindenkit, és felhívta a figyelmet arra, hogy hétfőn oltási hét indul.
Szlovákiában karanténra kötelezik hétfőtől az oltatlanokat, mert a betegek számának növekedése miatt egyre telítettebbek a kórházak. A 5,5 millió lakosú országban rekordszámú új fertőzöttet regisztráltak az elmúlt napokban. Az intézkedések hétfőn lépnek életbe, és előreláthatólag három hétig maradnak hatályban, a szomszédos Ausztriában meghozott döntésekkel összhangban.
Elfogadta a koronavírus-járvány elleni védekezés új keretrendszeréről szóló indítványt a német szövetségi parlament. A kivételes jogrend november 25-i megszűnése után a védekezést a fertőző betegségek elleni küzdelemről szóló törvény megreformált változata alapján kell folytatni. A jogszabály alapján a védekezésről szóló döntésekbe ismét be kell vonni a Bundestagot és a tartományi parlamenteket. Így nem irányíthatják többé a védekezést rendeleti úton.
Olaszország harminc katonai orvossal és nővérrel segíti jövő héttől Szlovéniát a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Előzőleg Ljubljana kért támogatást több uniós tagországtól, Magyarország 10 orvost küld. A szlovén egészségügyi miniszter még a múlt héten rendelte el a teljes egészségügyi szféra mozgósítását. A tárca felhívást küldött a nyugdíjas orvosoknak, az orvosegyetemeknek és az egészségügyi középiskoláknak is.
Görögországban rendeletben kötelezték a magánorvosokat az ország öt északi régiójában, hogy vállaljanak részt a koronavírussal fertőzött betegek ellátásban. November elején a kormány szigorított a beoltatlanokra vonatkozó rendelkezéseken, az érintettek csak negatív koronavírusteszt felmutatásával léphetnek be a zárt közintézményekbe. A mintegy 11 milliós ország lakosságának körülbelül 61 százaléka kapta meg az összes szükséges oltást.
Közös nyilatkozatban állnak ki a visegrádi országok az atomenergia mellett, amely szerintük a klímavédelmi célok elérését szolgálja. A dokumentumot Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter, illetve a cseh, lengyel és szlovák kormány képviselői írták alá Pakson. A magyar miniszter kiemelte, az atomerőművek úgy segítik elő az Európai Unió éghajlat-semlegességi célkitűzésének elérését, hogy közben erősítik az ellátásbiztonságot, és tiszta áramellátást biztosítanak megfizethető áron.
Jövő júniusig meghosszabbította és bővítette az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszer hatályát az Európai Bizottság. A keret hatálya december 31-én járt volna le. A brüsszeli testület beruházástámogatási intézkedéseket is bevezetett, amelyek a válság következtében elmaradt beruházások pótlásában segítik a tagállamokat. Az uniós testület emellett fizetőképességet támogató intézkedéseket is hozott. A cél, hogy magánforrásokat mozgósítson a kis- és közepes vállalkozások támogatására.
Hosszú távú biztonsági garanciát vár a Nyugattól az orosz elnök, aki azt is hangsúlyozta: Moszkva már többször figyelmeztetett arra, hogy nincs szüksége konfliktusokra az ország nyugati határain. Vlagyimir Putyin az orosz külügyi tárca rendezvényén úgy fogalmazott: a NATO Moszkvával szemben hangsúlyozottan konfrontatív magatartást tanúsít és választ helyezett kilátásba. Bírálta Lengyelországot, amiért könnygázt és vízágyúkat vetett be a határát átlépni akaró migránsokkal szemben. Közben Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő Varsóban továbbra is bírálta a kapcsolatfelvételt a minszki rezsimmel.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
