A járvány elleni védekezés mellett több fejlesztésre is rákérdeztek az Országgyűlésben a képviselők. Gulyás Gergely bejelentette: megvan a hatmilliomodik beoltott Magyarországon.
Latorcai János elmondta, a házelnök az országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására egy állandó bizottságot jelölt ki.
MSZP: mikor éri el a szociális dolgozók bére az átlagbér szintjét?
Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, mikor éri el a szociális dolgozók bére az átlagbér szintjét. Mikor és milyen védőeszközöket kapnak a koronavírus-járvány negyedik hullámában?
Szerinte a kormány nem figyelt oda a szociális dolgozókra, akik nem kaptak egyszeri 500 ezer forintos juttatást sem, mint az egészségügyi dolgozók. Ebben az ágazatban a legalacsonyabbak a bérek – tette hozzá.
Rétvári Bence államtitkár válaszában egyetértett azzal, hogy emelni kell a szociális dolgozók bérét, de értetlenségét fejezte ki, hogy ezt egy szocialista képviselő teszi szóvá, akinek pártja elvett tőlük egy havi bért.
Ismertette: január elsejétől 20 százalékkal emelkednek a szociális szférában a bérek. Míg 2010-ben 137 ezer forint volt az átlagbér, jövőre 370 ezer forint lesz – közölte.
Varju László (DK) ara hívta fel a figyelmet, hogy egyre többe kerül a temetkezés. Hozzátette: miközben a kormány az önkormányzati cégeknél megtiltotta a díjemelést, közben az állami Nemzeti Örökség Intézete megemeli a Fiumei úti temető díjait.
Közölte, ma egy átlagos temetés 360 ezer forinttól indul és 27 százalékos áfa terheli. Azt firtatta, a jelenlegi inflációs adatok mellett tervezik-e csökkenteni a temetkezési költségek áfáját.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, nem hiszi, hogy a temetkezés költségeinek emelkedésére az a válasz, hogy csökkentsék az áfát. Az áfacsökkentéssel azok járnának jól, akik a minőségi szolgáltatásokat veszik igénybe, nagyobb összeget fizetnek – mondta.
Hozzátette: 2013 óta folyamatosan nő a fogyasztás, ami mutatja, hogy a jövedelmek „rendszeresen” legyőzik az áremelkedést és az inflációt. Megoldásként beszélt a szociális temetés bevezetéséről.
LMP: hogyan támogatják a szilárd tüzelővel fűtő háztartásokat?
Hohn Krisztina (LMP) azt mondta, több mint félmillióan nem tudják az otthonukat kellően fűteni télen, sokuknak probléma a tüzelőanyagok biztosítása. Megjegyezte, a tűzifa ára az elmúlt években nagy mértékben nőtt, míg a gáz és a távhő ára csökkent.
Hogyan tervezi a kormány az energiaszegénység csökkentését? Hogyan támogatják a szilárd tüzelővel fűtő háztartásokat? – kérdezte.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, számtalan energiahatékonysági intézkedés van Magyarországon, amelyeknek a fő célja a családok támogatása. Felhívta a figyelmet arra a 200 milliárd forintos programra, amely a szegényebb régiókban élő, átlagjövedelem alatti családokat támogatja.
Azzal vádolta a képviselőt, hogy azokkal a „komcsikkal” akar kormányozni, akik alatt a rezsiköltségek az egekbe ugrottak.
Párbeszéd: Magyarország nem klímabajnok
Tordai Bence (Párbeszéd) szerint Orbán Viktor kormánya nem klímabajnok, hanem a klímakatasztrófa elleni védekezés egyik legaljasabb akadályozója; most azért lobbiznak, hogy a gáz és az atomenergia zöldenergiának minősüljön és uniós forrásokat lehessen felhasználni hozzá.
Bírálta a magyar klímacélokat.
Schanda Tamás államtitkár közölte, a képviselő soha semmit nem tett a környezeti örökség védelme érdekében, csak beszél, dumál, nem szavazta meg a klímavédelmi törvény sem. A Párbeszéd főpolgármesterének ígéretei klímavédelem területén csak üres lufik – hangoztatta, közölve: a Párbeszéd nem zöld, hanem újkommunista.
Fidesz: mikor adják át hatvani vasútvonal rákosmenti felújított szakaszát?
Dunai Mónika (Fidesz) azt tudakolta, mikorra várható a hatvani vasútvonal rákosmenti teljesen felújított szakaszainak és az új megállóhelynek az átadása.
Schanda Tamás államtitkár közölte, a vasútvonal XVII. kerületet érintő szakaszának és az Akadémia úti új megállónak a hónap végén tervezik a műszaki átadás-átvételét. A vonatok a december 12-től állhatnak meg az új megállóban – tette hozzá.
KDNP: hol tart a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése?
Földi László (KDNP) azt kérdezte, hol tart a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Felidézte: a baloldali kormányok 2010-ben rengeteg adósságot hagytak maguk után, az útfejlesztésekkel nem törődtek és a meglévő hálózatot is elhanyagolták. A jelenlegi kormány célként jelölte meg, hogy minden megyei jogú várost négysávos úton lehessen megközelíteni és az utak elvezessenek az országhatárig. Az elmúlt tíz évben lendületet kapott a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése – értékelt.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány prioritásként kezeli a közúti közlekedés fejlesztését és a színvonal folyamatos javítását. A beruházásokat, fejlesztéseket a koronavírus-járvány ellenére is töretlenül és zavartalanul végzik. 3600 milliárd forintból több mint 200 nagyszabású közúti fejlesztés valósulhat meg 2016-24 között, 2000 kilométer fölé növelve a teljes gyorsforgalmi úthálózat hosszát.
Független képviselő a közútfejlesztésekről
Farkas Gergely független képviselő szintén a közútfejlesztésekről érdeklődött. Mint mondta, a 2018-as választások előtt a 2020-ra tervezett felújítások közé sorolta a kormány az addig rendbe nem tett utakat. Példaként említette többi között a Kecel-Kiskunhalast érintő szakaszt és az 54-es főút egyes szakaszait. Jelezte, ezeknél nem történt értékelhető előrelépés.
Schanda Tamás úgy reagált: az elmúlt évtizedben több mint 750 milliárd forint értékben több mint 6 ezer kilométer útszakaszt tettek rendbe. A baloldali kormányok felelőtlensége miatt ugyanakkor rengeteg karbantartási munka halmozódott fel – jegyezte meg. Az idei munkálatoknak köszönhetően vidéken akár összesen 1250 kilométeren javulhat a helyi életminőség – jelezte az államtitkár
Jobbik: miért nem foglalkoznak a balatonfenyvesi ásványvízzel?
Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte, miért nem foglalkoznak a balatonfenyvesi ásványvízzel. Rámutatott: a kút 1969 óta ontja magából a minősített ásványvizet, de 52 éve kihasználatlan ez a forrás, 30 ezer liter ásványvíz tör fel naponta és tűnik el nyomtalanul. Az ásványvíz fogyasztásra alkalmas és palackozni is lehetne, gyógyhatással bír – jegyezte meg a jobbikos politikus.
Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte: a kút jelen állapotában működtetésre nem alkalmas, új kutat kellene fúrni. A kút hasznosításának lehetőségét a helyi önkormányzat próbálja segíteni, többek között megfelelő területi besorolással.
MSZP: a kormány miért nem válaszol a járvánnyal összefüggő kérdésekre?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a kormány nem teljesíti törvényben előírt kötelességét, és nem válaszol a járványhelyzetre vonatkozó kérdésekre. Az írásban benyújtott 12, többek között az oltottakra, kórházban ápoltakra vonatkozó kérdést szóban is megismételte és azt firtatta: mi indokolta például, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a korlátozások alól.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára közölte: a kormány célja, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a járvány kezdete óta. Emlékeztetett: november 1-jétől a munkáltatók előírhatják a védőoltást, a közösségi közlekedésben kötelező a maszk viselése, az egészségügyi intézményekben látogatási tilalmat vezettek be, és Magyarország az unión belül elsőként biztosította a harmadik oltás felvételének lehetőségét. Ezen felül is minden más adatról tájékoztatást adtak – jelentette ki Rétvári Bence.
DK: mikor kezdik komolyan venni a járványügyi helyzetet és a polgárokat?
Bősz Anett (DK) szerint azokban a társadalmakban volt a legjobb a járvány kezelése, ahol a kormányzat felelős polgárként tekintett az emberekre, akikkel információkat osztott meg, és egyéni felelősségvállalásra kérte őket.
Hozzátette: a magyar emberek azért vesznek komolyan tévhiteket, mert a kormány nem adott nekik konkrét szakmai vagy tudományos igénnyel írt válaszokat semmire.
Rétvári Bence kiemelte: Európa számtalan országában sokkal kritikusabb a járványhelyzet mint bármikor. Komolyságra van szükség – hangsúlyozta az Emmi államtitkára, hozzátéve, hogy az ellenzék nyitásról szóló összevissza beszéde, az általuk „emberkísérletnek” nevezett kínai vakcina ellen benyújtott petíció ugyanakkor nem ezt szolgálta.
Megjegyezte: a magyar járványkezelést a WHO főigazgatója is elismerte.
LMP: az út szélén hagyja a kormány a közfoglalkoztatottakat?
Hohn Krisztina (LMP) a közfoglalkoztatottakat Magyarország legelhanyagoltabb és leginkább kiszolgáltatott csoportjának nevezte és elmondta: bérük 2011 óta egyre jobban leszakad a minimálbértől. Ezért az ellenzéki politikus újból beterjeszti az LMP javaslatát, hogy a közfoglalkoztatotti bér ne lehessen kisebb a minimálbér 70 százalékánál, a szakképzettséget igénylő közfoglalkoztatotti bér pedig a garantált bérminimummal legyen ugyanilyen arányban.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: a kormány célja, hogy segély helyett munkát adjon, melyhez az átmeneti foglalkoztatásnak tekintett közfoglalkoztatás jelentősen hozzájárult.
Hozzátette: a közfoglalkoztatottakat az anyagi motiváció szempontjából is érdekeltté kell tenni abban, hogy a versenyszférában vállaljanak munkát. A közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közelítése a gazdaságban levő munkaerőhiány csökkentése ellen hatna – emelte ki. Közölte, hogy a 2022-es költségvetésben 120 milliárd forint áll rendelkezésre a közfoglalkoztatásra.
Fidesz: folytatódnak-e a Pécset érintő kormányzati beruházásösztönzések?
Hoppál Péter (Fidesz) arról beszélt: számos kormányzati támogatással megvalósult beruházás érkezett már Pécsre, a dél-koreai, japán és dán vállalatok azt mutatják, hogy Pécs képes befektetőket vonzani.
Kulcskérdésnek nevezte a Dunántúl legnagyobb városának fejlesztését, ahol van szabad munkaerő-kapacitás, a tudományegyetem révén megfelelő felsőoktatási partner áll rendelkezésre, az M6-os autópálya és a bővítés alatt álló pogányi repülőtér pedig képes lesz a vállalatok logisztikai kiszolgálására is.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: Baranya megyében 2014 óta 33 kiemelt működőtőke-beruházás kapott támogatást mintegy 242 milliárd értékben. A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló versenyképességet növelő támogatási program segítségével 30 beruházás valósult meg a megyében 16 milliárd forint befektetési volumenben több mint 6,8 milliárd forint állami támogatással megőrizve 5800 munkahelyet.
Az államtitkár jelenleg 14 Baranya megyei telephelyet vizsgáló projektről is beszámolt, melyek 4200 új munkahelyet és mintegy 400 milliárd forintnyi befektetést jelenthetnek a megyének.
DK: mikor számolnak el a vadászati világkiállítás pénzeivel
Varga Zoltán (DK) a vadászati világkiállítás költségeinek elszámolásáról érdeklődve arról beszélt: a projekt megvalósítása során a világjárvány közepén szórták el adófizetői pénzből személyes hobbira, most pedig napról napra derülnek ki gyanús ügyek, kifizetések.
Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal csak álhíreket tud terjeszteni, „egyszemélyi fake news-gyárnak” nevezve a kérdezőt.
A világkiállítás összesen 17 milliárd forintba került – közölte, hozzátéve, ebből megvalósult a 75 ezer négyzetméteres kiállítás mellett fél tucat nemzetközi konferencia, számos hazai felvezető rendezvény is.
Jelezte: a helyszínül szolgáló Hungexpo e rendezvénytől független felújítása 55 milliárd forintba került; a teljes eseménysorozaton 1,5 millió látogató vett részt, a Hungexpón 600 ezren jártak.
LMP: mi lesz a V0 vasút sorsa?
Keresztes László Lóránt (LMP) a főváros lakóterületein áthaladó vasútforgalmat csökkenteni hivatott V0 beruházás sorsáról érdeklődött, felvetve, lemondott-e a kormány erről a projektről.
Szerinte a fejlesztés – amelynek 2017-re kellett volna elkészülnie, de „jól látható, hogy ebből semmi nem lesz” – nem a patrióta gazdaságot, hanem a kínai tömegtermékek országon keresztül szállítását szolgálja.
Válaszában Schanda Tamás „újabb teljes álhírt” említett, mondván, kudarcról csak a baloldali vasútpolitika kacsán lehet beszélni, majd a kérdezőt azzal bírálta, hogy zöldpártiként folytat vasútellenes politikát, támadva a környezetkímélő megoldásokat kínáló projekteket.
Közölte: a Budapest-Varsó nagy sebességű vasút vonalának kijelölésével új szempontok merültek fel a V0-val kapcsolatban; az új tender jelenleg is folyamatban van.
Jobbik: kapnak-e kompenzációt az önkormányzatok?
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról kérdezte a pénzügyminisztert, hogy „már megint az önkormányzatok húzzák a rövidebbet” vagy kapnak-e jövőre is kompenzációt a járvány idején számos bevételtől megfosztott települések, amelyek önerőből nem tudják elvégezni a szükséges beruházásokat.
Tállai András, a szaktárca parlamenti államtitkára azt közölte, lesz kompenzáció, az idei, 56,7 milliárdos kifizetéshez hasonló módon ad támogatást jövőre a kormány, majd a 2010 óta az önkormányzatok támogatására tett kormányzati lépéseket sorolta.
LMP: felülvizsgálják-e a nyugdíjemelést
Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy felülvizsgálják-e a jövő évi, szerinte irreálisan alultervezett, három százalékos nyugdíjemelést, miután 2012 óta nem látott mértékű, 6,5 százalékos az infláció, a nyugdíjasok legfőbb fogyasztási cikkei, az élelmiszerek ennél is nagyobb mértékben drágulnak.
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc kormányzása idején elvették a 13. havi nyugdíjat, meg akarták adóztatni ezt az ellátást, csökkent a kifizetések vásárlóértéke, az egekbe emelkedett a rezsi, ezzel pedig a nyugdíjasokat, az időseket teljes létbizonytalanságba taszították.
Hozzátette: a gazdaság teljesítménye megengedi, hogy a kormány teljes mértékben visszaadja a Gyurcsány-kormány idején elvett 13. havi nyugdíjat.
Jobbik: miért kerül Hajdúnánásra a MotoGP-pálya?
Steinmetz Ádám (Jobbik) arról tudakozódott, a félig kész sávolyi pálya helyett milyen szakértői vélemények alapján költöztetik Hajdúnánásra a MotoGP-versenyek helyszínét, miközben a Magyar Motorsport Szövetséggel nem egyeztettek a kérdésben.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt: a baloldali kormányok döntötték be a sávolyi beruházást, mert csak ígérgetni, aztán pusztítani tudnak.
Hozzátette: a pálya előkészítése során számos magyarországi és külföldi szakemberrel egyeztettek, de a keretfeltételeket nem hazai szereplő, hanem a jogok tulajdonosa szabja meg, az elvárások teljesülését pedig Talmácsi Gábor egykori versenyző ellenőrzi, aminek elegendő garanciának kell lennie.
Azonnali kérdések – Jobbik: meghallja a kormány az orvosi kamara hangját?
Balczó Zoltán (Jobbik) több, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nevében beszélő orvos álláspontját ismertette. Egyik szerint kritikus a szakemberhiány, az egészségügyi ellátórendszer pedig rosszabb helyzetben van, mint a koronavírus-járvány harmadik hullámában. A közlő szerint be kellene vonni azokat az önkénteseket a munkába, akiket betanítottak erre. Egy másik vélemény az ügyeleti rendszer rendezését szorgalmazta.
Meghallják önök a MOK hangját? – kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: folyamatosan egyeztet a kormányzat az országos kamarával, ennek köszönhető a történelmi léptékű béremelés is.
A MOK elnökének szavait idézte, aki méltatta, hogy kérésükre megkapták a kért béremelés teljes összegét. Hangsúlyozta: a kormány nem változtatott a kamara bértáblajavaslatán.
Jövőre pedig 239 milliárd forint többletet fordít a kabinet egészségügyi béremelésekre – fűzte hozzá.
MSZP: hol a kormány fegyvere a pandémia ellen?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, hol a kormány fegyvere a pandémia ellen.
Emlékeztetett, Magyarországon tavaly december 27-én adták be az első koronavírus elleni oltást, azóta mintegy hatmillióan kaptak vakcinát.
Szerinte a szakma mindennap „kiabál” és további intézkedéseket sürget, a miniszterelnök mégis azt nyilatkozza, hogy a kormány nem tud több embert meggyőzni az oltásról.
Hány embernek kell még meghalnia, hogy meghallják, amit a szakma kér? – kérdezte.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: a fegyver mindazok vállában van, akik beadatták az oltást, hiszen ők élvezik a lehető legnagyobb védettséget. Közös felelősségnek ítélte minél több ember meggyőzését a vakcina szükségességéről.
Átlépte a hatmilliót az első oltásban részesülők száma,
de a két oltás is mintegy fél évig ad védettséget – mondta, erre hivatkozva a harmadik vakcina felvételére kérve az embereket. (A délelőtt közzé tett jelentés szerint 484 híja volt a hatmilliónak, a koronavirus.gov.hu oldalon cikkünk megjelenésekor még nem jelent meg információ arról, hogy megvan a határkő.)
Kijelentette: a kormány és az egészségügy mindent megtesz az emberek életének védelméért, ugyanakkor etikátlan az emberek halálát politikai eszközként felhasználni. Mindenkinek a saját felelőssége az oltás felvétele – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
