A szlovákiai politikusok ugyan rengeteget beszélnek a megújuló energiaforrások felhasználásának a növeléséről, a szakmai szervezetek szerint azonban ezért valójában rendkívül keveset tesznek, e téren így továbbra is jelentős lemaradásban van az ország. Mit tehetnénk, hogy javuljon a helyzet?
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének a legnagyobb skóciai városban, Glasgowban zajló, hivatalosan hétfőn megnyitott és november 12-ig tartó ülésén ugyan már eddig is rengeteg ígéret hangzott el a politikusok részéről, ám hogy ezekből mi valósul meg, az egyelőre a jövő kérdése. A szakemberek szerint jóval kevesebb hangzatos beszédre és több hatékony intézkedésre lenne szükség. Mindez érvényes Szlovákiára is. „Nagyon szívesen számolnánk be arról, hogy a szlovák kormány látványos előrehaladást tett a klímaváltozás okozta negatív hatások enyhítését célzó vállalásainak a teljesítésében, a megújuló energiaforrások esetében azonban ez egész biztosan nem lenne igaz” – nyilatkozta lapunknak Kateřina Chajdiaková, a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI) koordinátora.
A megújuló energiaforrások (szélenergia, napenergia, vízenergia, geotermikus energia, biomassza) a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) alternatívái, amelyek segítséget nyújtanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, diverzifikálják az energiaellátást, és csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok (különösen az olaj és a gáz) megbízhatatlan és változékony piacaitól való függést. A megújuló energiaforrások használatának az előmozdítására irányuló uniós jogszabályi keretrendszer jelentős fejlődésen ment át az elmúlt 15 évben. Az uniós vezetők 2009-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra az uniós energiafogyasztás 20%-át megújuló energiaforrásokból biztosítsuk, 2018-ban pedig már azt, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 32%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Szlovákia e tekintetben továbbra is jelentősen lemarad. „Nálunk a megújuló energiaforrások részaránya manapság is 17 százalék alatt mozog, és az ország vállalásai szerint ezt 2030-ig is csak 19,2 százalékra szeretnék növelni, ami az uniós intézmények szerint nem nevezhető nagyon merész célnak” – mondta el Chajdiaková, aki szerint botrányos az ország hozzáállása.
Mi gátolja a megújuló energiaforrások használatának az elterjedését? „A legnagyobb gond, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetések rengeteg, teljesen értelmetlen és magas adminisztratív költséggel járnak, amelyek miatt alaposan megdrágul az energiatermelés. Az engedélyezési folyamat is rendkívül hosszadalmas, ami manapság a legtöbb problémát a szélerőművek építőinek okozza” – mondta el Ján Karaba, a Szlovákiai Fotovoltaikus Szövetség és Megújuló Energiaforrások (SAPI) igazgatója. Szerinte az ágazatban vállalkozóknak manapság nem elsősorban állami dotációkra, hanem kiszámítható jogi környezetre és kevesebb adminisztratív akadályra lenne szükségük.
„A megújuló energiaforrások nélkül Szlovákia a legalapvetőbb klímacélkitűzéseit sem lesz képes megvalósítani” – mondta el Chajdiaková. A Szlovák Klímakezdeményezés ezért szerdán a kormányhoz, azon belül is elsősorban a környezetvédelmi és a gazdasági tárcákhoz fordult segítségért, arra kérve őket, hogy minél hamarabb számolják fel a megújuló energiaforrások elterjedését gátló akadályokat, növelve az ágazat vonzerejét a befektetők számára.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
