Galló Béla az MSZP-ről: Túlélési szimatuk a minap például hol Dobrevhez, hol Márki-Zayhoz irányította őket, ám ennek semmi köze sincs pártjuk „jövőjéhez”, no pláne megújulásához. Bukó társaival együtt Lendvai is csinált egy pukedlit Dobrev felé, miközben előtte Márki-Zaynak tettek hűségnyilatkozatot. Mindezt természetesen „felelős politikusokként”…
Az egykori MSZMP-, majd MSZP-székház belseje 6 évvel ezelőtt – szellemvarosok.hu
Pár éve „A halottkém jelenti” címmel írtam néhány blogot erre a fórumra, az MSZP hosszú agóniájáról. Merészeltem megelőlegezni azt a végeredményt, aminek előbb-utóbb nyilvánvalóan be kell következnie.
Lendvai Ildikó most mintha megerősítené a halotti bizonyítványt. Azt mondja, pártjának feltehetőleg nincs már sok hátra, az MSZP-nek hamarosan annyi. Ő, aki maga is tevékeny előidézője volt ennek az agóniának, közelről és felülről látott mindent, a végkifejletet így minden bizonnyal pontosabban ítéli meg nálam.
Ne higgyenek nekem, higgyenek neki.
A politikában az agyhalál és a porondról való végleges eltűnés nem esik feltétlenül egybe. Az MDF, az SZDSZ is húzta egy darabig, miután politikailag már nem létezett. Ahogy a halottnak nő még a haja és a körme, agyilag az MSZP is régóta befejezte már, miközben formálisan még mindig vegetál, ha vergődésében nincs is sok társadalmi köszönet.
A szocialista politikusok megérdemlik végzetüket.
Történelmi bűnük, sőt hibájuk, hogy miközben elterpeszkedtek a baloldali térfélen, előbb fokozatosan, később aztán már egyre inkább felgyorsulva tettek tönkre mindent, ami egy nemzeti, demokratikus baloldal értékalapja lehetett volna. Eszükbe sem volt például visszanyúlni az 1948 előtti – korszerűsített – szocdem hagyományokhoz. Mi több, ők voltak ebben a leginkább ellenérdekeltek.
Kádár köpönyegéből kibújva szolgálták ki a neoliberális világkurzust. Minden baloldali elemet feladva, komprádor módon a multikhoz idomultak, s ezt nevezték progresszív politikának.
Gyurcsányra, aki leginkább megtestesítette mindezt, úgy dermedtek rá, mint ketrecbe zárt nyúl mered az óriáskígyóra. Ő pedig miután előbb kiharapott belőlük egy darabot, lassan komótosan magába gyűrűzte őket. Valamicske talán kilóg még belőlük, de már nem sokáig.
Egzisztenciális egérutak persze kínálkozhatnak nekik, és kínálkoznak is. Túlélési szimatuk a minap például hol Dobrevhez, hol Márki-Zayhoz irányította őket, ám ennek semmi köze sincs pártjuk „jövőjéhez”, no pláne megújulásához. Bukó társaival együtt Lendvai is csinált egy pukedlit Dobrev felé, miközben előtte Márki-Zaynak tettek hűségnyilatkozatot. Mindezt természetesen „felelős politikusokként” az ellenzéki egység jegyében teszik, mi másért? Épp csak azt nem vágják vészesen fogyatkozó szavazóik képébe, hogy az MSZP haló poraiban, a politikai semmi felé hullva is a „dolgozó népet” szolgálja.
Fel se merül bennük mi okozta hosszan tartó és visszafordíthatatlan agóniájukat, mi vezetett ide, kik a lejtőfelelősök. Csak nem a „népnemzetiek”? Csak nem a „populisták”? Csak nem a „buta vidékiek”? Csak nem a Zorbán?
Nincs rá válaszuk.
Kezükből hiányzik a tükör, azt régen összetörték már.
Tragikomédiájuk vége tényleg közeleg.
Bizony Ildikó, ideje búcsúzkodni.
Galló Béla
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »