A győri közgyűlés keddi ülésén az első érdemi vita a rendezési tervmódosítás hatályba lépéséig elrendelt változtatási tilalom kapcsán alakult ki. Parázs szócsatáról nem beszélhetünk (főképp a későbbi parkolási vitával összevetve), s a rendeletet is nagy többséggel fogadta el a testület.
A városstratégiai bizottság ülésén már szóba került, hogy a számokkal kódolt övezetek egy átlagember számára nem értelmezhetők, magyarán fogalmuk sincs arról, hogy az ő utcájukat, házukat érinti-e a változtatási tilalom második verziója. Pollreisz Balázs az ellenzék oldaláról úgy fogalmazott, „ez legfeljebb akkor derül ki, amikor a kedves szomszéd feljelentése után az embert megbünteti a hatóság”. Éppen ezért a rendelet térképes megjelenítését kérte az előterjesztőtől, Gyimóthy Ákos főépítésztől.
Látszólag ártatlan kérdés volt ez, de a rögön utána felszólaló Balla Jenő független képviselő egy internetes linkre hivatkozott, ahol a számok szerinte viszonylag könnyen és egyértelműen dekódolhatók az átlagemberek számára is. Felszólalásának ugyanakkor nem ez volt lényegi része, hanem az, hogy ha Győr nem talál megoldást arra, hogy a leendő lakóparkoknak, az ott épülő házaknak helyet (városrészt) találjon, akkor az emberek ki fognak költözni. Győrből. „Már most is ez történik, elég megnézni a Szitásdomb II-őt, amelynek minden parcellája elkelt, s az oda költözők mind vámosszabadi lakosok lesznek, nem győriek. Ugyanakkor a városba jönnek dolgozni, ide hozzák a gyerekeket iskolába, a közlekedés és az infrastruktúra ezt nem bírja.”
Dézsi Csaba András polgármester Bella Jenővel egyetértett, a városnak fejlődnie kell, s az nem jó tendencia, hogy az emberek kiköltöznek a városból. S bár az ezerlakásos, Tatai úti lakópark kérdése a mostani közgyűlésen nem került a napirendi pontok közé, ennél a résznél azért sűrűn emlegették. A polgármester megismételte a változtatási tilalom célját: addig, amíg a rendezési terv megszületik, nem szeretnének olyan új házakat gombamód nőni, amelyeknél „a lépcsőházból egyenesen a közforgalmi útra lép az ember, mert még járda sincs”. Kiemelte, hogy az építési engedélyeket már nem a város, hanem a kormányhivatal adja ki, Győrnek annyi beleszólása lehet, hogy a változtatási tilalommal szabályozza az építkezések méretét. Arra a megjegyzésre, amit szintén Pollreisz Balázs tett: „egy kémény vagy egy ablakcserével is megnehezíti a változtatási tilalom a lakók életét”, azt felelte: „ledőlt kéményt természetesen lehet cserélni a tilalom mellett is”. Az építész-befektetői szakma a most elfogadott rendeletet ugyanakkor egy „második atombombának” titulálta, merthogy ugyanúgy Győr szinte teljes egészét érinti, ahogy a Kúria által elkaszált első változat, csak most övezetekre bontva.
Egy kisebb csörte még akadt Dézsi és Pollreisz között, a szócsata lényege a múlt heti, elnapolt városstratégiai ülés volt – pontosabban annak oka. A képviselők csak az ülés előtt kapták meg a teljes anyagot, arra hivatkozva, hogy azt csak akkor írta alá a polgármester. Dézsi ironikusan elfogadta az ellenzéki képviselő „ajánlásait és eligazítását”, hogy ilyen lehetőleg ne forduljon elő, mert képtelenség elolvasni mindet az ülés előtt, s ígéretet is tett arra, hogy a napi teendői, a munka mellett mindent aláír, ami az asztalára kerül.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
